Júliusban az építőipari termelés volumene 3,4 százalékkal nőtt az előző év júliusához képest - közölte a KSH. Az eltérő munkanapszámmal korrigálva, még ennél is nagyobb, 8,5 százalék volt a növekedés, vagyis első ránézésre a több hónapos mélyrepülés után élénkülést mutat az építőipar, ami jó hír abból a szempontból, hogy a harmadik negyedévben megkezdődhet a kilábalás az egy éve tartó gazdasági recesszióból. A KSH adatai szerint az épületek építésénél 11,6 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények - infrastrukturális beruházások - esetében pedig 5 százalékkal volt alacsonyabb a teljesítmény, hiszen a költségvetés gyakorlatilag leállította a infrastrukturális beruházásokat.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője szerint a KSH adatai azt tükrözik, hogy váratlan pozitív korrekciót mutatott az építőipar júliusban, ami jó hír, főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátások megtámasztása szempontjából. Ez azonban a hónapról-hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét nem fordítja meg – tette hozzá. Egy havi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges azért sem, mert ebben sok esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába kerülése is szerepet játszhat. A meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében -, és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni. Jelentős kiesést jelent az állami beruházási tevékenység visszafogása, és a negyedével csökkenő lakásépítési és felújítási tevékenység. Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is.
Idén 8 százalék körüli visszaesés lehet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett. A kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával azonban stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az építőipar egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv. Horváth András emlékeztet arra, hogy az MNB iparági felmérésre alapján az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa.
