Franciára cseréljük Paks orosz fűtőelemeit – mondta szombaton, Kötcsén, zárt körben, legalábbis a Telex forrásai szerint, Orbán Viktor. A látszólag világos beszéd – már ha tényleg elhangzott – valójában csak fokozza a zavart. Most? Később? Vagy Paks 2-ét? Aztán kedden jött a bejelentés: az energiaügyi tárca a fűtőelemek, az atomerőművek élettartamhosszabbítása és a kis teljesítményű blokkok kapcsán „együttműködési megállapodást” kötött a nagy múltú, francia, állami Framatome-mal. Bár ebből még bármi kisülhet, a figyelmet a közlés a jelenlegi paksi blokkok 2032 után tervezett tovább működtetésére, illetve a még kísérleti miniatomerőművekre irányítja. A mégoly ködös szavak ugyanakkor utólag akár korszakhatárt is jelölhetnek. Egy évtizede Lázár János akkori kancelláriaminiszter legalábbis egy hajnali bizottsági ülés széttartó mondatfoszlányaiba ágyazva „jelentette be”, hogy a paksi atomerőmű bővítését pályázat helyett Moszkvára bízzák.
A ködös-zavarkeltő magyar hozzáállás szokás szerint elüt az EU „fennmaradó” 98 százalékáétól. Az Ukrajna elleni tavalyi orosz támadás óta Brüsszel az agresszor atomiparát is kereskedelmi korlátozásokkal sújtaná. Bár – főképp az Orbán-kormány érvei hatására - megértették, hogy keleti fűtőelemek híján fél Európa elsötétül, az orosz tervezésű blokkok üzemeltetőit az üzemanyagellátó cseréjére kérték. Ennek mára a Magyarországon kívüli érintettek – így például a csehek, a szlovákok vagy a bolgárok - eleget is tettek.
Világos, hogy Orbán Viktor szorult helyzetbe cselezte Magyarországot, amennyiben, utolsó gázcsőcsatlósként, még mindig jóban maradna Putyinnal. Nyilván kérdés, mit gondol óvatos francia atomrománcunkról az orosz elnök. Hogy tényleg gázellátásunk elzárása a tét, vagy a – paksi bővítésben is érdekelt – franciák az orosz fűtőelemek átcímkézésével voltaképp hajlanának az uniós szándékok kijátszására.
Nehéz téma, amely kapcsán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak a szerdai Kormányinfón is csak „későbbi választ” ígért.