Bár a G20-ak kétnapos indiai csúcstalálkozójának kezdetén az ukrajnai háború megítélése közötti áthidalhatatlan ellentétek miatt nem sok esély látszott arra, hogy közös nyilatkozat szülessen, végül olyan szöveget tett közzé a házigazda állam, amely a Nyugat, illetve Kína és Oroszország számára is elfogadható volt. A G20-ak vezetői – hangzik a dokumentum – elítélik az erőszak „területi haszonszerzés céljából történő alkalmazását”, attól azonban tartózkodtak, hogy közvetlenül bírálják Oroszországot. A résztvevők közötti konszenzust Narendra Modi indiai miniszterelnök jelentette be.
India mindent megtett azért, hogy a csúcstalálkozó konkrétnak mondható eredménnyel záruljon. Ezt az is magyarázza, hogy az ország vezető szerepre törekszik a globális Délen, s Kína riválisává válna. Ezért a nyilatkozatot úgy szerkesztették, hogy mind a Nyugat, mind Oroszország sikerként tüntethesse fel.
Az újdelhi nyilatkozat ugyan nem állítja pellengérre Oroszországot a háború miatt, de szól "az emberi szenvedésről és az ukrajnai háború negatív járulékos hatásairól a globális élelmiszer- és energiabiztonság tekintetében". Megismétli továbbá az "eltérő nézetek és értékelések" elismerését.
A szöveg konkrétan „ukrajnai háborúról” tesz említést, nem pedig "az Ukrajna elleni háborúról". Nyilvánvalóan ez a megfogalmazás is szerepet játszott abban, hogy Oroszország is támogatta a nyilatkozatot. Az előző évi, az indonéziai Balin rendezett csúcstalálkozóján a tagok „a leghatározottabban elítélték az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszióját" - bár megjegyezték, hogy a helyzetről és a szankciókról más vélemények és eltérő értékelések is léteznek. A szövegben azt is megemlítették, hogy annak tartalmával a „legtöbb ország” egyetért, amivel arra utaltak, hogy Oroszország nem támogatta a nyilatkozatot. A tavalyi csúcstalálkozót a hivatalos zárásnál jóval korábban hagyta el Szergej Lavrov. Egyébként idén is az orosz külügyminiszter képviselte Oroszországot a csúcson.
Különbség a tavalyi G20 tanácskozáshoz képest az is, hogy akkor meghívót kapott Ukrajna is, idén azonban nem. Kijev az idei zárónyilatkozatot éles bírálatokkal illette. „Oroszország Ukrajna elleni agresszióját tekintve a G20-nak nincs mire büszkének lenniük – tweetelte az ukrán külügyminisztérium. A nyilatkozat szerint a dokumentum annak a jele, hogy nyugati támogatói elveszítik a vitát a „globális Déllel” szemben a háború megítélését illetően. Moszkva ezzel szemben „kiegyensúlyozottnak” nevezte a nyilatkozatot. A G20-ak közös dokumentumai jogilag nem kötelező érvényűek, de mindig is erős politikai üzenetet hordoztak. A csoport már régen túllépett eredeti célján, a pénzügyi és gazdasági kérdések koordinálásán, és globális kérdésekkel foglalkozik.
Szintén a globális Dél megerősödésének a jele, hogy Narendra Modi indiai kormányfő hivatalosan is meghívta az Afrikai Uniót (AU) a G20 állandó tagjaként. Ez a lépés elsősorban nem is a Nyugatnak, hanem inkább Kínának szólhatott. Újdelhi ezzel azt akarta kifejezésre juttatni, hogy Pekinghez hasonlóan szívén viseli a kontinens sorsát. Idővel akár versenyre is kelhet India Kínával Afrika megnyeréséért. A döntés Afrika számára mindenképpen jó hír, hiszen az 1,4 milliárd lakosú kontinens mostantól szélesebb körű képviseletet kap a G20 globális fórumán.
Nem csak a zárónyilatkozatnak az ukrajnai háborút érintő részét, hanem az éghajlattal foglalkozó kitételeket is komoly vita előzhette meg. A végső dokumentum szerint a G20-országok "a meglévő célkitűzések és szakpolitikák révén folytatják és ösztönzik a megújuló energiaforrások kapacitásának globális megháromszorozására irányuló erőfeszítéseket". "Kötelezzük magunkat arra, hogy sürgősen felgyorsítjuk a környezeti válságok és kihívások, köztük az éghajlatváltozás kezelésére irányuló fellépésünket" - folytatódik a dokumentum. A nyilatkozat azonban nem szólít fel a fosszilis energiák használatának megszüntetésére.
A G20-ak az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 75 százalékáért felelősek. A fejlődő országok a múltban ellenálltak a megújuló energiára vonatkozó célkitűzések növelésének, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos leépítésének és a fejlett országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésének.
Mahatma Gandhira emlékeztek
A G20-ak újdelhi csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők megemlékeztek Mahatma Gandhiról, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakjáról. Vasárnap az indiai fővárosban felkeresték a Radzs Ghat emlékművet. Az emlékműnél tartott fogadáson Narendra Modi indiai miniszterelnök sálakat akasztott a vendégek nyakába - ez egy tipikus indiai üdvözlési rituálé. Ezt követően ünnepélyes keretek között koszorúkat helyeztek el.
