Korrupció: a saját háza táján seper az Európai Parlament

A korrupció elleni küzdelmet és az átlátható működést szolgáló európai parlamenti szabályok reformját tartalmazza az a jelentés, amelyet csütörtökön fogadtak el a képviselők. Ebben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy három jelenlegi és egy volt EP-képviselőt, valamint egy parlamenti asszisztenst korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádolnak.

Mint lapunk is beszámolt róla, több mint fél évvel ezelőtt robbant ki az egész Uniót megrázó korrupciós botrány, amelyben Katar és Marokkó állítólag kenőpénzeket fizetett európai politikusoknak. A belga hatóságok tavaly decemberben razziákat tartottak EP-képviselők otthonában és irodáiban, és 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le. Az érintettek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek.

Az Európai Parlament (EP) válaszul intézkedéseket ígért a hasonló esetek elkerülésére a jövőben. Ennek eredménye a nagy többséggel jóváhagyott határozat. Ebben a képviselő-testület tagjai leszögezik: felül kell vizsgálni az EP belső szabályait és eljárásait, meg kell erősíteni az összeférhetetlenségre, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó rendelkezéseket. Az új előírások tiltanák, hogy a képviselők fizetett mellékállásokat vállaljanak azoknál a lobbi szervezeteknél és nem-kormányzati szervezeteknél (NGO), amelyek szerepelnek a Parlament átláthatósági nyilvántartásában. Ezen felül arra köteleznének minden parlamenti tagot, hogy jelentse be találkozóit a lobbistákkal, valamint a nem uniós országok diplomatáival.

Mivel a napvilágra került korrupciós ügyben nem kormányzati szervezeteket külföldi beavatkozás eszközeként használhattak fel, az EP megítélése szerint az NGO-kat átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá kell tenni. Egy szocialista és Zöld módosító indítvány megszavazásával azonban bekerült a jelentésbe, hogy e szervezetek pénzügyi átvilágítása során figyelembe kell venni, ha ezek “önkényuralmi és illiberális kormányzat alatt működnek”, mivel az információk közzététele veszélyeztetheti őket és a munkájukat az elnyomó jogszabályok alkalmazása miatt.

Az EP szerint egyes országok — például Katar, Marokkó, Kína, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia és Törökország — “jelentős összegeket fektettek brüsszeli lobbi tevékenységekbe”. A képviselők úgy vélik, hogy a külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete “nem maradhat következmények nélkül”. Szerintük fel kell függeszteni minden jogalkotási és nem-jogalkotási eljárást, amely az érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól.

A korrupció elleni fellépést célozza egy intézményközi etikai testület felállításának a szándéka is, amelyre korábban az Európai Bizottság tett javaslatot. Az erről szóló külön állásfoglalásukban a képviselők túl gyengének minősítik a javasolt intézményt, amelynek a hatásköreit és a személyzetét is meg kell erősíteni.