Az ország egyetlen üvegalapanyagot gyártó cégénél még tavaly augusztusban hűtötték le a üvegkemencét, és azóta szünetel a gyártás. A termelés leállítását erősen indokolta az akkor elszabaduló gázár. A kemence leállításának másik oka az üveg iránti jelentős keresletcsökkenése volt, összefüggésben azzal, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt egymás után állították le és halasztották későbbre a hazai építőipari beruházásokat.
Korábban úgy tervezték Orosházán, hogy idén márciusban újra indítják a kemencét és vele a termelést, ami nem történt meg. A cég az utóbbi időben azt kommunikálja, hogy év végén kezdődhet meg újból az üveg előállítása, ám nem mindenki hisz ennek az ígéretnek. Ezt látszik alátámasztani látszik az is, hogy a cég egyáltalán nem jelezte gondjait az kormánynak. Ez derült ki még tavasszal a Magyar Narancs cikkéből, amelyben arról írtak, hogy két ellenzéki képviselő írásbeli kérdéssel fordult Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz, és az erre adott válasz egyértelműsíti: nem kért segítséget az újrainduláshoz az amerikai tulajdonban lévő üvegipari cég. Annak ellenére sem, hogy a gyármentő programot éppen az olyan cégek számára alkották meg, amilyen a Guardian Orosháza Kft. Ennek keretében vissza nem térítendő támogatást igényelhettek volna energetikai korszerűsítésekre, de ezzel a lehetőséggel nem élt a cég. Annak ellenére sem, hogy a gyármentő program esetében a támogatási intenzitást a vidéki cégek esetében 45 százalékban határozták meg (fővárosi cégek esetében ez 30 százalék), aminek keretében legfeljebb 15 millió euróra, nagyjából 6 milliárd forintra jogosult a nyertes pályázó. A programra 378 cég regisztrált és közülük az első huszonöt nyertes céggel a múlt héten megkötötték a támogatói szerződést.
Sokan féltik az orosházi üveggyártás jövőjét. Közéjük tartozik a dél-békési város korábbi szocialista országgyűlési képviselője és polgármestere, Fetser János, aki jelenleg a helyi képviselő-testület ellenzéki tagja. A cég hónapokkal korábbi hivatalos közlése szerint háromszáz munkavállaló helyett jelenleg százhúszan dolgoznak Orosházán, ami arra utal, hogy az elbocsátások folyamatosak. A 2021-ben 40 milliárd forintos árbevételű cég e mutatószám alapján a harmadik legnagyobb békési cég volt, amelynek helyi iparűzési adó (hipa) befizetése 350-400 millió forint körül mozgott. Igaz, hogy városi beszállítóival együtt a hipa befizetések összege elérhette az elmúlt években a 600-700 millió forintot, ami nagyon hiányozni fog jövőre az önkormányzat kasszájából.
A cég vezetését eredménytelenül kerestük, így a gyár jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdéseinket kizárólag helyi, az itteni üvegipart jól ismerő, magukat megnevezni nem akaró forrásoknak tehettük fel. Elmondásukból kiderült, hogy akár igaz is lehet az a megfogalmazás, ami szerint már halálra ítélték az orosházi üveggyártást, de ezt egyelőre nem mondták ki. A termelés indításának halasztása, a dolgozók folyamatos elbocsátása, és az a tény, hogy a cég nem adta be a jelentkezését a gyármentő programra mind ezt támasztja alá. Nem mond ellent mindennek az sem, hogy az amerikai cégcsoporthoz tartozó lengyelországi gyárukban (Częstochowa) néhány éve (2019-ben) új gyártósort avattak, így a kapacitásukat napi 800-ról 1800 tonnára emelték, ami akár kiválthatja az magyarországi gyár termelését. Ez azonban könnyen lehet - hívták fel figyelmünket - csak akkor igaz, ha a építőipari megrendelésállomány olyan alacsony, mint az elmúlt években, így az üveg iránt igény is kicsi.
A térség maghatározó munkaadója volt a cég
A vidék iparosításának egyik fontos állomása volt az 1960-as évek elején az orosházi üvegipar létrehozása, ahol egyes időszakokban háromezer-ötszáz embert is foglalkoztatottak. Ennek is volt köszönhető, hogy Orosháza évtizedekig gazdaságilag konkurált a megyeszékhellyel, Békéscsabával.
A gazdasági megközelítés mellett létezik a kérdéskörnek politikai vetülete is - árnyalta a képet Fetser János, aki szerint több mint feltűnő, hogy a Guardian Orosháza Kft-ért egyáltalán nem lobbizik sem a térség fideszes országgyűlési képviselője, Erdős Norbert, sem a város polgármestere, Dávid Zoltán annak ellenére sem, hogy komoly térségi és városi érdek fűződik a síküvergyár életben tartásához.
Más források ugyanakkor arra hívták fel a figyelmünket, hogy a tőkeerős tulajdonos nem feltétlenül szorul rá a kormányzat kínálta, a gyármentő program jelentette forint százmilliókra vagy milliárdokra. Ezt a felvetést árnyalhatja, hogy vissza nem térítendő összeg "talált pénz" volna a cég számára, ami mellett a multik sem szoktak elmenni. Tény ugyanakkor, hogy szűk időhatárok is kapcsolódnak az állami támogatás lehívásához és a fejlesztések megvalósításához, ami korlátozhatja a cég önálló döntéshozatalát.
Informátoraink szerint inkább azt mérlegelhetik a cég tulajdonosai és vezetői, hogyan alakul középtávon a magyar gazdaság és vele építőipar helyzete. Növekszik-e ennek nyomán a síküveg iránti kereslet vagy a hazai igények kielégíthetőek a Lengyelországban gyártott és onnan ideérkező alapanyagból.
A gyárbezárás fenyegető réme miatti borúlátás ellenére olyan, az üvegiparból érkező szakmai véleményt is hallottunk, hogy akár tíz üvegipari mérnökkel bármikor újraindítható az orosházi síküveggyártás. Vagyis a mostani tetszhalott állapot nem a halált jelenti az itteni gyár számára.
Guardian Glass jelen van fél Európában
Az USA-ból irányított Guardian Glass tizenegy európai gyárral rendelkezik, ezek közé tartozik az orosházi, és a már emlegetett częstochowai is, valamint a Németországban, a szászországi Zwickau mellett található Thalheimben működő gyár. Oroszországban Rosztovban és Rjazanban működtet egy-egy üzemet a Guardian Glass.