Orbán Viktor;őszi ülésszak;parlamenti ülésnap;

Orbán Viktor: Az EU adja ide a pénzt, az ukránok mindenkit átvertek

A miniszterelnök évadnyitó parlamenti beszédében soha nem halott verbális háborút hirdetett „a Soros-birodalom az amerikai és brüsszeli demokraták ellen”, a magyaroknak pedig azt ígérte, jövőre minden jobb lesz. Az EU nem is az ő kormányával, hanem a magyar emberekkel áll szemben, a kijevi vezetést pedig semmilyen kérdésben nem támogatjuk a kisebbségi jogok rendezéséig.

Ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre fognak támadni ránk, mert azt akarják, hogy szálljunk be a háborúba; ezt akarja a Soros-birodalom, és ezt a brüsszeli, az amerikai demokraták – összegezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első, hétfői ülésén, hogy mit is vár az előttünk lévő hónapokban. S ha mindez nem lenne elég arra is számítsanak a magyarok – vázolta –, hogy az EU „migráns- és szexuális propagandát” akar az iskoláinkban, sőt a külpolitikánkról is mondjunk le, különben visszatartják a brüsszeli pénzeket, és ők majd fizetik a magyar baloldalt.

A kormányfő által felvázolt sötét ősszel szemben azonban ellenállást hirdetett, s mint mondta, a magyar emberek, lehetőleg teljes támogatására számít abban, hogy világos legyen, az Európai Unió nem az Orbán-kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben, mert már a rezsicsökkentés került veszélybe. – Nem fogadjuk el a ki tudja milyen érdekeket képviselő brüsszeliek javaslatát, hogy szabad kezet adjunk a multinacionális cégeknek, hogy töröljük el a kamatstopot, ami csak akkor lesz lehetséges, ha az infláció és a kamatszint csökken, és nem teszi tönkre a hiteleket felvett családokat – sorolta Orbán Viktor, kijelentve: „Mi nem tartozunk a jahwohl-országok sorába”.  Szerinte ugyanis sok helyen ezt válaszolják, ha Brüsszelből jön a telefon”.

A miniszterelnök az orosz ukrán-háborúban sem lát javulást. Szerinte bár ő és kormánya továbbra is mindet megtesz a békéért, az orosz-ukrán háború folytatódni fog. – Ennek ellenére mi azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat akarunk, a diplomatáknak pedig vissza kell venniük a katonák kezéből az események alakítását, különben további tízezrek halnak meg úgy, hogy Magyarország is tízezreket fogad be Ukrajnából.

Orbán Viktor kérlelhetetlen a kijevi vezetéssel szemben: – Magyarország az ukrán kérésnek nem tesz eleget, és senkit sem küld vissza Ukrajnába erőszakkal – mondta, vélhetően azokra a kárpátaljai ukrán katonákra célozva, akik orosz hadifogságba estek, és onnan Magyarországra „kerültek”, feltehetően orosz egyházi segédlettel. Az ukránokkal szemben azt is felhozta, hogy Kárpátalján tanévkezdéskor az egyik középiskola ukrán vezetése megtiltott a magyar himnusz éneklését, sőt szerinte az ukránok be akarják zárni a magyar intézményeket.

Ukrajnát semmilyen kérdésben nem támogatjuk a nemzetközi színtéren, amíg helyre nem állítják a kárpátaljai magyarok jogait

– szögezte le Orbán Viktor.

Az évadnyitó beszéd hosszú évek óta elengedhetetlen része a menekültek, a bevándorlók kérdése, ami most is terítékre került.  – A szerb-magyar határon 168 súlyos támadás ért minket, „a migránsok erőszakossága egyre nő, de Magyarország nem teljesíti a brüsszeli bürokraták kéréseit, hogy több ezer, sőt, több tízezer ember számára akarnak nálunk migránstábort, migránsgettót, de itt nem lesz egy ilyen sem, mert az EU-csatlakozási szerződésünkben egyetlen szó sincs migránsokról, migránskvótákról vagy migránsgettókról, hiába akarják a torkunkon lenyomni a migránspaktumot.

A magyar gazdaság helyzetét is „Brüsszel” veszélyezteti, legalábbis Orbán Viktor helyzetértékelése szerint Belgium fővárosában azt akarják, hogy „Magyarország építse le a hatályban lévő energiatámogatást és fordítsa az összeget az államháztartási hiány csökkentésére, viszont a külföldi tőke csökkenése veszélyezteti Magyarország lehetőségeit a termelékenység növelésére és az innovációra. Ezzel szemben elhangzott, az EU

„adja ide a pénzt! Máris fényesebb lenne magyar gazdaság helyzete. (...) Megszorításokról szó sem lehet, a családok védelme, a rezsivédelem, a novemberi nyugdíjemelés, a munkahelyvédelem marad. Szeptemberben már 12 százalékos év végéig pedig 10 százalék alatti lesz az infláció, és ha az árakat a kereskedők nem tudják kordában tartani, akkor a kormány újra beavatkozik. Az államadósságot csökkenteni kell, míg az év végére egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal, és 2024-ben már növekedés kell. Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága erős, így a következő években, és már jövőre emelkedő nyugdíjakkal, fizetésekkel, jelentős eredményekkel számolhatunk”.

A fényes jövőről szólva a miniszterelnök nagylelkű, megfogalmazása szerint „tolerancia ajánlatot” tett Brüsszelnek, feltehetően belpolitikai helyzetének változásától tartva, és több mint 13 év kormányzás után arra kérte az uniós vezetőket:  „mi nem kérjük az ő nézeteiket, cserébe ők tolerálják a miénket, és ne vigyenek vissza minket a Gyurcsány-korszakba, amikor Amerikában és Brüsszelben döntöttek a magyarok sorsáról, elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, elvettek egy havi fizetést az ápolóktól, a köztisztviselőktől”.

Orbán Viktor a parlamenti hagyományoknak megfelelően a tavaszi ülésszak óta eltelt hónapokban történtekről is beszámolt a parlamentnek. Ezek között említette, hogy sikeresen megrendeztük a budapesti atlétikai világbajnokságot, és azt hogy „az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartjuk az energiabiztonságot”. Ez alatt azt értette, hogy megállapodtunk Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral, hogy fenntartsuk a „függetlenségünket”, ezzel ellensúlyozva szerinte a brüsszeli döntés negatív hatásait, hogy leválasszák Európát az orosz energiahordozókról. Ezzel kapcsolatban a kormányfő azt állította, hogy 4-5 évvel Európa előtt állunk, például a szén-dioxid-csökkentésben, így „Magyarország klímabajnok”. Megjegyezte még:

„A katari földgázért versenyfutás zajlik, az EU-vezetői egymásnak adják a kilincsed Dohában. A türk világ megkerülhetetlenné válik.”

Orbán Viktor az energiahelyzetért elsősorban ismét csak Ukrajnát tartja felelősnek, mert „a krími megállapodás törékenysége kezdetektől fogva borítékolható volt, és Ukrajna nem adta fel a NATO-csatlakozási terveit. Az Északi Áramlat vezetékének egy évvel ezelőtti felrobbantását terrortámadásnak nevezte, sőt azt állította, hogy „vélhetően állami terror volt. Mindenesetre – tette hozzá – Magyarországon feltöltöttük a tárolókat, az éves gázfogyasztás 60 százaléka rendelkezésre áll. Megígérte azt is, hogy az áramhálózat felmérésével hamarosan be tudják fogadni ismét a napenergiát.

Ukrajnát említette a miniszterelnök a gabonaszállítás ügyében is, mert szerinte az ukránok „mindenkit átvertek”, és Afrika helyett nálunk értékesítették dömpingáron a bizonytalan minőségű gabonájukat, ezért tiltottuk ki a termékeiket Lengyelországgal és Szlovákiával együtt.

Végül meglehet, nem függetlenül a sokat emlegetett, szomszédunkban zajló háborútól, kijelentette: „Európa újra militarizálódik és így Magyarország is”, mert alkalmazkodni kell az új helyzethez. – Megkezdődik a harci drónok gyártása, Szerbiával is megállapodást kötöttünk, a NATO-innováció keretében pedig az idén már 4 ezren kötöttek szerződést katonaként a magyar honvédséggel. Ütőképes hadseregünk és hadiiparunk lesz – ígérte meg Orbán Viktor.