környezetvédelem;közlekedés;légszennyezés;Greenpeace;

- Elsorvasztják a vasutat

Míg az európai – köztük a magyar -, a légszennyezést növelő közutak hossza 1995 és 2021 között megtöbbszöröződött, a környezetkímélő vasúti pályák hossza – a jóval kevesebb állami támogatás miatt - csökken. A Greenpeace az arány megfordítását követeli.

1995 és 2021 között Magyarország utakra 22,9, vasútra csak 9,95 milliárd eurót fordított – idézi a Greenpeace az általa megbízott Wuppertal Institut, illetve T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentését.

Ez idő alatt a hazai autópálya-hálózat 430 százalékkal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Magyarországot e tekintetben csak az írek, románok, lengyelek és norvégok előzik meg. Az új autópályák száma szerint az elemzett 30 ország közül a 7. helyen állunk. Míg a teljes hazai vasúthálózat 1995-ben 7988 kilométert tett ki, az érték 2020-ra 5 százalékkal, 7588 kilométerre csökkent.

A hazai vasúti személyszállítás „elképesztően hanyatlik” – állapítják meg. Az idén augusztusi intézkedésekkel együtt összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki. Ráadásul számos, még megmaradt mellékvonalon ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt megbízhatatlanul járnak a vonatok. Mindez százezreket riaszt el a környezetbarát közlekedési módtól.

Magyarország az elmúlt három évtized során módszeresen kivéreztette a helyközi és helyi vasúthálózatát – idézik Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelősét. Az éghajlatromboló autósközlekedésnek kedvező közúti fejlesztésekbe viszont óriási összegeket pumpáltak. A közösségi közlekedés leépítése miatt rengetegen ülnek át saját autóba, ami növeli a légszennyezést és így az időjárási szélsőségeket – fejtette ki. A fenntartható fejlődés, a környezetszennyezés csökkentése érdekében a közútra szánt forrásokat a vasút igényelné – vélekedett.

A nemzetközi jelentés szerint az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság, 1995 óta közutakra 1500, - főként nagysebességű - vasútra pedig 930 milliárd eurót költött. Míg az európai autópályák hossza 60 százalékkal, több mint 30 ezer kilométerrel bővült, addig a teljes európai vasúthálózat 6,5 százalékkal, 15 650 kilométerrel csökkent. 2019-ig a közúti gépjárműforgalom népszerűsége 29 százalékkal nőtt.

Az EU-ban felhasznált kőolaj 70 százalékát a közlekedés fogyasztja el, ami az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel 30 százalékáért felelős. Ez az egyetlen olyan uniós ágazat, amely nem járult hozzá az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. Más tevékenységekkel ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között – főleg a belsőégésű motorok miatt - 15 százalékkal nőtt. Egy vonatút 77 százalékkal kevesebb légszennyezéssel jár, mint ha egyazon távolságot autóval tennénk meg.

A környezetvédő szervezet felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a légszennyezés mérséklése érdekében pénzügyi döntéseik során a közút helyett a vasutat részesítsék előnyben és vezessenek be megfizethető klímajegyet. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasút korszerűsítésére szánt közpénzeket annak érdekében, hogy ez a közlekedési mód a határokon átnyúló, a központoktól távol eső és a vidéki területeken is valós közlekedési lehetőséget biztosítson – szögezi le a Greenpeace.

Már amennyiben az érintett országok nem oldják fel az ukrán termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.