Tovább emelkedett az államháztartás hiánya júliusban, a külkereskedelmi mérleg viszont hatalmasat javult. A két adat eredőjeként a forint az elmúlt napok vesszőfutása utána kissé „erősödni” tudott: az euró a pénteki 387 feletti szintekkel szemben hétfő délután 381 forintba került. A kedvező hír egyértelműen a külkereskedelmi mérleg májusi 1,1 milliárd eurós többlete volt, így az első öt hónapban 2,5 milliárd eurós többlet keletkezett, ami 4,5 milliárdos javulás tavalyhoz képest. A májusi adat minden várakozást felülmúlt – mondta Suppan Gergely. A MHB Bank vezető elemzője két tényezőre vezette vissza a külkereskedelmi egyenleg drasztikus javulását: az energiaárak csökkenésére, illetve a belső fogyasztás és kereslet mérséklődésére.
Míg a külső egyensúly látványosan javul, tovább romlott a belső egyensúly: az államháztartás hiánya júniusban 132,7 milliárd forinttal nőtt, ami ugyan az elmúlt nyolc év legalacsonyabb deficitje, de a félévi hiány így is elérte a 2869 milliárd forintot, ami az egész évre – a januári költségvetési módosításban – engedélyezett 3400 milliárd forint 84 százaléka, szemben az időarányosan elfogadható 50 százalékkal.
Az elemzők egyöntetű véleménye szerint betarthatatlan a kormány megemelt hiánycélja, emiatt részint az államháztartási hiánycél emelésére, másrészt a következő hónapokban további megszorító/adóemelő intézkedésekre számítanak. Az OTP elemzői szerint, ha a kormány nem avatkozna közbe akkor a GDP 3,9 százalékának megfelelő eredményszemléletű hiánya helyett akár a GDP 6 százalékára is rúgna idén a deficit. Változatlan fiskális politika mellett 2024-ben a költségvetési hiánya a tervezett 2,9 százalékkal szemben 3,8 százalék lenne. Ez utóbbi azért különösen veszélyes, mert 2024-től újra érvénybe lépnek az EU költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályai, vagyis a hiány nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, ellenkező esetben túlzottdeficit-eljárás indul az ennél magasabb hiányt produkáló országokkal szemben.
Az OTP elemzői arra számítanak, hogy az adóbevételek a visszaeső fogyasztás miatt nem érik el a kormány által tervezett mértéket, ellenben a magas infláció miatt pótlólagos nyugdíjemelés várható októberben. A magas kamatok miatt az államadóssággal kapcsolatos kiadások növelik a hiányt. Ugyanakkor pozitív kockázat, hogy a jelek szerint késhetnek a honvédség beszerzései, ami így megtakarásokkal járhat, ráadásul ezen kiadások elmaradásnak nem lenne negatív hatása a gazdasági növekedésre - tették hozzá.
