A lapunk által megkeresett 25 helyi önkormányzatból 17 végzett saját költségvetéséből szúnyoggyérítést, mert vagy kevésnek bizonyult az országos irtás, vagy a településen egyáltalán nem is volt – derült ki Népszava körkérdéséből.
Idén a tavalyinál jóval több szúnyog keseríti meg a lakosok életét, mivel az előző, aszályos évhez képest most a sok csapadék és meleg miatt nagyon elszaporodtak. Az országos szúnyoggyérítésért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felel. Ezen felül a helyi önkormányzatok saját költségvetésük terhére végezhetnek gyérítést, és ilyet a Fővárosi Önkormányzat is végez – tájékoztatták lapunkat. Utóbbi esetében az idén márciusban kötött szerződés szerint heti felmérést készít a megbízott vállalkozó, és kéthetente javaslatot tesz a fővárosnak arról, hogy Budapest mely területein szükséges a lárvagyérítés, illetve a szúnyogirtás. A döntésnél a lakossági panaszokat is figyelembe veszik. Mindezt a katasztrófavédelemmel egyeztetve végzik, hogy ne legyen átfedés a gyérítések között. Eddig több, mint 20 területen avatkozott be a főváros.
Az OKF lapunk megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a központi gyérítés a szakértők javaslatai alapján azokon a területeken történik, ahol a legnagyobb a szúnyogártalom. Mivel gyakoriak voltak esők, szinte minden régióban végeztek kémiai szúnyoggyérítést, sőt, egyes településeken többször is szükség volt erre. Ugyanakkor hiába volt minden régióban, ez nem jelenti, hogy minden településen irtottak, illetve ahol zajlott, ott sem feltétlenül a teljes területen, hanem jellemzően a vízpartokon. A múlt héten például 397 településen, közel 54 ezer hektáron végzett gyérítést az OKF.
Az irtásra több módszer van. Az egyik a kémiai, amely a kifejlett szúnyogokat pusztítja el (más rovarokkal együtt), a másik a biológiai, amely a lárvákat célozza. Mindkettő esetében létezik légi, és földi irtás, ugyanakkor utóbbi csak a közterületeket érinti, a házak kertjébe alig jut el. A légi kémiai irtást pedig az unió tiltja, így arra itthon nagyon indokolt esetben a Nemzeti Népegészségügyi Központ adhat engedélyt. Hazánkban még mindig nagy arányban alkalmaznak kémiai gyérítést, miközben a szakértők hangsúlyozták, hogy jelentős ökológiai károkat okozhat. Az OKF évről-évre növeli a biológiai gyérítés gyakoriságát, ezzel együtt csökkentve a kémiai irtás mennyiségét, de még mindig jelentős a vegyszeres kezelés.
Az általunk megkérdezett önkormányzatok jó része szintén vegyesen alkalmazza a két technikát, de többen jelezték, hogy hosszút távon a biológiai gyérítést választják. Ilyen például Zugló, ahol idén csak országos irtás volt, de terveik szerint 2-3 év alatt teljesen szeretnének átállni a biológiai gyérítésre. Pomáz eggyel előrébb tart ebben a kérdésben, ott három éve a biológiai gyérítést preferálják.
Arra is rákérdeztünk az önkormányzatoknál, hogy az országos gyérítésen felül saját költségre végeztek-e szúnyogirtást. Megkeresésünkre összesen 25 önkormányzat válaszolt, ebből hét jelezte, hogy náluk csak országos gyérítés volt. Ezen felül Siófok önkormányzata saját forrásból nem költött erre, viszont a településen a Balatoni Szövetség által megrendelt gyérítések voltak. Így 17 településen kellett saját költségen is szúnyogirtást végezni. A XVIII. kerületi önkormányzat például kizárólag saját pénzből végzi évek óta az irtást, tekintve, hogy egyszer sem került bele az országos listába, a csapadékos idő ellenére sem. Eddig 15 millió forintot különítettek el erre a feladatra. Hámori László, a kerület média- és rendezvényszervezési igazgatója hozzátette, hogy náluk a harmadik gyérítés következik, és noha ők nem kerültek fel az Országos Vérellátó Központ tiltólistájára (a tigrisszúnyog által is terjesztett nyugat-nílusi vírus miatt a főváros XVI. és XXII. kerületében, valamint a Szegeden élők nem adhatnak vért, ha megcsípte őket az említett vérszívó), de megelőzésképpen az eredetileg szeptember 4-ére tervezett gyérítést a megjelent hírek miatt előrehozták augusztus 31-re.
Újpest, Óbuda, a Budavári Önkormányzat, Újbuda, Budafok-Tétény, Debrecen, Pécs, Szombathely, Tata, Sárvár, Békéscsaba, Miskolc, Szarvas, Hatvan, Pomáz és Érd szintén saját kontón is végeztetett szúnyogirtást. A költségek elég változatosak, míg például Újpest bruttó 670.560 forintot fizetett eddig, Miskolc bruttó 17 milliót, Debrecen közel bruttó 30 millió forintot fordított a szúnyogmentességre. Szombathelyen a központi gyérítésen felül legutóbb augusztus 24-ére rendeltek meg külsős cégtől, saját költségen szúnyogirtást.
A lapunk által megkérdezett települések közül Érd a rekordtartó, náluk összesen hét alkalommal volt országos, és öt alkalommal helyi megrendelésre szúnyoggyérítés. M. László Ferenc, Érd kommunikációs vezetője elárulta, azért volt szükség a plusz öt alkalomra, mert az országos igen kevésnek bizonyult. A katasztrófavédelem nagyrészt a Duna-parti részen gyérített, a saját felméréseik alapján pedig a többi területen már az önkormányzat végzett irtást, mert rengeteg lakossági panasz érkezett a temérdek szúnyog miatt. „A helyzet most sem tökéletes, nem tudunk minden szúnyogot kiirtani, de úgy véljük, a pluszban megrendelt gyérítések miatt egészen élhetővé vált a város” – fogalmazott lapunknak hozzátéve, hogy az önkormányzatok többsége nehéz anyagi helyzetben van, így az erre fordított tételek – esetükben 11,4 millió forint – igencsak megterhelik a költségvetést, mivel nincs állami normatíva, így nekik kell kigazdálkodni a költségeket.