A világ 24 országában 26 külföldi magyar kulturális intézet működik, feladataik közt szerepel a magyar kultúra és társadalom sokszínűségének bemutatása. Az intézethálózat az ötödik Orbán-kormány megalakulásával a külügytől a kulturális tárcához került, s most úgy tűnik, ezzel jól jártak az intézetek. Korábban egyetlenegy magyar intézethez köthető botrányra kaphattuk föl a fejünket, 2017-ben az egykori bécsi igazgató, Molnár Mária (megelőzendő az általa feltételezett zászlógyalázást) leszedetett egy installációt, a magyar zászló színeit itt-ott feketére cserélő triptichont. Külföldön nem érzékelhetőek kultúrharcos törekvések, az intézetekbe szervezett programok valóban sokszínűek. A bécsi és a londoni intézetek új vezetőit kérdezték külhoni tudósítóink.
A LEGMAGYARABB SZOMSZÉD
Júniusban közel 125 ezer magyar állampolgár dolgozott legálisan Ausztriában, ilyen sokan még sohasem. Az adatokból az is kiderült – noha a különbség nem számottevő –, hogy már nem az osztrák fővárosban dolgozik a legtöbb magyar (21 475 fő), hanem Alsó-Ausztriában (22 891). Az osztrák területi egészségpénztáraktól származó adatokat követik a magyar kultúrdiplomáciát Bécsben képviselő Collegium Hungaricumban (CH) is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ki a célközönsége a magyar kultúrát nem csupán képviselő, de a bemutatását kezdeményező és koordináló intézetnek.
A bécsi CH élén ez év júniusától újra Méhes Márton áll, aki nyolc és fél éve fejezte be előző megbízatását ugyanezen poszton, a köztes időben magánvállalkozásban is a kultúra közvetítésével, nemzetközi projektmenedzsmenttel és kulturális marketinggel is foglalkozott.
A Népszavának nyilatkozó szakember a CH ősszel induló stratégiai terveit ismertette, amelynek újdonsága, hogy a kultúrintézet nem szorítkozik a kilencemeletes épület programjaira (ahol egyébként változatos rendezvények, kiállítások, filmvetítések, koncertek, gyerekműsorok élvezhetők, nyelvtanítás, magyar iskola működik, 15 ezer darabos könyvtár, ösztöndíjas programok), hanem igyekszik olyan nagyszabású osztrák eseményekhez, bemutatókhoz, fesztiválokhoz kapcsolódni magyar művészek produkcióval, amelyek révén az osztrák közönséget és véleményformálókat is el lehet érni s érdeklődését felkelteni, a Collegiumba vonzani. Ami pedig a magyar érdeklődőket illeti, egyre változatosabb a kép: az „ötvenhatosok” fogyóban vannak, rengeteg viszont a diák, ők a kultúrára is kiterjedő saját szervezeteket működtetnek, sok a kisgyerekes magyar család, a különböző szakmai előadások iránt főleg az értelmiségiek érdeklődnek. A bécsi intézet törekszik arra, hogy a tisztán magyar nyelvű programok helyett egyre több legyen a német vagy kétnyelvű, vagy akár feliratos rendezvény, bemutató.
Méhes Márton az idei kulturális főváros Veszprém-Balaton 2023 programról mesélt, hiszen a CH idén kiemelten foglalkozik a VEB 2023 bemutatásával, amelyhez többek közt Balaton+Retro címmel kiállítást illesztettek. Az igazgató megemlítette a Hello Wood magyar építészeti stúdiót, amelynek nyári tíznapos, Zalahalápon tartott táborának legsikerültebb alkotásait is bemutatják a Vienna Design Week 2023 kiállításon. Szintén a dizájnhét programja a kultúrintézményben péntek óta látható Határtan Design kiállítás.
A CH igyekszik osztrák közönséget vonzani a saját galériájában kiállított produkciókhoz, így a kulturális együttműködésekre és csereprogramokra épít. Ezen célokhoz illeszkedik a Budapesten fordított célokat követő, de szintén kooperációra kész, ugyancsak állami forrásból működő, Osztrák Kulturális Fórummal kialakított szoros együttműködés.
Pillanatnyilag a Veszprém-Balaton 2023 programot reklámozó vidám plakátokkal fedték be a CH épületének korábban magánvállalkozásba adott kávéházát, amelyet a jelenlegi szabályozás miatt nem lehet bérbe adni, de az igazgató már dolgozik a megoldáson, és az utcára nyitott tér újranyitását reméli kulturális eseményekkel, kisebb kiállításokkal, de akár könyvekkel, újságokkal és kávéval is.
LISZT LONDON KÖZEPÉN
A statisztika szerint 2022 végéig a magyarok által benyújtott tartós nagy-britanniai letelepedési kérvények száma meghaladta a 172 ezret – írta meg februárban a Világgazdaság. A londoni magyarok létszáma ebből nem derül ki, de tudható, a brit főváros is népszerű a kivándorlók körében.
A Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ és a British-Hungarian Society a napokban meginvitálta a baráti társaság vezetője, Tarnóy Péter üzletember által tartott bevezetőben a „legimponálóbb volt budapesti nagykövetnek” nevezett Iain Lindsay-t, akinek missziója egy különösen nehéz időszakra, a Brexittel kezdődő és a koronavírussal végződő 2016–2020 közé esett. A legendásnak nevezhető, rendkívül intenzív londoni, pécsi és debreceni kurzusokra épülő magyar tudását bámulatosan őrző és gyakorló diplomata nemcsak budapesti szolgálatának emlékeit idézte fel, hanem – bizonyítva, mennyire elmélyedt a poétikában is – ihletetten szavalta el Ady Endre Őrizem a szemed című versét.
A zenei és költészeti elemekkel tarkított estre a Hungarian Cultural Centre múlt év tavaszán felavatott székházában került sor. A Cockspur Streeten álló hétemeletes épület mindössze 322 méterre található a Trafalgar tértől, London földrajzi középpontjától, ahonnan a metropolis minden távolságát mérik. A magyar állam 2022 februárjában vásárolta meg az épületet a Telex és más források akkori értesülése alapján 10 milliárd forintot megközelítő összegért. A kulturális központ korábbi otthona a Covent Garden-i Maiden Lane-en a Vaudeville színház összehasonlíthatatlanul szűkösebb hátsó fertálya volt. Innen indult ki többek között a felejthetetlen 2003–2004-es Magyar Magic fesztivál. Az átköltözést-bevezetést levezénylő intézményvezető, Vincze Máté távozása után hosszú átmeneti állapot következett, a maroknyi stáb Oroszi Katalin irányítása alatt állta a sarat. Nyáron állt végre munkába az új igazgató, Zolnay Kriszta, aki az üzleti életből érkezett. Londont jól ismeri, hiszen korábban évekig dolgozott itt a Richter Gedeon Gyógyszergyár képviselőjeként.
A Népszava megkeresésére az új igazgatónő a következőkben foglalta össze elképzeléseit: – Londonban, a kulturális világ epicentrumában kiváltképp büszkék vagyunk, amikor óriási nemzeti lobogónk alatt bemutathatjuk tehetségeinket. Legfőbb feladatunknak azt tekintjük, hogy a britek számára láthatóvá tegyük Magyarországot, és éppoly varázslatos kép alakuljon ki a magyar kultúráról, amilyennek mi szeretjük látni. Természetesen a kultúra és az innováció összekapcsolása nem véletlen, hiszen a kultúra egy örökzöld és önmagán is túllépni képes fejlődő ágazat, ami egyben üzleti értékkel bír. Magyarországon történetileg kiemelkedően jelentős az állam szerepe a kultúra finanszírozásában, de ez nem zárja ki azt, hogy a londoni Liszt Intézet számára ne jelentsen feladatot a mecenatúra kialakítása. Intézmények, művészek, az üzleti élet szereplőinek összefogásán dolgozunk, valamint a szigetországban élő magyar diaszpóra támogatására is számítunk, hiszen az a célunk, hogy a kultúrára vágyó közösséget minél magasabb színvonalon szolgálhassuk ki.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az intézetünkben színházterem is van – emelte ki az intézet vezetője –, színdarabok, pódiumbeszélgetések, zenei estek, filmvetítések, könyvbemutatók színesítik repertoárunkat – az intézet ad otthont például a nemsokára esedékes Bartók-estnek is, a nagyzenekaros eseményeket városszerte koncerttermekben szervezik – Magyarország Nagykövetsége számára is ez az épület lett a „Magyar Ház”, amelynek hetedik emeletéről festőien szép kilátás nyílik Londonra, és őket is büszkeséggel tölti el, amikor rendezvényeik egy jelentős részére itt kerül sor. Otthont adunk továbbá a magyar diaszpóra találkozóinak is, és részt vállalunk a magyar nyelv oktatásában is. – Zolnay hangsúlyozta még, hogy a programok ingyenesek, és nem túlzott, amikor hozzátette, a rendezvények mindig telt házasak.
