A dél-koreai SK On Hungary iváncsai lítiumakkumulátor-üzemének indításához szükséges környezethasználati engedélyt július 25-én adta ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal. Nem sokkal azután, hogy a területen tárolt NCM akut toxikus és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag által okozott rosszullétek kivizsgálására júniusban közös ellenőrzést tartott a munkavédelmi és a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság. Ekkor derült ki, hogy a cég korábban elfelejtette bejelenteni: az üzem működése közben veszélyes anyagokkal/keverékekkel dolgoznak. A dunaújvárosi járási hivatal népegészségügyi osztálya legalábbis nem találta erre vonatkozó bejelentés nyomát az OSZIR nevű szakmai információs rendszerben. (Tavaly januárban a cég komáromi üzeméből szállítottak 12 embert kórházba rosszullét miatt.)
Augusztus első napján mindenesetre már rendben voltak az iváncsai létesítmény papírjai – derült ki Buday Attilának, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal illetékes főosztályvezetőjének válaszaiból, amiket Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselőnek adott. A képviselő a többi között arra volt kíváncsi, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak az üzemben. A válasz szerint a cég két rákkeltő anyagot jelentett be: NCM (nikkel-kobalt-mangán-lítium-oxid összetételű) port, illetve electrolyte-ot (1,3 propánszultont). Mindkettő súlyosan mérgező, belélegezve légzési nehézséget, szemmel, bőrrel érintkezve súlyos égési sérülést, hosszú távon rákot okozhatnak. Éppen ezért az előírások szerint csak teljes testet fedő védőruházatban, légzés-, szem- és kézvédelem mellett dolgozhatnak az anyaggal. Az iváncsai létesítményben májusban villanyszerelést végző, majd rosszullétre panaszkodó munkások aligha védőruházatban húzkodták a kábeleket.
A kormányhivatali főosztályvezető válaszából az olvasható ki, hogy a bejelentett anyagok között nem szerepel az NMP nevű oldószer, amely ugyancsak veszélyes anyagnak számít, bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, sőt károsíthatja a születendő magzatot is. (Ennek az oldószernek a nyomait találták meg a gödi talajból vett mintákban, ahol a Samsung akkumulátorgyára működik.) Éppen ebből a kifelejtett veszélyes anyagból használják majd a legtöbbet az iváncsai gyárban, évente 13-17 ezer tonnát.
A beismerten használni kívánt mérgező anyag, az NCM felhasználásáról annyi szerepel az engedélyben, hogy egyszerre 1742 tonna tárolható belőle a telepen, az elektrolyte-ról pedig ennyi se derül ki.
A cég mindenesetre az általa – az engedélyezési dokumentációhoz – megadott tervezett működési adatok alapján évente 29 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezésével számol. Köztük gyártási hibás cellákkal, amelyekből úgy 5000 darabot tárolnak majd ott egyszerre. Ezek sem gyenge anyagok, hiszen csak vágásálló védőkesztyű, munkaruha, cipő, lángálló kötény, kerámiakés és gázálarc viselésével dolgozhatnak velük a munkások.
Az SK On 30 Gwh/év kapacitású új akkugyára (ennél csak a debreceni CATL gyára lesz nagyobb, ennek háromszorosa) a cég második hazai beruházásaként épül fel az iváncsai ipari parkban: 3 nagyobb és tucatnyi kisebb csarnokkal, a község lakóházaitól 635 méterre. A tervek szerint összesen 2462 alkalmazott négy műszakos munkarendben dolgozik majd folyamatos üzemben. A gyár által generált forgalom sem lesz kicsi, naponta 125 darab 7,5 tonnás teherautó jön-megy, ezenfelül többtucatnyi busz hozza-viszi a munkásokat, míg autóból napi 300 fordul majd meg itt.
A 35 légszennyező pontforrás (kémény) engedélyezéséhez hat hónapos próbaüzemet írt elő a kormányhivatal. A kürtőkből, kéményekből a kiadott környezethasználati engedély szerint „NMP, DMC (dimetil-karbonát), sósav, szilárd anyag, nikkel, vas, cink, ón légszennyező anyagok kibocsátása várható”, de a cég által benyújtott dokumentáció szerint ezek határértéken belül lesznek. A szennyezőanyag-kibocsátást a próbaüzem alatt összesen hatszor mérik, ekkor határozzák meg a pontos hatásterületet is. Az előzetes számítások szerint az NMP-koncentráció alapvetően a telephelyen belül marad, de bizonyos széljárás esetén egész Iváncsa területére elszállhat a mérgező por, bár közben hígul. A sósav „mindössze néhány épületet érinthet” a falu szélén, egy másik, szintén veszélyesnek számító anyagra (DMC) viszont kibocsátási és egészségügyi határérték sincs.
Az engedély szerint nem lesz gond a kamion- és autóforgalommal, illetve a 889 darab kültéri zajforrással sem. Utóbbit zajárnyékoló falakkal csillapítják (Komáromban a Magyar Narancs beszámolója szerint a helyiek rengeteget panaszkodtak az erős zajra, a zajvédő falak építésével valamivel halkabb lett, de továbbra is rendkívül zavaró a folyamatos monoton búgás). A járművek lármája pedig nem számít, mert az M6-os autópályán közlekednek majd.
Az engedély szerint az üzem naponta maximum 7 ezer köbméter vizet használ fel, a közcsatorna-hálózatba, időszakos vízfolyásba naponta 4000 köbméter tisztított szennyvizet engednek vissza.
Az ebben lévő szennyező anyag koncentrációja nem lépheti át a küszöbértéket. Csupán az a bökkenő, hogy a lítium és az NMP anyagokra például egyáltalán nincs hazai határérték, így a küszöböt „a tevékenység megkezdésekor elsőként mért koncentráció” jelenti majd. (Az olvasók fantáziájára bízzuk, hogy milyen mértékű trükközésre ad ez lehetőséget egy tavaly 361 milliárdos árbevételt elérő cég esetében.) A határértékek átlépését önellenőrzés formájában vizsgálják majd.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás öt évre kapta meg az engedélyt. Az eljárás során kötelezően megtartandó közmeghallgatást az ukrán háború miatt veszélyhelyzet nyomán személyes jelentés nélkül tartották meg, és egyetlen észrevétel sem érkezett az érintett lakosság részéről. A 700 milliárd forintos iváncsai beruházáshoz 80 milliárd forint állami támogatást adott az Orbán-kormány. De a beruházás helyszínéül szolgáló Iváncsai Ipari Park, így az akkumulátorgyár vízellátását, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetését szolgáló közüzemi infrastruktúrát is a kormány építette ki. A telephely vízellátását az ercsi vízbázishoz kapcsolódó regionális rendszer fejlesztésével biztosítják. Ennek üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., amelynek tulajdonosa a magyar állam.
