– Nem értek egyet a pénzbüntetéssel, a közhasznú munka a legtöbb esetben elegendő lenne – mondta Süle Tibor, a szűk 250 lakosú, negyedében romák lakta Somogy megyei Alsóbogát polgármestere. – Nálunk klasszikus bűncselekmények, mint garázdaság, lopás nagyon ritkán fordulnak elő, sokkal inkább olyan ügyekben büntetnek, ahol szerintem a figyelmeztetés is elég lenne, például, ha nincs lámpa a kerékpáron, de előfordult, hogy egy fiatal asszonyt azért kapott 10 ezer forintos helyszíni bírságot, mert az úttesten tolta a babakocsit. És lehet, hogy első hangzásra nem sok a tízezer, de a 65 ezres közmunkásbérből fizetve már komoly összeg.
– Nem látom a visszatartó erejét a szabálysértési bírságnak – értett egyet kollégájával a másfélezres dél-somogyi Babócsa polgármestere, Jáger Gábor. – A megélhetési bűnözést, mint a kisebb bolti lopásokat vagy a fatolvajlást nem szorítja vissza, hiszen, ha választani kell, hogy megfagyjon az ember télen, vagy kapjon valamit enni a gyerek, akkor egyértelműen nem érdekli, hogy lebukhat és megbüntetik. Pontosan tudja, hogy esélye sem lesz kifizetni, így le kell ülnie vagy le kell dolgoznia, de ez a sokkal kisebb rossz. A másik, relatív gyakori eset az ittas garázdaság, ott pedig éppen a módosult tudatállapot miatt nincs visszatartó erő: aki le akar keverni egy pofont, az nem fogja vissza magát, csak mert 50 ezer helyett 60 ezerre büntetik majd.
Nagyobb rendet remél a belügy az emelt szabálysértési bírságoktól, kár, hogy a büntetések felét eddig sem fizették be– Ha magasabb lesz a szabálysértési bírság összege, akkor több időt kell majd ledolgozniuk közmunkában az elkövetőknek, pénzük ugyanis errefelé nemigen van arra, hogy a büntetést kifizessék – mondta lapunknak Farkas László tiszaburai polgármester. A háromezer-háromszáz fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen szinte minden család hátrányos helyzetű, így az átlagnál gyakrabban fordulnak elő itt kisebb lopások, közlekedési kihágások, olykor garázdaság. A polgármester szavai szerint ilyen esetben legtöbben azt választják, hogy a börtönben leülik a kiszabott bírságnak megfelelő időt, de ez inkább csak a kisebb összegű büntetéseknél jellemző. Ha valaki már visszaeső, esetleg nagyobb szabálysértési bírságot kellene kifizetnie, inkább közmunkában dolgozza le a rá eső penzumot. Évente nagyjából 40-50, zömmel felnőtt korú helyi férfi és nő kerül be ilyen módon a településen működtetett közmunkaprogramokba, de elvétve előfordul olyan is, hogy fiatalkorúak bukkannak fel a megbírságoltak között.
A polgármester szerint a közlekedési kihágások és a kisebb lopások nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő a „bűnesetek” között. Errefelé mindenki szegény, így egymástól sem tudnak nagyobb értéket ellopni, inkább csak hulladékvasakat, kisebb-nagyobb háztartási eszközöket emelnek el a szomszéd portájáról, ha pedig elkapják őket, akkor ennek értéke alapján szabják ki a büntetést. A körzeti rendőrökkel együttműködve azt már elérték, hogy egy rossz lámpa miatt nem büntetik meg a biciklivel közlekedőket, elsőre inkább figyelmeztetést kapnak, de ha harmadszorra, negyedszerre sincs működő világítás a járgányon, akkor jön a pénzbírság. Beszéltünk olyan helyivel, aki szerint a szabálysértési bírság összeghatárának megemelése épp a legszegényebbeket sújtja, hiszen a gazdagok kacagva kifizetik a gyorshajtásért, egyéb közlekedési vétségért kapott büntetést, miközben az, aki azért lop vasat, hogy annak árából a gyerekeinek vegyen kenyeret, mostantól az eddiginél is többet bűnhődhet ezért.
