A svéd biztonsági és hírszerző szolgálat (Säpo) a múlt héten ötös veszélyességi skálán négyes szintre emelte a készültség szintjét, ami azt jelenti: jelentősnek ítélik meg egy terrorcselekmény esélyét az ország területén. Charlotte von Essen, a Säpo vezetője elismerte, a veszély ugyan nagy, de mindez nem azt jelenti, hogy a biztonsági erőknek tudomásuk lenne egy készülő terrortámadásról. „A biztonsági helyzet az év eleje óta folyamatosan romlik” – jelentette ki.
Az elmúlt hetekben megnőtt a Svédország elleni fenyegetések száma. Ezt a stockholmi Korán-égetések váltották ki, amelyek ellen egy sor megmozdulást tartottak a muszlim többségű országokban. A Nemzeti Terrorista Fenyegetés Értékelő Központ igazgatója, Ahn-Za Hagström megjegyezte, az év eleje óta az iszlám szent könyvének meggyalázása is „hozzájárult ahhoz, hogy Svédország kiemelt célponttá” vált az iszlamista terroristák számára.
A Säpo szerint az akciókat az álhírterjesztő kampány kísérte. Mint nemrégiben beszámoltunk róla, a Korán-égetésekkel kapcsolatban az orosz dezinformációs kampányt is csúcsra járatták, ennek célja, hogy Svédországot iszlámellenes országként állítsák be. Az egyik Korán-égető, a dán–svéd szélsőjobboldali Rasmus Paludan bizonyíthatóan rendelkezik orosz kapcsolatokkal.
A Kreml propagandára használja a Korán-égetéseketMúlt héten az al-Kaida terrorszervezet svédországi támadásokra szólított fel. Az asz-Szahab nevű médiacsatornájukon keresztül terjesztett közleményben a terroristák Svédországot és Dániát „két kis aljas országnak” nevezték, és bosszúra szólították fel „Svédország, Dánia és egész Európa iszlám vallású népét”. Korábban az al-Kaidához kötődő as-Sabab szomáliai milícia is hasonló fenyegetéseket fogalmazott meg.
A svédországi terrorfenyegetettség utoljára 2015-ben volt négyes szintű, amikor a Szíriában és Irakban területi kiterjedése csúcsán álló Iszlám Állam (Daes) a menekültválság közepette európai támadásokra szólított fel. Akkor azonban a Säpo konkrét információkkal rendelkezett egy férfiról, aki állítólag terrortámadást tervezett Svédország ellen. A fenyegetettségi szintet 2016 tavaszán ismét hármasra csökkentették.
A svéd biztonsági helyzetnek aligha tesz jót a szélsőjobboldali Svéd Demokraták kormányzati szerepvállalása. A tavaly szeptemberben megrendezett parlamenti választást ugyan a szociáldemokraták nyerték meg, de nem tudtak a kormányzáshoz szükséges többséget felmutatni, így a voksoláson harmadik helyen végzett jobbközép Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson alakíthatta meg az új kabinetet. Mivel azonban a jobboldalnak, illetve a liberálisoknak nem volt meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, be kellett vonnia a második helyen végzett Svéd Demokratákat (SD), Jimmie Akesson pártját. Az SD illetékeseinek hangulatkeltése a muszlimok ellen meglehetősen szerencsétlen a mostani, amúgy is kiélezett biztonsági helyzetben.
A Svéd Demokraták szerepvállalását egyre nehezebben tudják védeni a kormány tisztségviselői. Amikor a TV4 televízió újságírója arról érdeklődött a Kristersson koalíciójában szintén jelen lévő Liberális Néppárt képviselőjétől, Carl Hamilton volt pénzügyminisztertől, pártja miként fogadhatja el, hogy a Svéd Demokraták rendre átlépik a vörös vonalakat szélsőséges kijelentéseikkel, a honatya úgy fogalmazott, a párt akkor lépi majd át a határt, ha úgy beszélnek a zsidókról, mint a muszlimokról. Kijelentését nagy felháborodás fogadta, bocsánatot kért, mint mondta, „rosszul” fejezte ki magát. Ám ez a szélsőségesekkel szemben mutatott tolerancia meglepő egy olyan párt képviselőjétől, amely mindig is a szélsőjobb ellen határozta meg magát. Ez pedig, mint a Le Monde emlékeztetett rá, megmutatja, hogy a liberális-konzervatív jobboldal milyen ideológiai ferdítésekbe bocsátkozott, mióta szövetkezett a Svéd Demokratákkal. Azért is sajátos, hogy a kormány politikusai megvédik az SD-k kormányzati szerepvállalását, mert nemrégiben Kristersson miniszterelnök is elismerte, hazája „a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági helyzetbe került”. S ebben a szélsőjobbnak is megvan a maga szerepe.
Nagy vihart kavart Richard Jomshof ügye, aki egy sor iszlámellenes kijelentést tett és a baloldali ellenzék azt követeli, váltsák le a parlament jogi bizottságának éléről. E tisztséget 2022 októbere óta tölti be. Az iszlamofóbiával vádolt politikus már korábban is szélsőségesen bevándorlás- és muszlimellenes kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet. 2013-ban a svéd parlamentben elhangzott beszédében úgy foglalt állást, hogy az iszlám, ellentétben a kereszténységgel, erkölcstelen és erőszakos. Ugyanekkor az iszlámot a nácizmushoz hasonlította, és azt állította, egyiknek sincs helye a nyugati társadalomban. Egy 2021-ben sugárzott svéd tévéműsorban „undorító vallásnak” nevezte az iszlámot. E kijelentését Ulf Kristersson is bírálta, aki akkor még az ellenzék vezetője volt. Jomshof erre azzal igyekezett védekezni, hogy megjegyzéseit félreértelmezték és kiragadták a kontextusból.
Idén válaszul a Svéd Muszlim Szövetség felhívására, miszerint folytassanak párbeszédet a svédországi Korán-égetésekről, Jomshof azt tweetelte, arról lenne szükség párbeszédre, „hogyan demokratizáljuk a muszlim világot”, az iszlámot, az „antidemokratikus, erőszakot támogató és nőgyűlölő vallást/ideológiát”. Mohamedet pedig „hadúrnak, tömeggyilkosnak, rabszolga-kereskedőnek és banditának” nevezte.
Jomshof mindemellett rendszeresen elítéli Svédország „iszlamizálását”, és ő is a „nagy felcserélés” szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet híve, mely szerint a muszlimok fokozatosan kiszorítják a keresztényeket Európából.
Bár ezek az szélsőséges elméletek nem újak Svédországban sem, most minden muszlimellenes kijelentésnek fokozott jelentősége van a mind nagyobb aggodalomra okot adó biztonsági helyzet miatt. Az ellenzéki pártok ezért úgy vélik, nemcsak az iszlamisták jelentenek biztonsági kockázatot, hanem azok a szélsőjobboldali politikusok is, akik olajat öntenek a tűzre iszlámellenes kijelentéseikkel, beleértve Jonshofot is. „Hozzájárul egy amúgy is rendkívül drámai helyzet súlyosbodásához” – jegyezte meg nemrégiben Morgan Johansson, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter.
A szélsőjobboldali képviselő januárban már reflektorfénybe került, amikor a török nagykövetség előtt, az Ankara által blokkolt svéd NATO-csatlakozási folyamat közepén a Korán-égetés után kijelentette: „Nem hiszem, hogy a Koránt el kellene égetni, de megtehetik, és ha ez bosszantja őket, égessenek el még száz másikat”.
Jomshof ügye rendkívül kínos Kristersson számára. A svéd kormányfő mérsékelt politikus, aki nem osztja a szélsőséges nézeteket. Mivel azonban kormánya a szélsőjobboldali párt támogatásától függ, védi a mundér becsületét és Jomshof menesztésére sincs esély. Múlt csütörtökön a miniszterelnök, amikor Jomshof provokációiról kérdezték, afféle egyensúlyozó mutatványt hajtott végre. Miközben megvédte a véleménynyilvánítás szabadságának elvét, mindenkit felszólított arra, hogy „legyen nagyon körültekintő”.
Tomas Ramberg újságíró a Dagens Nyheter című lapban kifejtette: miközben a miniszterelnök és külügyminisztere, Tobias Billström „azon dolgozik, hogy helyrehozza Svédország és az iszlám világ kapcsolatát”, nemcsak „a Korán égetése gyengíti diplomáciai erőfeszítéseiket”, hanem „a kormány saját partnere, az SD is szítja a konfliktus lángját”.
