A harmadik csütörtök augusztusban mindig piros betűs „ünnep” az angliai, walesi és észak-írországi oktatás naptárában, mert ennek reggelén kapják meg a brit diákok a magyar érettséginek megfelelő A-level vizsga értékelését.
A legmagasabb elérhető osztályzat az A*, az E-vel jelölt szint a bukásnak felel meg. Skóciában a hagyományok szerint korábban, augusztus 8-án hirdették ki az eredményeket, amelyek mind a diákok, mind az egyetemek szempontjából fontosak, miután a felsőoktatási intézmények már hónapokkal előbb megküldik a tanulóknak, hogy korábbi iskolai eredményeik, januári próbaérettségijük és esetleges felvételi vizsgájuk-beszélgetésük alapján milyen szintű végbizonyítvány esetén tudnak nekik helyet biztosítani. A kulcskérdés, hogy a 3-4 kiválasztott tárgyból produkálják-e a megkövetelt jegyeket. Az egyetemek, melyekhez az eredmények néhány nappal korábban érkeznek meg, ekkor szembesülnek a valósággal, hogy hányan lépték át, vagy bukták el a megállapított küszöböt, miképp alakul hallgatóságuk az októberben kezdődő tanévben.
Az érettségi teljesítmény komoly belpolitikai-társadalmi kérdés is, mivel magának az oktatási rendszernek is kiosztja a bizonyítványt. Az idei vizsgának az adott különös jelentőséget, hogy most tette le vizsgáit az a Covid–19-korosztály, amely 2020. március 23-tól kezdve több menetben kiszorult az iskolapadokból, otthoni tanulásra kényszerült a legkülönbözőbb lakhatási, szülői nevelési és technikai körülmények között. Ez az a nemzedék, amely két évvel ezelőtt nem tette le az úgynevezett GCSE-vizsgákat, így nem lett elszámoltatva a 14-16 éves kora között felvett 10-12 tantárgyról, ráadásul nem szerezhette meg az oly hasznos vizsgarutint.
Az érettségi teljesítmény komoly belpolitikai-társadalmi kérdés is, mivel magának az oktatási rendszernek is kiosztja a bizonyítványt. Az idei vizsgának az adott különös jelentőséget, hogy most tette le vizsgáit az a Covid–19-korosztály, amely 2020. március 23-tól kezdve több menetben kiszorult az iskolapadokból, otthoni tanulásra kényszerült a legkülönbözőbb lakhatási, szülői nevelési és technikai körülmények között. Ez az a nemzedék, amely két évvel ezelőtt nem tette le az úgynevezett GCSE-vizsgákat, így nem lett elszámoltatva a 14-16 éves kora között felvett 10-12 tantárgyról, ráadásul nem szerezhette meg az oly hasznos vizsgarutint.
2019 óta most először tértek vissza a vizsgakiértékelő testületek a korábbi szigorú minősítési rendszerhez,
ugyanis a koronavírus által befolyásolt években a tanárok erősen szubjektív, többnyire jó szándékú értékelése alapján születtek meg a 16 és 18 évesek értékelései. Ez a módszer erősen felhígította a felvettek körét és csökkentette az oktatás színvonalát, aminek a következménye az lett, hogy diákok rekordszámban estek ki bizonyos szakokról. Meglepően jó érettségi eredményük elkényeztette őket, azt hitték, könnyen fogják venni az egyetemi akadályokat, így csekély energiát fektettek be a tanulásba.
Amit most a Covid–19-járvány átkaként is fel lehet fogni, hogy 2023 nyarán, különösen Angliában drámaian csökkent a két felső jegyet, az A*-ot és az A-t elérő érettségizők aránya: a tavalyi 35,9-ről 26,5 százalékra esett – 2021-ben ráadásul ez még 44,3 százalék volt –, ami azt is jelenti, hogy csak 1,3 százalékkal magasabb, mint a 2019-es arány. Az autonóm tartományokban, beleértve Skóciát, mindenütt meghaladják a jegyek a pandémia előtti átlagot.
Legjobban a tehetős Délkelet-Anglia és London, legrosszabbul az észak-keleti és kelet-közép-angliai országrész teljesített. Érdekes, hogy idén 20 százalékkal többen érettségiztek ókori nyelvekből, latinból és görögből, de emelkedett a számítástechnikára, média és politikai tanulmányokra szakosodottak száma, míg a modern nyelvek népszerűsége drámaian csökkent.
Több mint 200 ezren teljesítették az első helyen megcélzott egyetemük felvételi elvárását, ez a szám az érettségizők 79 százaléka, a korábbi aránynál közel 3 százalékkal vannak kevesebben. Mindeközben az egyetemi tanulás vonzereje is csökkent. A legalább 2025-ig befagyasztott, maximum 9250 fontos (4,1 millió forint) éves tandíj az infláció miatt egyre jobban elértéktelenedik, nehezítve az intézmények működtetését, amelyek ezért is növekvő mértékben fogadnak be külföldi hallgatókat. Tőlük évi 20 ezer fontot (9 millió forint) vasalnak be, noha a brit bevándorlási szabályok és a geopolitikai változások sok bizonytalanságot okoznak. Rishi Sunak szabadságra vonulása előtt bejelentette, hogy a kormány „lecsap” – az egyelőre nem pontosított – „mikiegér” szakokra, melyek hasznavehetetlen képzettséget nyújtanak, miközben súlyos adósságba sodorják a diákhitelt nyögő diplomásokat.
