Ötéves csúszással lezárták a Magyar Államkincstár 15 milliárdos informatikai projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdos tendereket kell kiírni

Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték.

„A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon.

A megújulás - úgy tűnik - nem terjedt ki a nyugdíj igazgatóság rendszereire, holott az Állami Számvevőszék már 2019-ben jelezte, hogy ezek az informatikai rendszerek sérülékenyek, mivel „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”. Egy, a rendszert jól ismerő, a kincstártól nemrég távozott alkalmazott véleménye szerint az elavult szoftver könnyen feltörhető, célzott kibertámadásnál problémák lehetnek.

Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték. A 2021 szeptemberéig a „21. század családtámogatása és nyugdíja” néven futó kiemelt projektet még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) indította el 2016-ban. (A főigazgatóságot 2017-ben tolták be a MÁK-ba.) A projekt költségét akkor valamivel több mint 10 milliárd forintra becsülték, ám a dátum és az összeg is folyamatosan emelkedett. A MÁK honlapja szerint egyébként az ünneplés ellenére sincs vége a projektnek, a zárás hivatalos dátuma ott szeptember vége.

A befejezetlenségre utal az idén már másodszor kiírt – az elsőt visszavonták – tender, amelynek célja az államkincstár több, nyugdíjellátáshoz kapcsolódó informatikai rendszerének továbbfejlesztése. Az utolsót 3,7 milliárdos keretösszeggel írták ki, ami kicsit soknak tűnik úgy, hogy éppen most fejeztek be egy nagyszabású, sok milliárdos informatikai fejlesztést, amelynek része volt a családtámogatási és nyugdíjbiztosítási ügyek digitális megújítása is. Az, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjügyi területek üzemszerű működésének biztosításához további fejlesztésekre van szükség, a MÁK elnöke számára sem lehetett titok, hiszen idén augusztus 2-án kelt – lapunk birtokába jutott – levelében maga adott ki referenciaigazolást a fentebb említett tenderen induló egyik cégnek, a kincstár bejáratott szerződéses partnerének, a New Age Software (NAS) Kft-nek. Ebben 2020 januárja és 2022 decembere közötti időszakra összesen 1,39 milliárd forint értékű munkát igazolt. Mint írja: „a 2004-es szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt”. A gond csak az, hogy a Népszavához került ellenőrző táblázat szerint az igazolásban igazolt feladatok közül többről azt állították a MÁK főosztályai, hogy azokat nem látta el a cég, vagy nem nyilatkoztak róla, a táblázatban üresen maradt az adott tevékenységre vonatkozó sor.

A NAS Kft-vel a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött 2004-es határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést egyébként többször is módosították, így a kincstár volt alkalmazottjától származó információink szerint ma már nehezen követhető, hogy pontosan mi is a cég feladata, mire számlázik. A szerződéses árak felülvizsgálatát 2020-ban határozott hangú levélben kérte a NAS ügyvezetője, aki többek között nehezményezte, hogy a kincstár befagyasztotta az általuk nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjakat az új rendszer bevezetéséig. Bartakovics István ügyvezető igazgató ezzel szemben azzal érvelt, hogy „az élet addig is megy tovább, a jogszabályváltozásoknak meg kell felelni, (…) a nyugdíjaknak meg kell érkezniük”. Erős érv. Meghallgatásra is talált. A cég díját 2021-ben nettó 484,3 millióban, tavaly pedig 603,7 millióban határozták meg, de az elnöki igazolás szerint ennél is többet kaptak a munkáért.

A vállalkozói keretszerződés szerint „a tevékenység során létrejövő szellemi alkotások tulajdonjoga a megrendelőt (vagyis az államkincstárat) illeti meg”. A NAS idén júliusban kelt levelében viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „nyugdíjigazgatási szervek számára készült rendszerek tekintetében kizárólagos joggal” rendelkeznek. A Népszava birtokában lévő számlák, átadás átvételi jegyzőkönyv szerint a MÁK már 2015 óta használja és saját tulajdonként szerepelteti a könyveiben a rendszereket. 2015-ben például 150 millió forintos értékkel szerepelt. A fejlesztésre és üzemeltetési támogatásra viszont kizárólagos jogosultságot szerzett a NAS. Erre a kiszolgáltatott helyzetre hívta fel a figyelmet 2019-ben az ÁSZ. (Kérdéseinket a MÁK-nak is feltettük, de lapzártánkig nem válaszoltak.)

A MÁK egyébként még az ÁSZ jelentés évében benyújtotta a fejlesztésekhez szükséges beszerzési igényeit a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), ám az nem javasolta a végrehajtását és felvetette azok átdolgozását. Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke – aki amúgy a NAV elnöke és kormánybiztos is – egyúttal azt is jelezte 2019. decemberi levelében, hogy a tanács fokozott figyelemmel kíséri a MÁK informatikai fejlesztési projektjeit. Ez érthető, hiszen ezek a rendszerek elengedhetetlenül szükségesek a nyugdíjszámításhoz, a nyugdíjak kifizetéséhez. Az már furcsább, hogy Vágujhelyi szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy az NHIT „nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jelenleg is üzemelő (…) rendszerek üzemeltetésének biztonságát az elkövetkező évek fejlesztései ne veszélyeztessék”.

A jelenlegi rendszert üzemeltető NAS Kft. egyik ügyvezetője és tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. A kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-nek 2003-tól 2010-ig elnök-vezérigazgatója és egy ideig tulajdonosa is volt az Államkincstár adattárházáért felelős kormánybiztos, Vágujhelyi Ferenc. A céget jelenleg Lévai Tibor vezeti és a Trabzon Holding Kft.birtokolja, amelynek tulajdonosai Vágujhelyi mostohatestvérei, Lévai Tibor és Lévai Tamás. Mindez azt jelenti, az adóhatóság elnöke így olyan állami informatikai területet felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi éppen akkor volt a NAV informatikai elnökhelyettese, amikor Tiborcz Pétert kinevezték a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál (Vágujhelyit 2021-ben nevezték ki aztán elnöknek). Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés.

A NAV Népszavának küldött levele szerint „nem teremt és nem is teremthet összeférhetetlenségi helyzetet a NAV elnökének kormánybiztosi kinevezése. Vágujhelyi Ferencnek sem a Pénzügyminisztérium államtitkáraként, sem kormánybiztosként semmilyen hatásköre vagy informális befolyása nincs a Magyar Államkincstár gazdálkodására, a szállítók kiválasztására, így összeférhetetlenség sem merül fel”. Az NHIT elnöki szerepével kapcsolatban semmit nem írtak. A NAV egyébként egy másik Trabzon-leánnyal, a User Rendszerház Kft.-vel kötött két szereződést konzorciumi partnerként, először Vágujhelyi 2021-es kinevezése után, egyet pedig tavaly.

A MÁK azóta háromszor is nekifutott a nyugdíjrendszer fejlesztését célzó közbeszerzésnek. A 2021-ben és 2023 áprilisában meghirdetett tendereket visszavonták, az idén júliusban kiírt tender határidejét egyre halasztják. Közben a pályázati kiírásból kikerült a GovSys és az eNYUFIG rendszer. Ezeknek üzemeltetés támogatására és fejlesztésére két külön közbeszerzést indítanának. A tender kiírást a július 24-i vezetői ülésen „az elnök úr kérte” a MÁK informatikai területért felelős elnökhelyettes, Budainé Kovács Zsuzsanna közlése szerint, aki megkérte a referenciaigazolást a Nas Kft-nek. A sikeresen lezárt, csaknem 15 milliárdos informatikai projekt után tehát újabb milliárdokat költenek a MÁK informatikai rendszerfejlesztésre, hogy az biztonsággal működjön.