A Belügyminisztérium (BM) úgy véli, számos más hivatáshoz hasonlóan az eskütétel erősítheti a pedagógus elkötelezettségét. Az eskü szövegéről döntés nem történt - közölte a BM a Népszava megkeresésére.
Mint megírtuk: a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletének tervezete szerint 2024. május 31-ét követően egy pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező személy csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett.
Jövőre már esküt is kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnakA szaktárcától azt szerettük volna megtudni, a pedagógusoknak pontosan milyen esküt kell majd tenniük, mire kell majd felesküdniük, illetve a kormány miért tartja fontosnak, hogy a pedagógusok esküt tegyenek. A részletekre a pedagógus szakszervezetek is kíváncsiak. Bár az érdekképviseletek azt kérték a kormánytól, hogy a státusztörvénynek is nevezett új életpályatörvény végrehajtási rendeletéről még annak megjelenése előtt egyeztessenek, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csak a rendelet-tervezet közzététele után hívta tárgyalóasztalhoz a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete képviselőit.
A találkozó péntek délelőtt tíz órakor lesz.
A végrehajtási rendelet tervezetéről Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke lapunknak azt mondta, egy ilyen rendeletnek az lenne a célja, hogy tisztázza a törvényben felmerült kérdéseket, ám ez most nem történt meg, sőt több lett a kérdés, mint a válasz. Az eskütétel részletein túl továbbra sem tudni egyebek mellett azt,
mi alapján számítják majd ki a pedagógusok bérét,
a nemzeti költségvetésből mennyi pénzt biztosítanak béremelésre,
vagy hogy mit jelent majd az iskolai “összevont tartós helyettesítés” lehetősége,
ami Gosztonyi Gábor szerint egy új fogalom a köznevelésben.