Felemás adatokat közölt a KSH a magyar ipar teljesítményéről, ugyanis 2023 júliusában az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal nőtt a magyar ipar kibocsátása, viszont a tavaly júliusi szinthez képest még mindig 2,6 százalékkal kisebb a termelés. Az év első hét hónapjában pedig a termelés 4,5 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában. A váratlanul kiugró júliusi adat pozitív értelemben meglepte az elemzőket, bár ez még csak előzetes adatközlés, a KSH közleményéből annyi derült ki, hogy a jármű- és akkumulátorgyártás növelni tudta a teljesítményét, minden más ágazatban viszont folytatódott a recesszió.
A magyar ipar gyengélkedése 2022 negyedik negyedéve óta tart, ez alapvetően két okra vezethető vissza: a magas energiaárak miatt az energiaigényes ágazatok az egész kontinensen visszafogták a termelésüket, vagy teljesen le is álltak. Ez történt idehaza is. A másik ok, hogy a hazai piacra termelő ágazatokban – tipikusan ilyen az élelmiszeripar –, a drasztikusan visszaeső lakossági és vállalati kereslet miatt is csökkent a termelés. Így az ipart csak a külső konjunktúra húzhatná, ám az európai növekedés sem áll acélos lábakon.
Az elmúlt hónapokra alapvetően az volt jellemző, hogy az autóipar és az akkumulátorgyártás kedvező teljesítménye nem tudta ellensúlyozni a többi, részben energiaintenzív feldolgozóipari sokszor kétszámjegyű kibocsátás-visszaesését. A júliusi kedvező adat vélhetően az iváncsai akkumulátorgyár beindulásának köszönhető – írta kommentárjában Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint júniusban a külkereskedelmi adatokból már kitűnt, hogy működésbe léphetett az iváncsai gyár. Az elemző szerint a termelési kilátások továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte inkább lefelé mutatnak. Az egész világ az év eleje óta várja a kínai gazdaság beindulását, ugyanakkor a legfrissebb adatok is csak lassabb megindulásra utalnak, ez pedig rányomja a bélyegét a legfontosabb külpiacaink hangulatára. Ezek mellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik – tette hozzá Nagy János.
Suppan Gergely, a MBH Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet a júliusi adatok kapcsán, hogy az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás tapasztalható. Az autóipari szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számoltak be, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása. Az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvezően hathat a termelésre, s ez látjuk most az autóipari számokban. A kilátásokat javítja, hogy a járműgyártás új rendelései júniusban 18,6 százalékkal nőttek, míg a rendelésállománya 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Végleg bezárja gödöllői gyárát a Lear Corporation, 800 embert küldenek el, mert túl magasak a munkaerő-költségekBiztató, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, 10,6 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, az új rendelések pedig 5,1 százalékkal emelkedtek. Épp ezért Suppan Gergely az energiaválság által okozott, várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év második felében újra az ipari termelés fokozatos élénkülésére számít, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új, főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A bank elemzői idén a kifejezetten gyenge első féléves teljesítmény miatt 2,5 százalék körüli csökkenést várnak az ipari termelésben, 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet a kibocsátás, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8 százalékot.
Bajban a német ipar, s ez nekünk sem jó
Júliusban már harmadik egymást követő hónapban csökkent a német ipar termelése, ami a német gazdaság recessziós kockázatára utal. A két ország gazdasága számos ponton kapcsolódik egymáshoz, és a tapasztalat az, hogy amennyiben visszaesik a német ipari cégek kereslete, akkor az a magyar beszállítóknál is megrendelések csökkenését vonhatja maga után. Ugyanakkor elemzők szerint ma már nem olyan szoros a magyar és német ipari konjunktúra között az összefüggés, mint egy évtizeddel korábban. A német ipar termelése júliusban 0,8 százalékkal csökkent, az első hét hónapban pedig 2,1 százalékkal esett vissza, sőt a cégek teljesítménye még mindig 7 százalékkal van a pandémia előtti szint alatt.
