Egy vörös bársonypalástba burkolt ifjú, mindössze 30 éves hölgy feltűnése a westminsteri palota ódon falai között ismét reflektorfénybe állította a brit parlament második kamaráját. 2023 nyara a politikai ifjoncoké lett. Charlotte Owen beiktatása a Lordok Házába csak néhány nappal követte a 25 éves munkáspárti Keir Mather alsóházba való bejutását az észak-angliai Selby és Ainsty képviselőjeként. Az oxfordi egyetemen végzett fiatalembernek a Konzervatívok több mint húszezres fölényét sikerült elsöpörnie a múlt heti időközi választáson.
Az ifjú Mather megválasztása kapcsán csak drukkolni lehet, hogy a rendelkezésére álló alig több mint egy év alatt bizonyítani tudjon a hagyományosan konzervatív körzet honatyjaként. Más a helyzet Charlotte Owennel, aki a brit történelem legfiatalabban kinevezett felsőházi tagjának címét vívta ki magának. 2015-ben a yorki egyetemen politika és nemzetközi kapcsolatok szakon végzett Baroness Owen of Alderley Edge az egy évvel ezelőtt lemondásra kényszerült tory vezető, Boris Johnson miniszterelnöki búcsúlistájáról jutott be a második kamarába. Eddigi tevékenysége során egy kommunikációs cégnél, majd választókörzetekben töltött be gyakornoki tisztséget, később parlamenti képviselők asszisztense, végül Boris Johnson, majd a kormányfőként 44 napot szolgált Liz Truss különleges tanácsadója („special adviser”) volt.
A kinevezés vihart kavart, sokan érzik Westminsteren belül és kívül is, hogy tucatnyi korábbi Downing Street-i munkatárs jobban megérdemelte volna az elismerést. A volt The Times főszerkesztő és BBC hírigazgató, James Harding által alapított Tortoise Media podcastnak nyilatkozó, meg nem nevezett miniszterelnöki hivatali bennfentes szerint a megbecsülés "mellbevágó", hiszen Owen kisasszony "rendkívül alacsony rangú" beosztott volt, szó nincs arról, hogy "valamiféle illusztris politikai karriert futott volna már be". Más ügyeket is furcsállt a közvélemény. Több olyan közeli és valóban befolyásos személyiség kapott elismerést, akik bizonyítottan besározódtak a Partygate során. Boris Johnson első számú személyi titkára, kommunikációs igazgatója, valamint stábfőnöke a botrány kirobbanását követően naponta szerepeltek a hírekben, mint akik aktívan szervezték a kormány által bevezetett járványügyi intézkedéseket semmibe vevő alkoholizáló bulikat és azokon részt is vettek.
Az új felsőházi tagok közé a haverjai hivatalos jutalmazása terén mindig is szemérmetlen "BoJo" hét közeli szövetségesét "csempészte be". Owen bárónőn kívül más ellentmondásos harmincasok is élvezhetik a parlament nagyvonalúságát. A Lordok Házának tagjai nem kapnak fizetést, de azokon a napokon, amikor megjelennek az üléseken, legfeljebb 332 fontos (150 ezer forint) alapdíjban részesülnek, továbbá utazási és étkezési támogatást kapnak. Ugyancsak a héten, rögtön Owen után "tette le névjegyét" a lordok között a 36 éves Ben Houchen, Tees Valley polgármestere, akit korábban a Redcar acélművek területén elvégzett újrafejlesztési projekt kapcsán "ipari mértékű korrupcióval" gyanúsítottak, amit ő tagadott. Az új Baron Bailey of Paddington kapcsán sem sok érdem jut a brit politikában rendszeresen tájékozódni próbálók eszébe. Azon kívül, hogy 2020. decemberében egy karantén-sértő karácsonyi bulin vett részt a pártközpontban, a legutóbbi, 2021-es londoni főpolgármester-választáson még egyszerű Shaun Baileyként vesztes tory jelöltként szerzett kétes hírnevet.
Boris Johnson csak a tekintetben tett jót, hogy csökkentette a Lordok Háza 71 éves átlagéletkorát. A The Spectator politikai hetilap szerint a brit politikusok átlagéletkora 1979 óta 49,6 évről 2019-re 51 évre emelkedett. Az aktuális pollokból ítélve a jövő évi parlamenti választásból várhatóan győztesen kikerülő Munkáspártról a The Times a napokban azt közölte, már első ciklusa alatt saját főrendjeivel készül felduzzasztani a Lordok Házát, hogy mindkét kamarában többséghez jusson. Ehhez 90 új Labour jelölésére lenne szükség, aminek realitását Sir Keir Starmer szóvívője gyorsan cáfolta. A többség megkönnyítené az alsóházi törvények jogerőre emelkedését, bár az is igaz, hogy a jelenlegi tory többség gyakran - legutóbb egy hete a bevándorlási törvény kapcsán – hadakozott a kormánnyal.
A Labour végső célja a jelenleg 786 lordot számláló felsőház jelenlegi struktúrájának megszüntetése. A részletes koncepció a választási programban kerülhet nyilvánosságra. Míg a közvélemény a fékek és ellensúlyok szempontjából általában helyesli a második kamara létezését, nem érti, a 21. században hogyan foglalhatnak helyet benne a címüket öröklő arisztokraták, még ha a számukat Tony Blair kormányzása idején 92-re csökkentették is. Az ellenzék vezére egyébként azt kéri a főrendektől, a jelenlegi megélhetési válság közepette ne alkotmányos, hanem az embereket érintő akut kérdésekkel foglalkozzanak.
