Ukrajna;menekültek;magyar nyelv;beilleszkedés;

Sokan nehezen illeszkedtek be, ha értik is a magyar nyelvet, nem válaszolnak a menekült ukrán diákok

Egy tanéven túl vannak azok az ukrán gyerekek, akik édesanyjukkal, nagyszüleikkel menekültek Magyarországra a háború elől. Sokan nehezen illeszkedtek be.

– Legfeljebb apró sikereink vannak, az elmúlt hónapok inkább a tanulási nehézségekről szóltak – vont mérleget a keleti országrészben, Nyírbátorban és térségében élő ukrán gyerekek tanulmányi eredményeiről az őket mentorként támogató Adóba Éva, aki a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület helyi munkatársaként a kezdetektől segíti az Ukrajnából menekült családok beilleszkedését.

– Négy iskolás, és három óvodás korú kisgyerek sorsát kell egyengetni, és az a tapasztalatom, hogy nagyon lassan haladnak a magyar nyelv tanulásában. Tudom, hogy nem egyszerű egy szláv struktúrájú nyelv alapjairól elsajátítani az azzal teljesen ellentétes logikára épülő magyart, de észszerűen azt gondolná az ember, hogy ha minden nap ott ülnek az iskolapadban, vagy részt vesznek az óvodai foglalkozásokon, akkor szinte ragad rájuk a nyelv.

Ez azonban nem így van. Ha értik is, amit hallanak, inkább nem válaszolnak. A stabil magyar nyelvtudás hiánya miatt az egyik legidősebb gyereknek, a tizenhat éves Valentinnek így elég nagy nehézséget okozott, hogy bejusson egy villanyszerelőket képző középiskolába Nyírbátorban. Úgyhogy az idei nyarat azzal fogjuk tölteni, hogy az ő intenzív magyar nyelvtanulását segítsük. Van olyan kislány, aki jól beszél angolul, ezért az iskolában is inkább azt használja, és nem törekszik arra, hogy magyarul beszéljen – mesélte Adóba Éva.

A szabolcsi térségben élő nyíregyházi gyerekek nyári elfoglaltságát sem sikerült minden igényt kielégítően megszervezni: míg tavaly Záhonyban, az UNICEF által szervezett táborban el tudtak tölteni egy hetet, addig idén zömmel főváros környéki napközis táborok akadtak, az viszont a jelentős távolság miatt megoldhatatlan. Végül két gyereket el tudtak vinni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépváraljára, ahol a Menedék egyesület szervezett tábort. Diákmunkát sem sikerült szerezni annak, aki így próbált volna zsebpénzt keresni ebben az időszakban, de ennek is az egyik legfőbb oka az volt, hogy a tizenéves diákok még mindig nem beszélik jól a magyar nyelvet.

A Máltai Szeretetszolgálat 2022 márciusától fokozatosan minden régiójában elindította az egyéves integrációs programot, amelyben százhetven család, összesen mintegy hétszáz ukrán menekült ember kap segítséget – tájékoztatott Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője. A program többek között lakhatáshoz és munkához segíti őket, családmentorok nyújtanak támogatást a gyerekek beiskolázásában, az ügyintézésben, a testi-lelki egészséghez szükséges ellátás elérésében, a közösségi életbe való bekapcsolódásban.

A nyári időszakban a különböző régiókban különböző nyári programokat is szerveznek nekik. A Budapesten élők számára például június folyamán két családos tábort is rendeztek, ahol a szokásos nyári programelemek mellett intenzív magyar nyelvoktatást tartottak a gyerekeknek játékos formában, a szülőknek pedig külön oktatással. Az egyhetes, összesen hetven résztvevővel zajlott táborok a nyelvtudás fejlesztése mellett közösséget is építtek, új barátságok is születtek – ez a fajta kapcsolatépítés kiemelten fontos azoknak, akik egyedülálló anyaként élnek Magyarországon. Miskolcon július első hetére szerveztek napközis tábort, itt tíz, jellemzően olyan gyermek vett részt, akiknek az édesapja Ukrajnában van, az anya pedig Magyarországon dolgozik, így a szülők tehermentesítése miatt lényeges volt, hogy a gyerekeknek egész napos elfoglaltságot nyújtsanak. Veszprémben és Győrben a városban és környékén élő menekült gyerekek számára többféle tábort szerveztek, volt, ahová csak az integrációs programban résztvevők mehettek, míg a másikba más menekült gyerekeket is vártak.