A jelenlegi összetételű tanács, illetve a mai OBT-tagok hatéves mandátuma 2024 januárjában lejár, s a törvény szerint a bírósági vezetők az OBT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal kötelesek összehívni az összbírói fórumokat.
Márpedig nagyon nem mindegy, hogy milyen személyi összetételű lesz az új OBT, amely az elmúlt években a jogállamiság egyik utolsó bástyájának számított. Ráadásul az idén tavasszal az Európai Bizottság nyomására elfogadott igazságügyi törvénycsomag megerősítette az eddig meglehetősen csekély jogkörökkel bíró OBT-t, amelynek Alaptörvényben rögzített feladata a bíróságok központi igazgatásának, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tevékenységének felügyelete. Az OBT jogi személyiséget és önálló költségvetést kapott, az eddigi korlátozott iratbetekintése joga korlátlanná vált, de személyi kérdésekben, a bírói pályázatok elbírálásában is szélesedtek jogkörei, s a jövőben az OBT egyetértése nélkül senkit nem lehet az OBH, illetve a Kúria elnöki posztjára jelölni.
Korábban rendszeresek voltak az összetűzések az OBT és az előző OBH-elnök között; Handó Tünde megpróbálta ellehetetleníteni az őt ellenőrző tanács munkáját. Handó 2019 végén az Alkotmánybíróságra távozott, s az új OBH-elnök, Senyei György alatt a konfliktusok jórészt elsimultak. Fontos tehát, hogy a bírák olyan új OBT-tagokat válasszanak maguk közül, akik képesek is élni e jogosítványokkal.
A 15 tagú OBT 14 bíró tagját ugyanis a bírák egy küldöttértekezleten választják meg a küldöttek közül, titkos szavazással – a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a testületbe.
(A Kúria jelenlegi elnöke, a bírói önigazgatást nyilvánosan is ellenző Varga Zs. András tehát biztosan tagja lesz az új OBT-nek is). Az OBT tagjainak megválasztási folyamata a következő: a Kúria teljes ülése, valamint a 20 törvényszék és az 5 ítélőtábla összbírói értekezlete az adott bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bíró után 1-1 küldöttet választ – szintén titkos szavazással. Ezeket a küldöttválasztó összbírói értekezleteket várhatóan szeptemberben rendezik meg. Az így megválasztott mintegy 150 bíró részvételével tartják meg küldöttértekezletet (2 hónappal az OBT mandátumának lejárta előtt), ahol a küldöttek közül megválasztják az OBT 14 tagját (továbbá a 14 póttagot).
Visszautasítja a Kúria elnöke az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében foglaltakatFontos, hogy az új szabályozás szerint az OBT-tagok nem választhatóak újra – ám ez még nem vonatkozik a jelenlegi tagokra.
Bírósági információk szerint már most megkezdődött a lehetséges OBT-tagok kiválasztása, „puhítása”. Nem csak a bírák, de a Fidesz-KDNP számára sem mindegy, hogy olyan tagokat választanak-e, akik borsot törhetnek a hatalom orra alá.
Az OBT korábban kezdeményezte, hogy az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők ne lehessenek tagjai a tanácsnak, ám ez nem került be a törvénybe. Így könnyen előfordulhat, hogy törvényszéki és ítélőtáblai elnökökből fog összeállni az új OBT, s a „mezei bírák” kívül rekednek. Ráadásul a hírek szerint most korántsem olyan „forradalmi” a hangulat a magyar bíróságokon, mint volt 2017 végén, a mai OBT tagjainak megválasztásakor. Akkor a Handó-ellenes hangulat mellett az alacsony bírói fizetések is arra késztették a bírókat, hogy autonóm, a bírósági vezetéssel is konfliktusokat vállaló tagokat válasszanak az OBT-be.
Nem félünk, mert nem vagyunk hajlandóak félni – Interjú Vasvári Csaba bíróval