Hírszerzők hálójában – Orosz kémek főhadiszállásává válhat a bécsi székhelyű EBESZ

A háború óta szinte pattanásig feszültté vált a helyzet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), abban a szervezetben, amely épp a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd elősegítéséért jött létre. A már-már tarthatatlan állapotokat jól jellemzik Jevhenyij Cimbaljuk szavai. Az ukrán EBESZ-nagykövet "Oroszország által előidézett egzisztenciális válságról" tett említést és rámutatott: az egész szervezetet az összeomlás veszélye fenyegeti.

Hogy ez mennyire így van, a következő eset is mutatja. Amikor a szervezeten belül egy litván diplomata élesen bírálta a Kreml Ukrajna elleni agresszióját, orosz kollégája nyíltan megfenyegette, mondván, „Oroszország hosszú karja messzire nyúlik”, s diplomata kollégáját Oroszországban bíróság elé állíttatja. A háborúval kapcsolatos kritikus szavakért akár 15 év börtönbüntetés is jár Moszkvában. A fenyegetés hatására az osztrák külügyminisztérium is közbelépett, s figyelmeztetett arra, hogy „bármilyen fenyegetés elfogadhatatlan".

A hidegháború idején az EBESZ volt az egyetlen olyan fórum, ahol a szovjetek és a Nyugat konstruktív módon beszéltek egymással. Az Ukrajna elleni háborúval új helyzet állt elő. Azóta az orosz diplomaták vétójukkal több EBESZ-döntést is megakadályoztak, köztük azt a szavazást, amely arról szólt, mely tagállam vezesse a szervezetet 2024-ben. Észtország pályázott a tisztségre. Moszkva emellett nagyrészt leállította a szervezetnek történő kifizetéseit is. Hátraléka már millió euró nagyságrendű, derült ki az osztrák és német lapok kutatásából.

Az EBESZ-tagok körében egyre nagyobb a félelem az orosz ügynökök beszivárgásától. A nyugati hírszerző szolgálatok szerint Oroszország nemzetközi szervezetekbe csempészi hírszerzőit. Bár orosz EBESZ alkalmazottat még nem utasítottak ki Ausztriából, egyes tagállamok hírszerző szolgálatai már régóta azonosítottak meglehetősen gyanús hátterű munkatársakat. Nemrég például az orosz külügyminiszter-helyettes felesége dolgozott az EBESZ-nél.

Egy tolmácsról is azt feltételezik, hogy kémtevékenységet végezhet. Először az EBESZ Állandó Bizottságának ülésén egy litván delegált hívta fel a figyelmet arra, hogy az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének bécsi irodáját egy gyanús hátterű orosz nő vezeti. Több EBESZ-tagállam, köztük Lengyelország és Lettország számára egyértelmű, hogy kémtevékenységről van szó, s a nő számos bizalmas dokumentumhoz hozzáférhet. A kritika szerint ő egy új Anna Chapman - utalás arra a kémnőre, akit 2010-ben az Egyesült Államokban letartóztattak, majd később egy ügynökcsere során a bécsi repülőtéren szabadon engedtek.

A gyanút fokozza, hogy a nő előzőleg az orosz külügyminisztériumban dolgozott. Szergej Lavrov külügyminiszterrel vagy Vlagyimir Putyin elnökkel rendszeresen járta a világot. 2019-ben ő volt az orosz elnök személyes tolmácsa egy Donald Trumppal tartott találkozón. A vonzó nőt, akiről feltűnően sok fehérneműs fotó kering az interneten, kifejezetten azért választották ki, hogy elterelje az akkori amerikai elnök figyelmét - akinek világszerte ismert a fiatal nők iránti vonzódása – vélekedett Fiona Hill Oroszország-szakértő, aki Oroszország-ügyekben tanácsokat adott Donald Trumpnak.

Az EBESZ-közgyűlés főtitkára, az olasz Roberto Montella visszautasította a litván delegáció vádjait, mondván, a tolmácsot az orosz agresszió előtt vették fel. Ez azonban csak részben igaz. Bár valóban 2021-ben alkalmazták, ne feledjük, hogy ez már a Krím elfoglalása után hét évvel történt.

Egy másik, Bécsben az EBESZ-nek dolgozó oroszt az európai szolgálatok ugyancsak kémnek tartanak. Feltételezik, hogy ő a külföldi orosz hírszerző szolgálat alkalmazottja. Időközben Lengyelország mindkét EBESZ-alkalmazottat persona non gratának nyilvánította, az indoklás szerint veszélyt jelentenek Lengyelország biztonságára.

Michael Carpenter amerikai EBESZ-nagykövet szerint a szervezetnél dolgozó orosz diplomaták egyértelmű biztonsági kockázatot jelentenek. – Egy agresszív államot képviselnek, amely háborút folytat, és megsérti a nemzetközi rendszer minden elvét – hangoztatta.

Az EBESZ tehát a háború áldozatává válhat. Ukrajna Oroszország ideiglenes kizárását követelte a szervezetből. Volt már hasonló az EBESZ történetében: még 1992-ben az akkori Jugoszlávoát sújtották ezzel a szankcióval. Ám most nem várható hasonló szankció.

Bécs, a kémek Mekkája

Bécs már a hidegháborúban is fontos célpont volt a szovjet kémek számára. Amint a bécsi Kurier egy cikkében találóan megjegyezte, a főváros most is könnyű célpontot jelent az orosz kémeknek. S nem csak azért, mert a Kelet és Nyugat közötti semleges országról van szó, azért is, mert az itteni jogi helyzet kedvez a kémtevékenységeknek.

A hírszerzői munka még inkább felértékelődött az Ukrajna elleni háború 2022. februári megindítása óta. Jelentősen megnőtt a vízumkérelmek száma az EU-ban és Ausztriában. Tavaly Ausztriában 9011 orosz állampolgár kérelmét hagyták jóvá. Az újonnan érkezők közül sokan azt állítják, hogy a rendszer ellenfeleiként már nem érezték biztonságban magukat Oroszországban, ezért kerestek menedéket Ausztriában. Ez azonban csak az igazság egyik része. Európa-szerte egyre erősödik a gyanú, hogy vannak közöttük olyanok, akiket hamis személyazonossággal csempésztek be, hogy Putyin számára kémkedjenek. Ráadásul az itteni igazságszolgáltatásból hiányzik a hírszerzési tevékenységekre való érzékenység. Ritkán indítanak nyomozást; abszurd módon Bécsben még soha nem született ítélet kémkedésért.

Ausztriában is egyre nagyobb az aggodalom, így az ottani hatóságok is mind hatékonyabb intézkedésekkel próbálják meg kiszűrni az ellenséges tevékenységet végzőket. Az ukrajnai háború kezdete óta több száz orosz hírszerzőt utasítottak ki Európa-szerte, akiket gyakran hivatalosan diplomataként akkreditáltak a nagykövetségeknél. Csak tavaly februárban Ausztria négy orosz diplomatát utasított ki, akik közül ketten állítólag az ENSZ küldöttei voltak.

Mint a Profil című hetilap nemrégiben beszámolt róla, a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatal egykori munkatársai ellen nyomozás folyik kémkedés gyanúja miatt. Több razziát is tartottak ez ügyben.

Az oknyomozó újságíró Hriszto Grozev a Bellingcat portállal szintén a bécsi orosz hírszerzés célkeresztjébe került. Az amerikai Colorado államban megrendezett Aspen Security Forumon arra a kérdésre, miért hagyta el az osztrák fővárost, így válaszolt: „Az orosz érdekek mélyen behatoltak az osztrák államapparátusba - az igazságszolgáltatásba, a biztonsági apparátusba” – olvasható a Dnevnik című bolgár napilapban. Grozev legutóbb Bécsben élt rendőri védelemmel, mert többször kapott olyan halálos fenyegetéseket, amelyek mögött a Kreml állt.

Gondot jelent, hogy gyakran nehéz a kémek ellen bizonyítékokkal szolgálni. Előfordul azonban, hogy a nyomozók sikerrel járnak: tavaly decemberben egy görög állampolgárról derítették ki, hogy Ausztriában Oroszországnak kémkedett.

A legtöbbször az orosz kémek diplomataként tevékenykednek. Moszkva Bécsben működteti Európa egyik legnagyobb nagykövetségét.

A hatóságok számára nehéz a kémkedés tisztázása - azért is, mert egyszerűen nincs rá hatáskörük. Egy példa: az Államvédelmi és Hírszerzési Igazgatóságot (DSN) nemrégiben élesen bírálták a médiában, mert Putyin lánya állítólag rendszeresen tartózkodott egy kitzbüheli faházban anélkül, hogy a hatóságok erről bármit is tudtak volna. Ennek oka a jogi helyzet: az ausztriai zöldek javaslata nyomán a belbiztonsági hatóságok a schengeni térségen belül már nem továbbíthatják automatikusan a repülési adatokat. De hogyan találjanak meg a hatóságok valakit, akiről nem tudhatják, hogy ott van? És még ha valakit el is kapnának, nemzetközi összehasonlításban nevetségesen enyhék a büntetések.