A NASA jelezte, hogy a James Webb űrteleszkóp egy távoli exobolygó légkörében olyan molekulát észlelhetett, amelyet a Földön csak élő szervezetek tudnak előállítani. A K2-18b bolygó az Oroszlán csillagképben található 120 fényévre tőlünk, egy vörös törpe körül kering, és 8,6-szer nagyobb a Földnél. 2015-ben fedezték fel, a csillagászok 2019 óta kutatják intenzíven, amikor a légkörében vízpára potenciális jelenlétét mutatták ki. Miután az adatokat feldolgozták, úgy vélték, az valójában metán volt. Most a James Webb alaposabb kutatásokat végzett, amelyek rengeteg új adatot szolgáltattak. Az űrtávcső szenet tartalmazó molekulákat talált: metánt és szén-dioxidot, ami annak a feltételezéseknek adott alapot, hogy a K2-18b légköre hidrogénben gazdag lehet, és a felszínét víz boríthatja. Ha pedig így van, a bolygón lehet élet. Az ilyen típusú objektumokat a szakértők hiceán bolygóknak nevezik. További ez irányú reményeket kelt, hogy a távcső dimetil-szulfidot is kimutatott, amit a Földön csak élő szervezetek tudnak előállítani, nevezetesen mikroszkopikus, óceáni fitoplanktonok. A NASA azonban megjegyezte, hogy a bizonyítékok erre nem olyan egyértelműek, mint a többi felfedezésre, a továbbiakban még igazolásra szorulnak.
Az űrügynökség szerint a bolygó belsejében valószínűleg nagy kiterjedésű és nyomású jégköpeny található, hasonlóan a Neptunuszhoz, de valószínűleg vékonyabb, hidrogénben gazdag légkörrel és óceánfelszínnel rendelkezik. A feltételezések szerint a hidroceáni világok vízzel teli óceánokkal rendelkeznek, ám lehetséges, hogy a K2-18b-n túl forró a víz ahhoz, hogy lakható legyen
Olyan bolygó a Naprendszerünkben nincs, mint a K2-18b, ezért nagyon keveset tudunk róluk, de a tudósok szerint a hiceán világok ígéretes környezetet jelenthetnek, ha földön kívüli életet akarunk találni. Az exobolygók légkörének tanulmányozása nehéz feladat, különösen, ha a csillaguk, napjuk sokkal fényesebb náluk. A K2-18b esetében a csillagászok azt a fényt vizsgálták, ami a csillagból kiindulva keresztülhaladt a bolygó légkörén. Amikor egy égitest keringése közben elhalad napja előtt, egy kis területen elhalványítja azt, így a teleszkópok ki tudták mutatni - ez bevett módja bolygók felfedezésének. Egy olyan erős távcső, mint a példátlanul érzékeny James Webb ráadásul még azt a fényt is érzékelni tudja, ami ilyenkor keresztülragyog a bolygó légkörén. Ezt a fényt tanulmányozva kideríthető, milyen gázok vannak az atmoszférában. A James Webb egyetlen ilyen észlelés során annyi adatot gyűjtött össze, amennyi összevethető azzal, amennyit a Hubble nyolc megfigyelés után szerzett, és sok-sok ilyen van még hátra.
