Manapság akár munkánk révén, akár tanulási célból, akár szórakozásként vagy társadalmi kapcsolataink fenntartása érdekében sokat nézünk kisebb, nagyobb képernyőket - meglehetősen közelről. Ez hosszabb idő után valóban a látásunk romlását okozhatja. De hogyan? ,,Távolra látóknak születünk, a babák sokkal tisztábban látják a messzebb lévő dolgokat, mint a közelieket. Ahogy felnövünk, a szemünk alkalmazkodik a vizuális környezet érzékeléséhez és a genetikai jelzésekhez, hogy tökéletes legyen a látásunk” - mondta a Live Science-nek Neema Ghorbani Mojarrad, az angliai Bradfordi Egyetem docense, regisztrált optometrista.
A közellátóknál a szem nem képes megállni az alkalmazkodási folyamatban, nagyobb lesz a távolság a szemlencse és a szem hátsó részén lévő retina között. Ha olyan munkát végez valaki, ami sok közelre való fókuszálást - például képernyő nézést - kíván, akkor ez olyan tényező lehet, amely erősíti ezt a káros változást - magyarázta Ghorbani Mojarrad. Ha közelre fókuszálunk, a szemnek azok az izmai, amelyek a lencse formáját alakítják, összehúzódnak, hogy gömbszerűbb legyen a formája, hogy így vetítsen éles képet a retinára. A feltevés szerint, ha ezeket az izmokat túl sokat használjuk, meghosszabbodnak és elvékonyodnak, és nem tudják visszaállítani a szemlencsét a nyugalmi, laposabb állapotába. Ettől a szemgolyó formája is megváltozhat, gömbszerű helyett tojásdaddá válik. Amikor az igy átalakult formájú szemmel távolabbi tárgyakat nézünk, a fókusz nem a retinára esik, hanem előtte jön létre, ennek eredménye az elmosódott kép. A képernyőket jellemzően közelről nézzük, így ez elősegítheti ezt a folyamatot, kialakul a rövidlátás.
A túlzott képernyőnézés azért veszélyesebb a gyerekek esetében, mert az ő szemük még alakulóban van. Egy a Lancet-ban megjelent 2021-es, 3000 ezer tanulmányt alapul vevő elemzés rámutatott a fiatalok rövidlátása és a képernyő előtt töltött idő közötti szoros összefüggésre. Szintén erre a következtetésre jutottak a Brit Orvosi Újságban 2022 ben megjelent tanulmány írói is, akik a Covid-19 járványban a tanulási okokbol is a képernyők elé kényszerült gyerekek látását vizsgálták. Valamint a kevés szabadban töltött idő, amely távolabbra való fókuszálást is kíván, hozzájárulhat a rövidlátás kialakulásához, de arányának gyors növekedéséhez az utóbbi években - különösen a gyerekek körében - a képernyőnézés okolható.
Becslések szerint 2030-ra a világon az emberek harmada (2,5 milliárd) lehet rövidlátó. A WHO öt éven aluli gyerekek számára mindössze egy óra képernyő nézést javasol naponta, egy éven aluliaknak pedig semennyit. Mojarrad szerint a rövidlátás egyre fiatalabb korban jelenik meg gyerekeknél, ami azért is probléma, mert ez a későbbi következményekre nagyobb hatással van. Ha a fejlődés során a látás már így alakul ki véglegesen, az rosszabb állapotot jelent, mintha később alakult volna ki a rövidlátás.
