Mint lapunk is beszámolt róla, több mint fél évvel ezelőtt robbant ki az egész Uniót megrázó korrupciós botrány, amelyben Katar és Marokkó állítólag kenőpénzeket fizetett európai politikusoknak. A belga hatóságok tavaly decemberben razziákat tartottak EP-képviselők otthonában és irodáiban, és 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le. Az érintettek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek.
Az Európai Parlament (EP) válaszul intézkedéseket ígért a hasonló esetek elkerülésére a jövőben. Ennek eredménye a nagy többséggel jóváhagyott határozat. Ebben a képviselő-testület tagjai leszögezik: felül kell vizsgálni az EP belső szabályait és eljárásait, meg kell erősíteni az összeférhetetlenségre, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó rendelkezéseket. Az új előírások tiltanák, hogy a képviselők fizetett mellékállásokat vállaljanak azoknál a lobbi szervezeteknél és nem-kormányzati szervezeteknél (NGO), amelyek szerepelnek a Parlament átláthatósági nyilvántartásában. Ezen felül arra köteleznének minden parlamenti tagot, hogy jelentse be találkozóit a lobbistákkal, valamint a nem uniós országok diplomatáival.
A korrupcióval vádolt Eva Kaili visszatért az Európai Parlamentbe, 110-szer szavazott isMivel a napvilágra került korrupciós ügyben nem kormányzati szervezeteket külföldi beavatkozás eszközeként használhattak fel, az EP megítélése szerint az NGO-kat átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá kell tenni. Egy szocialista és Zöld módosító indítvány megszavazásával azonban bekerült a jelentésbe, hogy e szervezetek pénzügyi átvilágítása során figyelembe kell venni, ha ezek “önkényuralmi és illiberális kormányzat alatt működnek”, mivel az információk közzététele veszélyeztetheti őket és a munkájukat az elnyomó jogszabályok alkalmazása miatt.
Az EP szerint egyes országok — például Katar, Marokkó, Kína, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia és Törökország — “jelentős összegeket fektettek brüsszeli lobbi tevékenységekbe”. A képviselők úgy vélik, hogy a külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete “nem maradhat következmények nélkül”. Szerintük fel kell függeszteni minden jogalkotási és nem-jogalkotási eljárást, amely az érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól.
A korrupció elleni fellépést célozza egy intézményközi etikai testület felállításának a szándéka is, amelyre korábban az Európai Bizottság tett javaslatot. Az erről szóló külön állásfoglalásukban a képviselők túl gyengének minősítik a javasolt intézményt, amelynek a hatásköreit és a személyzetét is meg kell erősíteni.
