Szerdán a Gas Infrastructure Europe (GIE) nevű uniós szervezet adatbázisa szerint a hazai gáztárolók töltöttsége már 77 százalékon állt. Ez 27 százalékponttal több, mint a tavalyi, piaci viharoktól hangos év hasonló időszakában, amikor a szint 50 százalékon állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által használt váltószámok alkalmazásával a tegnapi arány körülbelül 4,8 milliárd, míg a tavaly ugyanekkori szint 3,1 milliárd köbméternek volt megfeleltethető. A hatóság adatai alapján a hazai tárolók összesített mérete egyébként 6,32 milliárd köbméterre jön ki. A kormány által előszeretettel hangoztatott fogyasztásarányos töltöttség most 49 százalékra tehető, ami uniós szinten kiemelkedő érték.
A látszólag kedvező helyzet ugyanakkor több kérdést is felvet. A hazai gáztárolók töltöttsége, amiként tavaly, úgy idén is, elmarad az EU átlagos ütemétől. A GIE adatbázisa szerint az uniós gáztárolók töltöttsége most 84 százalék. Ez azért fura, mert Putyin 2021-2022-es lépései – így az Ukrajna ellen indított háború, illetve annak másodlagos hatásai nyomán a legtöbb uniós tagállam gázellátásának megszüntetése - miatt máig gázhiányosnak mondható helyzetben az Európai Bizottság a tagállamokat idén is minél nagyobb arányú betárolásra biztatta. Az Orbán-kabinet ugyanakkor, oly sok más brüsszeli tanácshoz hasonlóan, ezt sem követi. Bár a hazai gáztárolók töltöttsége évtizedes távlatban jellemzően az uniós szint alatt marad, a kormány 2019 végi, beszerzési "pánikja" nyomán, eleve közel kétharmados töltöttségi minimumszintről száz százalékig töltötték az egységeket. A propaganda akkor azzal riogatott, hogy Kijev és Moszkva nem egyezik meg az orosz gáz ukrajnai továbbításáról kötött, akkor lejáró szerződésük meghosszabbításáról. Bár a magyar kormány aggodalma alaptalannak bizonyult, 2020 és 2021 tavaszán is szokatlanul magas szintről indult a készletezés. 2022 elején viszont, az Ukrajna ellen intézett orosz támadás ismeretében, a hazai tárolók furamód mégis rekordalacsony, 20 százalékos szintig ürültek, amivel ismét az EU átlagtöltöttsége alá kerültünk. Ebbéli hátrányunkat azóta se dolgoztuk le. Ez már csak azért is fura, mert az Európai Bizottság az oroszok keltette gázhiány ellensúlyozására a tagállamokat az egymással szembeni segítőkészség kinyilvánítására kérte. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulhatott volna az Unión belül önmagában is, de lakosság-, illetve fogyasztásarányosan még inkább kiemelkedő méretű hazai gáztárolórendszer. (Eme egységeket kiürült föld alatti gázmezőkből alakítják ki.) Orbán Viktor ugyanakkor kinyilvánította, hogy Magyarország nem hajlandó „másoknak” gázt tárolni. Az unióstól elmaradó töltési sebesség ezt látszik alátámasztani. Pedig szakértők szerint a kölcsönös kisegítési rendszer egy esetleges, ellenünk is bevetett orosz gázzár esetén éppenséggel Magyarországot is segíthetné. Tény ugyanakkor az is, hogy a tavalyi gázfelhalmozás – a kormány állításával szemben, valójában Putyin lépései miatt – a korábbi évek többszörösébe került. Ráadásul a kabinet 739 millió köbméter „különleges gázkészlet” felhalmozását is előírta, amelyet a jelek szerint „sikerült” az amúgy is elszálló tőzsdei árak csúcspontján, köbméterenként több mint ezer forintért, összesen közel ezermilliárdért megvásárolni. (Ráadásul a hatályos szabályok szerint ez a készlet beszerzési ár alatt nem adható el, ami a mostani, száz forint alatti tőzsdei szintek közepette komoly kihívás. A lakosság a bruttó száz forintos, rezsicsökkentett tarifán belül jelenleg mintegy ötven forintot fizet a gáz köbméteréért.)
Az uniós átlagtól elmaradó, de a tavalyinál lendületesebb hazai gáztartalékolást kétségkívül indokolhatják az azóta töredékükre eső, orosz tarifánkat is meghatározó piaci árak. Ha ugyanakkor – a kormány és a szakértők jóslataival szemben – az árak még tovább esnek, utólag ez a beszerzési politika is kudarcosnak bizonyulhat.
Tágabb látószögből nézve, az unió környezetvédelmi céljaival ellenkező földgázbeszerzés kiemelt kezelése már csak azért is hátrányos Magyarországra nézve, mert jelen állás szerint Budapestet Moszkva felé sodorja. Szakértők ehelyett más fűtési módokat és energiatakarékosságot javasolnak.
Számok erdejében
A földgáz különböző szakmai nyilvántartásai általában eltérő mértékegységeket, átlagokat, árfolyamokat és módszertant alkalmaznak, amivel egymásnak egyértelműen nem, csak becsléssel feleltethetők meg. A földgáznak alapvetően kétségkívül nem a mennyisége, hanem a fűtőértéke számít. Ugyanakkor tárolás esetén elsődleges szempont mégis csak az általa elfoglalt űrmérték, amiként a fogyasztók otthoni órái is az elfogyasztott köbmétert mérik. Igaz, a fizetendőket már ennek központilag mért hőértéke alapján számolják ki.
