oktatás;Oroszország;agymosás;hazafias nevelés;

2023-09-25 19:59:00

Így működik az agymosás Oroszországban

A hétfői, úgynevezett „Fontos dolgokról” szóló beszélgetéseken az állam nagyszerűségét mutatják be az orosz diákoknak. A „hazafias nevelést” szigorúan veszik.

Hétfőn a nulladik órában a választásokról cserélnek eszmét az orosz iskolákban: a fontos dolgokról szóló beszélgetések témája ezúttal a voksolás lesz. Az ad alkalmat rá, hogy Oroszországban harminc éve hozták létre a Központi Választási Bizottságot, amelynek munkáját a tanároknak kiadott sorvezető szerint az elmúlt három évtizedben az objektivitás, az átláthatóság és az eredmények pontossága jellemezte, így a választások a lehető legmagasabb színvonalon zajlottak le. Mind a bizottság, mind az orosz választási rendszer maga a tökély, és mindenki szavazata számít. Az alsós tanulók az órán öt népszerű mesehősből fogják megválasztani Meseország elnökét, bonyodalmak nem várhatók. A felsőbb osztályosoknak arról kell dönteniük, hogy az iskolai infrastruktúra mely elemét volna szükséges tökéletesíteni – ez már rázósabb terep, mert utóbb ellenőrizhető, hogy tényleg számít-e.

A második éve tartott „Fontos dolgokról” szóló iskolai beszélgetések nem részei ugyan a tanóráknak, de kötelező program. Az órát sorakozó, zászlófelvonás és himnusz előzi meg. A hiányzást szigorúbban veszik, mint egyéb esetekben, egyáltalán nem számít rendkívülinek, ha azonnal behívatják a szülőt, persze ez az iskola vezetésétől függ.

Ezek a hétfői foglalkozások afféle osztályfőnöki órának tekinthetők, ilyenek a világ minden táján vannak. Az orosz különlegesség az, hogy a hétfői témát, amely jó eséllyel akár az egész hetet meghatározza, központilag jelölik ki.

Az egyik incidens is épp emiatt történt. Augusztusban elbocsátották állásából Jelena Rakincevát, a permi 12-es számú iskola igazgatóját. Hazafiatlansággal vádolták, mert nem engedte, hogy az órát az ukrajnai harcokban részt vevők tartsák meg. Hiába hivatkozott a törvényre, amely tiltja az agitációt a tanulók körében, kikényszerítették lemondását. Nem sokkal később a nevelési igazgatóhelyettes és tíz tanár is távozott az iskolából, amely kiemelt szinten tanít német nyelvet, együttműködik a német oktatási minisztériummal és a Goethe intézettel. Az egyik tanár a Szekret Firmi híroldalnak elmondta, hogy egy évvel korábban még ők választhatták meg a témát, ő például a szerelemről, a barátságról és a békéről beszélgetett a gyerekekkel. Most már nincs ilyen választási lehetőség, egy a téma mindenütt, a tantermek ajtaja kötelezően nyitva van, a folyosón pedig az igazgatóhelyettes jár föl s alá, és ellenőrzi, rendben zajlik-e minden.

Ezen a szinten itt ez még a „talajelőkészítés” ideje.

A felsőoktatásban már másképp készítik föl az elsőéveseket arra, hogyan kell beszélni és gondolkodni. Az államiság alapjai című tantárgy, amelyet video-segédletekkel láttak el, azzal kezdi, hogy Oroszország egyesíti Európát és Ázsiát, elősegíti a különféle népek kulturális együttműködését, és törekszik a többpólusú világ és az igazságos béke megőrzésére. A második világháború után a Szovjetunió és az Egyesült Államok kettőse dominált a világban egy sor területen, például a kultúrában is, más és másképpen persze: az amerikai befolyást illusztrálandó a képernyőn szexshopok jelennek meg, a Szovjetunió a balettal büszkélkedhetett. Putyin kijelentéséhez híven a tansegédlet rögzíti, hogy a Szovjetunió szétesése a legnagyobb geopolitikai katasztrófa, amelynek következtében az orosz befolyás csökkent a világban. Idővel azonban Oroszország megerősödött, szétzúzta az Egyesült Államok terveit az egypólusú világ megteremtésére, köszönhetően annak, hogy az orosz pozíciók megerősödtek a világban, és nőtt az ország katona-politikai és gazdasági ereje. Ukrajnában a katonák a tankönyv szerint a létfontosságú orosz érdekeket védelmezik, egyfajta missziót hajtanak végre, amely a stabilitás megőrzését szolgálja, az ukrán területek annexiója pedig valójában visszaszerzése annak, amit Oroszország a Szovjetunió összeomlásával elvesztett. Külön fejezetet kapott az önfeláldozás, mint az oroszok egyik fő tulajdonsága. A hősiesség, a félelmet nem ismerő elszántság „nemzetünk történelmi kódja. És senkinek nem engedjük meg, hogy ezt a kódot eltörölje vagy megtörje.”

Nagyjából igy kell majd beszámolniuk az elsőéves orosz egyetemistáknak az ország múltjáról is. Sztálin például az 1936-os alkotmány kapcsán kerül szóba, mint amely biztosította az általános és titkos választásokat, valamint a szabad vallásgyakorlást. A sztálini terrorról egyetlen szó nem esik. A vizsgán erről és minden másról elég az említetteket tudni.