Fekete címlappal és azonos szöveggel jelent meg kedden Izrael öt legnagyobb újságja, miután hétfőn a kneszet koalíciós többsége 64-0 arányban, az ellenzék bojkottja mellett jóváhagyta a vitatott igazságügyi reform egyik sarkalatos törvényét.
A törvényhozók az országos tiltakozások ellenére jóváhagyták az ésszerűségi mérce hatályon kívül helyezését, amely lehetővé tette a Legfelsőbb Bíróság számára, hogy felülvizsgálja és hatályon kívül helyezze a kormányzati döntéseket annak alapján, hogy azok ésszerűek-e vagy sem. A törvény elfogadása az első nagy lépés a Benjamin Netanjahu miniszterelnök szélsőjobbra és a vallási pártokra támaszkodó koalíciós kormánya által szorgalmazott igazságügyi reformban, amelynek célja, hogy több hatalmat adjon a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatás rovására. A Háárec, a Jediot Ahronot, a The Marker, a Calcalist és az Israel Hayom című újság fekete címlapján fehér betűkkel az állt: „Fekete nap az izraeli demokrácia számára”.
A zsidó állam lakosságának többsége így érzi – az újságok egységes tiltakozását is a gazdaság meghatározó ágazata, a high-tech tüntetőinek mozgalma finanszírozta.
Az egészségügyi dolgozók 24 órás országos sztrájkba kezdtek, de az egészségügyi miniszter a sztrájk megakadályozására irányuló végzést kért, amelyet a munkaügyi bíróság a nap folyamán meg is adott, utasítva az orvosi kamarát a sztrájk beszüntetésére.
A tárca arra hivatkozott, hogy a sztrájk „jelentős fennakadásokat okozhat az állami kórházakban” és „kárt okozhat a betegeknek”.
Általános sztrájkot hirdettek az orvosok a jogrend szétverése miatt IzraelbenDe nemcsak az egészségügyben forrnak a kedélyek, Izrael különleges biztonsági helyzetéből adódóan az egyik legtöbb aggodalomra okot adó jelenség a hadsereg tartalékosainak tömeges szolgálatmegtagadása és a titkosszolgálatokon belüli forrongás. A Jerusalem Post beszámolója szerint a hat élő volt Moszad-főnökből öt kifejezetten ellenezte az ésszerűségi norma hatályon kívül helyezését, egyikük szünetet sürgetett a törvényhozásban, hogy párbeszéd révén kompromisszumos megoldást találjanak a pártok. David Barnea hivatalban lévő Moszad-igazgató azt mondta, hogy az ésszerűségi norma hatályon kívül helyezése még nem lépte át azt a határt, hogy jogi dilemmába sodorja az ügynökséget, de ha egy ilyen pont elérkezik, a Moszad mindig is elsősorban a jogállamisághoz marad hűséges, a „történelem jó oldalán fog állni”.
A lap információi szerint a titkosszolgálaton belül nagy a feszültség, az ügynökséget az tartja egyben, hogy az igazgató lehetővé teszi a nyílt párbeszédet ügynökei között, és engedélyezte, hogy a nem vezető beosztású ügynökök azonosító jegyek nélkül részt vegyenek a tüntetéseken.
A Moszad azonban nem tudja biztosítani, hogy az új törvény elfogadása, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének további csorbítása nem vezet ugyanolyan nagyarányú kilépésekhez és szolgálatmegtagadáshoz, mint a hadseregben.
A gazdaság is recseg-ropog a politikai instabilitás folytán. Az izraeli részvények nagyot estek a törvény keddi elfogadása után, a sékel pedig tovább gyengült az amerikai dollárral szemben.
Jair Lapid ellenzéki vezető már a hétfői szavazáson jelezte, pártja a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Nem maradt egyedül, kedden a legalább 77 200 ügyvédet képviselő Izraeli Ügyvédi Kamara is beadványt nyújtott be az új törvény ellen, csatlakozva a nem kormányzati szervezetek és közérdekű csoportok beadványainak sorához.
Elfogadta az izraeli parlament Benjamin Netanjahu botrányos igazságügyi reformjátAutópályákat zártak le, a vasúti közlekedést akadályozták a tüntetők Izraelben, és ez még csak a kezdete volt az „engedetlenség hetének”