„Ez csak a személyem elleni támadás, egy összeesküvés, az ellenzéki média rácsapott, elébe szaladt mindennek, de lyukra futottak.” A Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke, a fideszes színekben politizáló Gémes László adott hangot véleményének, amikor lapunk egy tervezett pályázatról kérdezte, amely körül egyelőre sok a kérdőjel.
Egy több mint hárommilliárd forintos, 100 százalékos támogatási intenzitású TOP Plusz pályázatot kíván benyújtani a Csongrád-Csanád megyei önkormányzat, a pénzből – hívta fel a figyelmet a hvg.hu – az aktív turizmust szeretnék fejleszteni. A közgyűlés szeptemberi soros ülésére beterjesztett határozati javaslat kerékpáros, lovas és víziturizmus fejlesztéséről szólt, három támogatási kérelmet nyújtanak be, ezek a Tiszát, a Marost és a Kurcát érintik. Utóbbi egy holtág, a víz járását, ki- és bemenetét az ember határozza meg maga alkotta műtárgyakkal. Északi irányban a Tisza és a Körös összefolyásának táján a Körösből szakad ki, Csongrád, Szentes, Szegvár és Mindszent érintésével mintegy 40 kilométer kanyargás után kissé délebbre közelíti meg ismét a Tiszát.
Behajóznak a szegváriak
A határozati javaslatban az olvasható, hogy a Tiszát és a Marost érintő pályázatnál a konzorcium vezetője a Magyar Kajak-Kenu Szövetéség, a tagok a megyei és a települési önkormányzatok, illetve ahol szükséges, a Szegedi Vízisport Egyesület és a térségi vízügyi igazgatóság. A Kurca-kör vízi turisztikai pályázatot maga Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata nyújtja be. Az elképzelés szerint a „kör” úgy alakulna ki, hogy a holtágon végigevezve a Tiszán lehetne le-, vagy fellapátolni. Ami azért nem olyan egyszerű, mint így leírva.
A Kurcát elsősorban öntözésre, horgászatra, pihenésre, kirándulásra használják. A vízi turizmusra, eddig legalábbis, kevésbé helyeztek hangsúlyt. Ennek talán az egyik oka, hogy a hidak közül sok annyira alacsony, hogy nem fér át alatta kisebb vízi jármű sem. Ezeken a helyszíneken a hajót kézben kell átvinni a híd túloldalára.
A Kurca-kör elemet a megyei önkormányzat két partnerrel szeretné megvalósítani, a szentesi St. Jupát Sportegyesülettel, illetve a szegvári Kurca-Völgye Egyesülettel. Utóbbi társaságra sokan felkapták a fejüket, az ugyanis nem a véletlen műve, hogy a megyei önkormányzat elnökének, illetve a szegvári társaság vezetésének is Gémes a vezetékneve. Az egyesületet 2019-ig a megyei elnök, Gémes László irányította, ám a két poszt összeférhetetlen, azóta a civil társaság elnöki és alelnöki státuszát a két fia viszi. A Szent Jupát Egyesület az elmúlt negyed évszázadban sokat tett azért, hogy Szentesen és környékén felkerüljön a palettára a kajak-kenu sport és -túrázás. Arról azonban, hogy partnerként miért pont a szegváriakra esett a választás, elindult a találgatás.
A pályázat a napokban került terítékre a megye soros ülésén. A Kurca-Völgye Egyesülettel szemben a jelek szerint sem a kormánypárti, sem az ellenzéki testületi tagok jó részének nem volt ellenérzése, a határozati javaslat sima többséggel átment.
A lenyúlás gátja
Gémes László az ülésen többször is kijelentette, hogy esetleg Szentessel el tudná képzelni a közösködést, de nem szeretnének olyan települést, polgármestert bevenni konzorciumi partnerként, akik akadályoznák a munkát. Feltételeztük, hogy kimondatlanul Szegvárra célzott, hiszen a község közéletének hol markáns, hol szinte láthatatlan szálai finoman feszülnek. Gémes több cikluson át volt Szegvár polgármestere, majd 2019-ben, amikor a szomszédos Szentest 1994 óta vezető szocialista Szirbik Imre bejelentette, hogy nyugdíjba megy, a Fidesz a falu helyett a városban indította el Gémest a településvezetői posztért. Nem nyert, de nem maradt közéleti feladat nélkül, rábízták a megye vezetését. Azt lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy a jelenlegi szegvári vezetéssel tényleg nagyon rossz a viszonya, de nem ezért ellenezné a részvételüket. Hanem azért, mert ott – akárcsak Csongrádnál és Mindszentnél – a Kurca teljes egészében a vízügyhöz tartozik, nincs a partszakasznak önkormányzati része, indokolatlan lenne bevenni partnerként a nagyközséget.
Az elképzelések szerint a pályázati pénzből a Kurcán építenek majd kiemelő pontokat, amelyekről laikusként tévesen feltételeztük, hogy valamiféle mechanikus szerkezetek. A félreértést a megyei elnök oszlatta le. Ezekre a már említett alacsony építésű hidaknál lesz szükség és egyszerűen arról van szó, hogy kialakítanának a parton olyan mélyebb fekvésű pontokat, ahol a túrázó probléma nélkül ki tud lépni és ahol a hajókat könnyen ki lehet venni a vízből. Ahol nincs lehetőség a természet adta parton kialakítani ilyen kiszállóhelyet, ott mobil műtárgyat helyeznének el.
E-mail már nem jó, a vármegyékről szóló kérdéseket az önkormányzat postán küldött levélben várjaGémes László ha négy éve nem is tudta átvenni a stafétabotot Szirbik Imrétől, munkakapcsolatban maradtak, hiszen a szocialista politikus évtizedek óta a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés tagja. Ő a napokban tartott ülésen egyedüliként kardoskodott amellett, hogy a Kurca-kör esetén is legyenek konzorciumi partnerek a települési önkormányzatok. A módosító javaslata nem kapott zöld jelzést. Azért szerette volna ezt, hogy „értelmét veszítse az egész összefonódás”, érvelt lapunk kérdésére. A négy önkormányzat felügyelhette volna a folyamatot, azt, hogy mi épüljön és mennyiből, illetve, hogy melyik szervezet részesüljön a pénzből.
– Ha az ember megnézi a műszaki tartalmat, nagyon könnyen rájön, hogy a projekt finoman szólva sem teljesen áttekinthető. Tudomásom szerint kilenc kérdéses műtárgy van a Kurcán, ahol kiemelőre lenne szükség. Aztán hogy erre a hárommilliárdos keretből 400 millió kellene... Szerintem ez is elég zűrös. Ráadásul az én olvasatomban azért is lóg ki a lóláb, mert a Tisza és a Maros pályázati elemeknél bevonják az érintett önkormányzatokat, a Kurca-kör esetében érdekes módon nem. Valószínűleg éppen azért, nehogy valaki belelásson. Három városról és egy nagyközségről beszélünk. A lenyúlásnak próbáltam gátat vetni.
Velük, vagy sehogy
A Szent Jupát Egyesület vízisportok terén végzett munkája elvitathatatlan, de vajon a Kurca-Völgye Egyesületnek is vannak hasonló szakmai tapasztalatai, vagy egyéb, például kommunikációs szerepet szánnak a társaságnak? – kérdeztük mind a megyei önkormányzattól, mind magától az elnöktől. A lehetőség azért tűnt kézenfekvőnek, mert a pályázatok során a nyilvánosságra is szánni kell felületet és forrást, egy helyi médium, a Kurca Televízió pedig éppen az egyesület alá tartozik. Gémes László erre azt mondta: az említett helyszínek a karbantartásáról kell majd gondoskodni, és a szegvári egyesületnek vannak olyan munkagépei, amelyekkel – ezt egyébként is gyakran csinálják – rendben tudnák tartani az adott partszakaszokat. Ezért gondolt rájuk, és nem a tévécsatorna okán, helyesbítette a feltevésünket. Másik feladatuk lenne, hogy ha a pályázatból vásárolt hajók közül néhány Szegváron horgonyozna, legyen ott valaki, aki átadja ezeket a túrázóknak, aki karban tartja, utánfutóval szállítja.
– Az egész egyébként még csak koncepció, még az sem biztos, hogy partner lesz a Kurca-Völgye Egyesület, nem véglegesítettük a dolgot ezzel a civil társasággal - mondta lapunknak Gémes László. Ugyanakkor később azt is hozzátette, nélkülük lehet, hogy nem valósul meg a projekt. A kiválasztással kapcsolatban, illetve felvetésünkre, mi szerint ki lehetett volna húzni az ügy méregfogát azzal, ha nem eleve a szegváriakat jelöli meg azt mondta: csak olyan partnert szeretne bevinni konzorciumi partnernek, aki ért a területhez, a szegvári társulat pedig ilyen.
Azt, hogy a projekt pénzlehúzás lenne, visszautasítja, szerinte ha megvalósul, a feladat lesz sok, nem az anyagi haszon.
Nem is érti azokat, fűzte hozzá, akik azt feltételezik róla, hogy az egyesületet és ezzel a fiait kitenné egy ilyen támadásnak. A Kurca-körre hozzávetőleg 400 millió forint jutna, hagyta jóvá ezt az információnkat. Hozzátette: ez csak keretösszeg, lehet, hogy a negyede is elegendő lesz majd.
Magyar turizmusfejlesztés = pénzlenyúlás?
A Parlament gazdasági bizottságán belül működik a turisztikai albizottság, ennek egyetlen ellenzéki tagja az LMP-s Csárdi Antal. Lapunknak azt mondta, a turizmusra fordított pénz Magyarországon átláthatatlan, követhetetlen, számtalan esetben egészen mást finanszíroznak a pénzekből, mint amire kellene. Hogy mást ne említsünk: végtelen a teljesen logikátlan helyen épített, hasznavehetetlen kilátókról szóló hírek sora. Csárdi Antal szerint például ő is hiába tagja a testületnek, nincsenek kézzel fogható információi a pályázatokról.
– Mára oda jutottunk, hogy a turisztikai beruházások elsődleges célja a különböző NER-es érdekeltségeken belüli ügyek végigvitele. Amennyire tudom, és ez is egy kormányzati ügyeskedés, a TOP pályázatokat „szétterítették” több szereplő között. A TOP Plusz finanszírozásáról azt feltételezem – mivel arra van pénz, amire a Fidesz akarja – a kormány előfinanszírozza, és bízik benne, hogy mégis jönnek majd az uniós pénzek.