Egymilliárdot fizet az állam a Hős utcai lakásokért, csak hogy végre megépülhessen a terrorelhárítási központ

A júniusi ülésén „bizalmas anyagként” tárgyalt, 254 önkormányzati lakás átadását célzó ügyletet több okból is örvendetesnek találták. Amellett, hogy a kormány kedvére tehettek azzal, hogy segítik a TEK műveleti komplexumának régóta húzódó megvalósítását, illetve a telep felszámolása jelentősen hozzájárul „a terület rendezettségéhez”, az önkormányzat számára igencsak tekintélyesnek számító, több mint egymilliárd forintos bevételre is szert tesznek, miközben megszabadulnak az elhelyezés és a bontás nyűgétől is. Az előterjesztést az eredeti tervek ellenére nem zárt ülésen tárgyalták. Mint megtudtuk, a testület nem támogatta Stemler Diána momentumos képviselő javaslatát, miszerint a testület az ajánlat elfogadásával egyidejűleg arról is döntsön, hogy az önkormányzati lakások átadásából származó bevételt szociális és lakhatási célokra fordítják.

„Rettenetesen szomorú vagyok, hogy az önkormányzat által a kezdetektől nagyon rosszul kezelt telepfelszámolási programnak a vége is olyan gyászos lett, mint az eleje” – válaszolta a Népszava kérdésére Stemler Diána ellenzéki önkormányzati képviselő, aki szerint, ha már az önkormányzat gazdagodik ebből a rosszízű ügyletből, akkor kötelessége lenne a lakhatási válság kezelésére vagy legalább szociális célokra költeni ezt a pénzt. Ettől függetlenül nem lepte meg különösebben, hogy a javaslatát nem támogatták, hiszen a Hős utca terhétől az ott élőkkel együtt a kezdetektől csak szabadulni akart az önkormányzat. Erről beszédes testületi ülésen készült jegyzőkönyvek tanúskodnak. Az ellenzéki képviselő ezzel együtt büszke arra, hogy menet közben legalább annyit sikerült elérni, hogy módosítsák a a kerületi lakásrendeletet, így a Hős utcai lakástulajdonosok közül jó néhányan határozatlan idejű önkormányzati bérleményre cserélhették el ingatlanukat. Mint mondja: mindenki szeretne túl lenni már ezen az ügyön, de nagyon nem mindegy, hogyan. Meggyőződése, hogy ha az önkormányzat a kezdetektől a megoldást keresve, segítően állt volna hozzá a Hős utcai szegregátum felszámolásához, akkor gyorsabban, de mindenképpen kevesebb sérelemmel juthattak volna a végére.

Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még februárban kezdeményezett tárgyalásokat a bérlemények átruházásáról, nyárra sikerült megegyezni.

A TEK régóta tervezett beruházásáról még 2020-ban döntött a kormány, csakhogy az abban szereplő határidő már régen lejárt. Az Orbán-kabinet ezért az idén egy „féltitkos” határozatban erősítette meg erre vonatkozó szándékát. A 2024/2023-as számú kormányhatározat ugyanis azon szürke zónás kormánydöntések közé tartozik, amelyek ugyan nem titkosak, de nem is kerülnek be a Magyar Közlönybe. Ilyen féltitkos határozattal bízta meg az Orbán-kabinet a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjék a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről. Az ügylet minél gyorsabb lezárása érdekében a az MNV fizetni is hajlandó volt.

„A két épületben még mindig 15-20 lakásban laknak tulajdonosaik, zömükben negyvenes éveikben járók, de vannak nyugdíjasok és néhány gyerek is. Rajtuk kívül még 43-48 tulajdonos van, akikkel egyelőre nem egyeztek meg, de már sikerült elköltözniük. Folyton változó számban, de nagyjából 10-20 lakásban élnek albérlők, illetve jogcím nélküliek és lakásfoglalók. A hátramaradottak nagyon sanyarú körülmények között élnek, hiszen a végtelenül lepusztult épületekre már senki sem költ, hiszen úgyis lebontják. Csak azt nem tudni mikor” – összegez Molnár Zsuzsanna, a telepen szociális munkát végző Kontúr Egyesület elnöke, aki bízik benne, hogy még a fűtési szezon előtt minden ott lakó sorsa rendeződik, de mint mondja: „iszonyat lassan zajlik az egész”.

A Hős utcában ragadtaknak a Kontúrral együttműködve egy karitatív egyesület közreműködésével biztosítanának elég bonyolult úton-módon cserelakásokat. Ezek zömében 25-45 négyzetméteresek és a Hős utcaihoz hasonló színvonalúak, esetenként fürdőszoba nélküliek, felújításra szorulnak. A csereként felajánlott ingatlanok zöme a VIII., a XIX. és a XX. kerületben van, de néhányan elfogadtak kisebb vidéki házat is a szegregátumi szoba-konyháért cserébe. A kapott cserelakások felújításában a Hős utcaiak is részt vesznek.

Az adásvétellel párhuzamosan az MNV kisajátítási eljárást is indított a megmaradt lakások megszerzése érdekében. A vételi ajánlat alapját képező ingatlanbecslést a fővárosi kormányhivatalra bízták, ahonnan március közepétől kezdtek el szállingózni a levelek a tulajdonosoknak az ingatlanuk forgalmi értékének megállapításához szükséges helyszíni szemle miatt. Az értékbecslők már mindenütt jártak, de vételi ajánlatot még senki nem kapott. Kérdés, hogy mennyivel térnek el majd el ezek az MNV kőbányai önkormányzatnak a 25 négyzetméteres lakásokra kifizetett 6,1-7,3 milliós áraktól. A lakások túlnyomó többsége ugyanis ebbe a kategóriába tartozik, nagy kivételként akad csak néhány 14, illetve 30-41 négyzetméteres ingatlan. Mintha az MNV is arra várna, hogy az egyébként állami támogatású civil egyesület megoldja a dolgot és végül egy lakást sem kell majd kisajátítaniuk.