A Népszava megbízásából készült vizsgálat – amely életkor, nem és iskolázottság alapján reprezentatív a magyarországi felnőtt népességre – a júniusi állapotot rögzíti. Az eredmény szerint a „teljes mértékben elégedettek” aránya mindössze 7, az „inkább elégedetteké” 18 százalék, ezzel szemben az „inkább elégedetlenek” 26, az „egyáltalán nem elégedettek” közel 50 százalékot tesznek ki. Összességében a megkérdezettek 24 százaléka tartozik az elégedettek, míg 76 százaléka az elégedetlenek táborába.
A Publicus Intézet által feltett kérdés így szólt: Ön mennyire elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok?
Az ellenzékiek között mutatóba is alig találni valakit, aki többé vagy kevésbé elégedett lenne.
A pártválasztásukban bizonytalanok körében is elsöprő többséget alkotnak az elégedetlenek (87 százalék). A fideszes szimpatizánsok esetében megfordul az arány, de a 77 százalékot kitevő elégedettre így is jut 22 százaléknyi elégedetlen kormánypárti.
Az előző hónapban készült felméréshez képest 11 százalékponttal emelkedett az elégedetlenek aránya. Nemcsak az elégedetlenek száma, hanem az elégedetlenség mértéke is nagyobb lett: az elégedetlenek kategóriájában ugyanis az „egyáltalán nem elégedettek” aránya májushoz képest 35-ről közel 50 százalékra nőtt.
A Publicus Intézet vizsgálatai szerint az elégedetlenségi mutató éveken keresztül 50-60 százalék körül mozgott, tavaly nyáron azonban megugrott, és magas szinten, 70 százalék körül maradt. Bár ez év elején zárult az olló az elégedettek és elégedetlenek között, utána ismét az elégedetlenek száma indult növekedésnek.
Az eddigi csúcs a tavaly novemberi 76 százalék volt, ami megegyezik a most mért adattal.
Az első nagyobb megugrás tavaly nyáron annak a következménye volt, hogy a kormány elkezdte levágni a politikai aranytojásokat tojó tyúkjait, lényegében megszüntette a katát és rezsiemelést jelentett be – magyarázta lapunknak Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. A Fidesz szembement a választási ígéreteivel. A Publicus akkor készült felmérése is tanúsítja, hogy az emberek nagy része úgy gondolta: hazudott a kormány.
Jelenleg az történik – mondta Pulai András –, hogy a gazdasági válság kezd átcsapni megélhetési válságba. Európai összehasonlításban is döbbenetesen magas az infláció és a reálbér csökkenése. A kormány visszanyeste a csok-ot, az emberek a bőrükön érzik az életszínvonal romlását. Magyarországon fogyasztási sokk van: nagyjából annyival csökkent a kiskereskedelem forgalma, mint a pandémiás időszakban. Utóbbinak nyilván külső okai voltak – a járvány miatt az emberek kevesebbet mentek vásárolni –, a mostani csökkenés viszont belső okokkal, a pénz romlásával és a jövedelmek reálértékének csökkenésével magyarázható. Kitört a nyár, az emberek kicsit szabadabban tudnának mozogni, de nem tudnak, mert nincs miből. Keveseknek futja arra, hogy eltöltsenek egy-két hetet a Balatonnál.
Az elégedettek és elégedetlenek arányát Pulai András közlése szerint nagyobb részben az ellenzékiek és a pártválasztásukban bizonytalanok, kisebb részben a fideszesek módosítják. Előre nehéz lenne megmondani, hogy az elégedetlenség növekedése megnyilvánul-e a pártpreferenciák változásában. Az elégedetlenség egy ilyen válsághelyzetben a kormánytól való elfordulást jelenti, a kérdés az, hogy jelenti-e az ellenzékhez való odafordulást. Tavaly nyár végén és ősszel, az első elégedetlenségi hullám idején 700-800 ezer szavazó elpártolt ugyan a Fidesztől, de nem pártolt át az ellenzékhez – emlékeztetett Pulai András. Az elkövetkező hónapok felméréseiből kiderül majd, hogy ezúttal átalakulnak-e az erőviszonyok a Fidesz és az ellenzék között.
