– A kistelepüléseken sokszor baj esetén a polgárőrnek szólnak elsőként, nem a 112-es segélyszámot hívják – így jellemezték az Országos Polgárőr Szövetségnél (OPSZ), hogy helyi szervezeteik, tagjaik milyen elválaszthatatlan részévé váltak a falvak mindennapjainak. Saját összesítésük szerint meg is dolgoznak ezért a bizalomért: tavaly rekordévet zárt, minden eddiginél több, összesen több mint 10 millió szolgálati órát teljesített a 32 éve létező polgárőrség.
A szolgálati órák többségét továbbra is az alapfeladataik, a napi járőrözés és a rendezvények biztosítása adják, ám mára jelentősen kibővült tevékenységi körük. A bűnmegelőzés mellett – főleg a Covid-évek hatására – sok helyen egyre hangsúlyosabb lett a „gondoskodó polgárőrség” szerep: orvoshoz viszik a segítségre szorulókat, gyógyszert váltanak ki, bevásárolnak nekik, felvágják a tűzifát, ha szükséges. Tavaly pedig, új feladatként arra is volt példa hogy „elvezényelték” az önként jelentkező polgárőröket: a kormány a múlt év elején decemberig segítséget kért a határvédelemhez A szövetség szerint összesen 20 ezer polgárőr vállalta hosszabb-rövidebb ideig ezt a feladatot, és 15 ezer határsértő, valamint 17 embercsempész elfogásában segédkeztek.
Az OPSZ kérdésünkre közölte, hogy jelenleg 2036 polgárőr egyesület működik az országban. Ez az szám évek óta nem változik érdemben, mivel ahány szervezetük megszűnik, nagyjából ugyanannyi új alakul. Jelenleg több mint 66 ezer tagja van a szervezetnek,
összességében nőtt a szolgálatot vállaló önkéntesek száma, ám erről nem közölt pontos adatokat az OPSZ. Gondot okoz, hogy szép lassan öregszik a polgárőrség tagsága, különösen épp a vidéki kistelepüléseken magasabb a polgárőrök átlagéletkora, ahol a legnagyobb szükség van az polgárőrségre. Nem is titkolta a szövetség, hogy nehezen tudják megszólítani a fiatalokat, s elérni, hogy vállaljanak önkéntes feladatokat. Pedig külön toborzóprogram is indul a fiatalok számára: ifjúsági referensek járják majd a középiskolákat. Jelenleg 2000 – 14 és 18 év közötti – ifjú polgárőr „szolgál” országszerte.
A polgárőrség az idén is a korábbi évekhez hasonló büdzsével működik: mintegy 1,5 milliárd forint oszlik meg a 2036 egyesület között. A pénz javarészt állami támogatást jelent. A kormányzat a Belügyminisztériumon keresztül támogatja a polgárőrséget, amelyet segít több állami cég, szervezet is, például a Volánbusz, a Magyar Posta, a rendőrség, továbbá nehéz anyagi helyzetük ellenére az önkormányzatok is beszállnak kisebb-nagyobb összegekkel a polgárőrség finanszírozásába. Az infláció és a magasabb üzemanyagárak annyiban érintették a polgárőrséget, hogy kevesebb lett az autóval ellátott szolgálati óra, és ahol lehet, előtérbe került a kerékpáros, robogós, vagy gyalogos járőrözés.
Olyan, mint egy futballcsapat
– Tavaly 270 ezer munkaórát teljesítettek Somogyban a polgárőrök, ki lehet számolni, mennyibe került volna, ha ezt a munkát biztonsági őrök végezték volna el – mondta lapunknak Poór Gyula, a Somogy Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egyik alelnöke. Gyors számolás után 675 millióra rúg a végösszeg, ezzel szemben a 125 somogyi település 85 egyesületében tevékenykedő, 2600 polgárőrt irányító megyei szervezet 41 millió forintból működött 2022-ben. Vagyis a profiknak fizetendő összeg valamivel több mint 6 százalékából. A somogyi szervezet büdzséje az OPSZ-től érkező pénzből, önkormányzati támogatásokból, vállalkozói szponzorációból, s minimális tételben az 1 százalékos adófelajánlásokból állt össze.
– Az OPSZ-től a megyékhez érkező támogatás a terület nagyságától, az egyesületek és a polgárőrök számától függ – folytatta Poór Gyula. – Ez esetünkben az idén 30-35 millió forint lesz, ami azt jelenti, hogy egyesületenként átlagosan 400 ezer forint jut. A somogyi elnök ezt annyiban árnyalta, hogy a legkisebb támogatás 200 ezer, a legnagyobb valamivel több, mint egymillió forint. Kérdésünkre némi gondolkodás után hozzátette:
egyesületenként átlagosan évi 500-700 ezres támogatással már kifejezetten ideális körülmények között lehetne dolgozni, ami nem tűnik óriási különbségnek, viszont nem is erősíti Nyitrai Zsoltnak, a miniszterelnök főtanácsadójának a július eleji országos polgárőr napon tett kijelentését, amely szerint „a kormány erkölcsileg és anyagilag is megbecsüli a polgárőröket”.
Az erkölcsi elismerés viszont valós, főleg helyben, hiszen sok településen a polgárőr egyesületek az egyetlen valóban működő- és cselekvőképes civil szervezetnek számítanak, s nemcsak a közbiztonsági feladatokból, de a rendezvények szervezéséből, lebonyolításából, katasztrófavédelmi feladatokból és rászorulók segítéséből is kiveszik a részüket.
– Egy polgárőr egyesület olyan, mint egy futballcsapat: ha jó a vezető, meglátszik a teljesítményén, s akkor a helyi közösség is respektálja a tevékenységet – vélekedett Poór Gyula, aki maga is egy kistelepülésen, a másfélezres Kőröshegyen dolgozik polgárőrként. – A tapasztalat amúgy,
ahol nagyobb a jólét, ott kevesebb a polgárőr, csökken az egyesületek száma, illetve minél kisebb egy település, annál jobban megbecsülik a polgárőröket.
Az önkéntesek átlagosan évente 90-100 órát áldoznak a szabadidejükből az egyesületüknek, ehhez jönnek az extrém helyzetek, rendezvények miatti pluszmunkák. Mindezt teljesen ingyen, s noha az egyesületek próbálják felszerelni őket, sokszor azért saját zsebből kell finanszírozniuk egyes kiadásokat.
– Ideális esetben 40-45 ezer forintot el lehetne költeni egy-egy polgárőrre – állította a somogyi szövetség elnöke. – Nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy őszi-téli átmeneti felszerelés, egy vízhatlan bakancs, mobiltelefon vagy rádió-adóvevő, normális zseblámpa jól jönne nekik. A cirka kétezer egyesületben tevékenykedő nagyjából 66 ezer polgárőrrel számolva ez úgy 2,5 milliárd forint lenne.
Ami, ha úgy nézzük, hogy a polgárőrség létszáma nagyjából akkora, mint a rendőrségé és a honvédségé összesen, nem tűnik nagy összegnek.
Poór Gyula is panaszolta, hogy a polgárőrök átlagéletkora folyamatosan nő, az új belépők között egyre kevesebb a fiatal. Egyrészt nehéz kiszakítani őket a digitális világból, másfelől a mind nehezebb megélhetés miatt vagy külföldre mennek dolgozni, vagy idehaza vállalnak több állást, s így sem idejük, sem energiájuk nem marad az ingyenes és önkéntes munkára. Pedig a szakember szerint a következő három évtizedben még nagy szükség lesz a polgárőrségre. Ezzel együtt úgy vélte, ha le is csökken a jelenlegi kétharmadára a létszám – mely a csúcsidőkben 75-80 ezret jelentett –, utánpótlás azért mindig lesz. Főként olyan területeken, ahová több magánjellegű támogatás érkezik, mint például a balatoni vízipolgárőrség, melyet vállalkozók segítségével hoztak létre hajósok, önkormányzatok.
Az ország másik felében működő Szilvásváradi Polgárőr Egyesület jelenleg huszonkét tagot számlál, alapító elnökük, jelenlegi alelnökük pedig Szaniszló László a település polgármestere. Szavai szerint a csapat megfelelő körülmények között működik, különböző pályázatokból tudják fedezni a költségeiket, a polgárőrszövetségtől, és a Belügyminisztériumtól is kapnak támogatást. Tíz évvel ezelőtt szintén pályázaton jutottak hozzá ahhoz a terepjáróhoz, amit ma is használnak, és megkönnyíti munkájukat: ez a környék hegyes, erdős, s amikor netán eltűnt személyek kutatásában kell segíteniük, a bükki utakon jól jön egy ilyen járgány. A polgármester szerint ők nagy hangsúlyt fektetnek a bűnmegelőzésre, elnökük, Varga Balázs, aki a Polgárőr Akadémián is tanít, több előadáson hívta már fel az idősek figyelmét arra, hogyan ismerjék fel a csalókat, és miként vigyázzanak a biztonságukra, de tartottak már felvilágosító foglalkozásokat az óvodában és az iskolában is. Az idegenforgalomból élő településen évente legfeljebb egy-két apróbb bűneset történik, de betörés, erőszak ezek között sem nagyon fordul elő. Így inkább a rendezvények biztosítására koncentrálják az erejüket, egy-egy lovas eseményen több tízezren érkeznek a településre, ilyenkor a polgárőrök segítenek a parkoló autósoknak helyet találni, útba igazítják a turistákat, esténként pedig akár őrzik is a fesztiválok helyszínét. Doros Judit, Vas András