A zsidó naptár szerint ma van az 5783-as esztendő áv hónapjának 9. napja, amikor a vallásos zsidók 25 órán át böjtölnek, ugyanis ez a zsidó történelem legtragikusabb napja. A zsidók a jeruzsálemi első és második templom lerombolására emlékeznek: az első szentélyt i. e. 587-ben, a másodikat i. sz. 70-ben pusztította el az ellenség. Régen történt mindkét esemény, a vallásos zsidóság azonban még ma is emlékezik és böjtöl.
Elkötelezett híve vagyok az állam és a vallás elválasztásának, ellenezném, ha a magyar állam működését bármiféle hit, vallás, felekezet befolyásolná, de azt azért helyénvalónak látnám, ha a magyar társadalom ugyanolyan vallásos átéléssel emlékezne a magyar történelem tragikus napjaira, miképpen azt a zsidóság teszi. Hiszen nekünk, magyaroknak is volna miért böjtölnünk.
Böjtölhetnénk április 11-én, emlékezvén arra, hogy 1241-ben a mongolok a muhi csatában e napon mészárolták le IV. Béla király seregének zömét: a vereség egyik oka a túlerő, másik oka a magyarok szervezetlensége és felkészületlensége volt. Április 9-én böjtölhetnénk annak emlékére, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek a magyar nemesség általános tiltakozása ellenére 1514. április 9-én mégis kihirdette a keresztes hadjárat megindításáról szóló pápai bullát. Erre Dózsa György vezetésével több tízezres tömeg kezdte pusztítani a saját hazáját, az ezt megbosszuló nemesi megtorlás pedig évszázadokra béklyóba kötötte a magyar jobbágyságot. Áprilisra jutna még egy böjt: Magyarországról 1944. április 28-án indult el az első vonat Auschwitzba. (A MÁV dolgozói számára ez a böjtnap: kötelező!)
Böjtölhetnénk június 16-án Nagy Imre 1958-as kivégzésére emlékezve – nem feledkezve meg arról, hogy a magyar társadalom Nagy Imrét 1958 után lényegében törölte a kollektív emlékezetből.
Böjtölhetnénk június 27-én, ugyanis 1941-ben Horthy Magyarországa ekkor lépett be a II. világháborúba, amelynek következtében odaveszett több mint 100 ezer magyar katona és meggyilkoltak 600 ezer magyar zsidót.
Böjtölhetnénk július 16-án: 1342-ben ekkor halt meg I. Károly Róbert király, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államfője, akinek teljesítménye alapvetően meghatározta az ország történetét a következő 150 évben. Böjtölhetnénk július 28-án, ugyanis I. Ferenc József 1914-ben e gyászos emlékű napon üzent hadat Szerbiának, aminek következtében 600 ezer (!) magyar katona halt hősi halált. (Vagyis az I. és II. világháborúban odaveszett másfél millió magyar!)
Böjtölhetnénk augusztus 29-én, hiszen a török 1541. augusztus 29-én foglalta el Buda várát, amit a magyar urak csak utólag vettek észre, amikor már megtörtént.
Böjtölhetnénk október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján, nem elfeledkezve arról, hogy az aradi vértanúk jelentős része nem magyar volt, hanem „migráns”, akiknek a nevét jó volna az eredeti formában emlegetni. Böjtölhetnénk október 15-én is: 1944-ben Szálasi és vérengző nyilasai e napon jutottak hatalomra.
S hogy mit csinálnánk e böjtök alatt?
Hosszan tűnődnénk a fentieken.