Joe Biden;Donald Trump;amerikai elnökválasztás;

A mocskolódás éve

Rendkívül nehéznek ígérkezik a 2024. novemberi amerikai elnökválasztásig előttünk álló év. Ezek az utolsó esztendők mindig a kiélezett politikai viták és személyes támadások jegyében zajlanak. Ez az év azonban, úgy tűnik, különlegesen személyeskedő és vádaskodó, vad mocskolódásokkal teli lesz.

A mocskolódásra különleges alkalmat ad a helyzet mai állása szerint várható újabb Trump-Biden párharc. A nyolcvanadik életévét tavaly betöltő Joe Biden elleni személyes támadások már teljes gőzzel megindultak, és ez esetben nem elsősorban politikai nézeteit és cselekedeteit bírálják, hanem szellemi képességeit és emberi karakterét kérdőjelezik meg. Mégpedig a legútszélibb formában. Természetesen Donald Trump vezeti a támadást: “Úgy látom, hogy a szélhámos Biden nemcsak buta és inkompetens, hanem holdkóros őrült, egy mentális katasztrófa… Megzsarolt és megvesztegetett ember, aki III. világháborúba rántja az országot”. “Az Igazságügyi Minisztériumot fegyverként használja politikai opponensei elítélésére. Kormánya háborút folytat a szólásszabadság ellen. Ő az amerikai történelem legkorruptabb elnöke”. Trump kedvenc kifejezése a “Biden-féle bűnöző-család” (crime family).

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha Biden maga nem is, de a demokrata kampánystáb, a CNN és MSNBC tévécsatornák ugyancsak napi támadásokat intéznek Trump ellen. Naphosszat tárgyalják a Trump ellen folyó négy bűnvádi eljárást: két adócsalási ügyét, a kongresszusi épület elleni támadásban való részvételét és a választási eredmények meghamisítási kísérleteit. Idézik gyakran hangoztatott bosszúállási terveit, arra az esetre, ha ismét hatalomra kerülne. Jogászok bizonygatják, hogy ha elítélik a felkelésre bujtogatás miatti perben, az alkotmány szerint ez eleve kizárja őt a vezető posztok betöltéséből. Ő viszont azt ismételgeti, hogy a vádak alaptalanok, boszorkányüldözés folyik ellene, és akár a börtönből is indul az elnöki posztért. Trump üldöztetési komplexusát igazolandó a Magyarországon is jól ismert szélsőjobboldali Tucker Carlson egy interjú során - még jobban alájátszva - megkérdezte tőle: “Nem fél attól, hogy meggyilkolják?” Életkorát ugyan kevésbé emlegetik, de végülis nem sokkal fiatalabb Bidennél. A jövő évi választásokkor már 78 éves lesz.

A sárgolyók bizony röpködnek feléje is. A lakosság legalább 56 százalékának kedvezőtlen véleménye van róla, de a többi republikánus elnökjelöltre ennek ellenére nem nagyon figyel senki, mert láthatóan nincs esélyük Trump mellett. Az egyetlen, aki támadásoknak volt kitéve, az Ron DeSantis floridai kormányzó, Trump legfőbb riválisa az elnökjelöltségért. Őt leginkább Trump és más republikánus rivális elnökjelöltek támadják, de azért az internetes fórumokon sok demokrata is.

A Biden elleni támadások egyik fő vonulata állítólagos “gyanús üzleti tevékenysége”. A republikánus képviselőcsoport bejelentette, hogy vizsgálatot indít annak érdekében, hogy fény derüljön Biden elnök üzleti-pénzügyi kapcsolataira fiával, Hunter Bidennel. James Comer republikánus képviselő egyenesen “csalással, pénz-mosással és más bűntényekkel” vádolja Bident, és azt állítja, érdekeltsége van fia kétes üzleteiben, amelyeknek szerinte embercsempészekkel való üzleti kapcsolat is részét képezi.

Ezeknek a vádaskodásoknak jó alapot ad Hunter Biden valóban kétes üzleti tevékenysége. Tulajdonképpen apja nevének készpénzre váltásaként választották be annak idején Ukrajnában egy évente egy-másfél millió dollárt jövedelmező üzleti tanácsba. Végül az amerikai bíróság adócsalás vádjával indított ellene eljárást, mondván, a fenti jövedelme után két éven át nem fizetett adót.

A Biden elleni támadások másik és legfőbb vonulata szellemi képességének kétségbevonása, amit Trump fogalmazott meg a legvulgárisabb módon, de korántsem áll ezzel egyedül. A republikánus párt élgárdája szorosan felzárkózik mögé. Nikki Haley, az egyik republikánus elnökjelölt azt sürgeti, hogy “mentális kompetencia tesztet” kell követelni Bidentől, és többek között olyan kérdéseket kell feltenni, hogy “hány unokája van”. A konzervatív FOX TV munkatársa a Parlament előtt azt kérdezte a belépő képviselőktől: “Gondolja, hogy Biden a nyilvánosság előtt fel tudja sorolni a leány unokáit?” Bill Hagerty, Tennessee állam republikánus szenátora egy rádióműsorban arra a kérdésre, hogy “Ön kételkedik abban, hogy Biden képes a jó döntésekre?” azt válaszolta: “Ezzel nem állok egyedül, hiszen szövetségeseink és az amerikaiak sokasága hasonlóan vélekedik”.

Ezek a nézetek jócskán gyökeret vertek a választó-tömegek gondolkodásában is. Egy 2023. júniusi közvéleménykutatás szerint a szavazók 68 százalékának kétségei, 55 százaléknak különösen súlyos kételyei vannak Biden szellemi állapotát illetően.

E ponton érdemes megállni egy pillanatra, ugyanis az elöregedés az amerikai politikai elit egyik súlyos problémájává vált. A szenátus republikánus szárnyának vezetője, Mitch McConnell 81 évesen aggastyánná változott. Elesett, beszéd közben már nem is egyszer "lefagyott", nem hall, semmire sem válaszol, hanem mereven maga elé mered. A híres és a maga idejében nagyon eredményes demokrata szenátor, Dianne Feinstein 90 évesen teljes leépülésben van. A szenátus az elnökségért futó Nikki Haley találó kifejezésével “a legprivilegizáltabb öregotthon az országban”. S valóban, a szenátorok átlagos életkora 64 év, de 20 szenátor és képviselő már a 80-as éveit tapossa.

Sem a politika vezető intézményeiben, sem a Legfelsőbb Bírságon nincs korhatár a tagságra. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság tagjait életük végéig nevezik ki, mindhalálig a posztjukon maradhatnak, bármílyen fizikai vagy szellemi állapotba kerülnek is. A kilenc tagú testület négy tagja már 67 évnél idősebb. A világ legfejlettebb 38 országát magába foglaló OECD államai között az USA mellett mindössze hat másik olyan ország van, ahol nincs kötelező nyugdíjbavonulási korhatár. Negyven európai országban ez 65-67 év.

Ha eszerint nem is egyedülálló a probléma, a Biden elleni vádaskodások azért találtak tömegbázisra, mert ő határozottan megöregedett: totyogósan jár, motyogósan beszél. Elhíresült a beszédei során elkövetett gyakori baklövésekről, nyelvbotlásokról, elszólásokról, apró, de kiabáló tévedésekről. A Washington Post  megszámlálta, hogy Biden elnöksége első száz napján, nyilvános szereplései során 78 ilyen bakit követett el. Csak illusztrációként sorolok néhányat. Egy Ukrajnával kapcsolatos beszédében az “ukrán nép” helyett “iráni népet” mondott. Alelnökéről, Kamala Harrisről azt mondta, hogy “eredményes elnök”. Nevetést váltott ki, amikor egy beszédében azt állította, hogy meglátogatja az Egyesült Államoknak mind az 54 államát, amikor a gyerekek is tudják, hogy az USA 50 államból áll. Columbia helyett Kambodzsa miniszterelnökéről beszélt.

Biden kétségtelenül egy “baki-gép”, igen sűrűn követi el ezeket az apró, de kellemetlen hibákat. Mivel ő már szenátorként és alelnökként egy életet eltöltött a politikai pályán, az ilyen kis elszólásainak hosszú története már közismert, egyértelmű, hogy ezek nem holmi újkeletű szellemi hanyatlás következmenyei. És ne is említsük, hogy a bakizás tekintetében összehasonlíthatatlanul jobban áll, mint Trump. A Washinton Post annak idején, Trump elnöksége első száz napján Biden 78 bakijával szemben 511-et számlált össze. Elnöksége és közszereplése során pedig összesen 30573 hamis, téves, félrevezető állítást írtak a rovására.

Az 1942-ben született Joe Biden halkan beszél, öregesen jár, de bölcsen nem vesz részt a politikai sárdobálásban, nem válaszolgat az ellenfél mocskos kampányára és az ellene intézett támadásokra. Válaszát elnöki teljesítményével adja meg. Kiemelkedő határozottsággal leszorította az inflációt, ami 2021-ben még 7,5, 2023-ban már csak 3,2 százalékot tett ki. A gazdaság a 2020. évi 3,4 százalékos visszaesés után a legutóbbi négy évtized legerőteljesebb növekedésére váltott: 2021-ben 5,7 százalékkal nőtt, és 6,4 millió állást hozott vissza. 2022-ben az USA a magasan fejlett országokra jellemző, “békebeli” 2,1 százalékos növekedést ért el.

Végülis Biden beiktatása és 2023 nyara között 13,2 millió állás nyílt meg az országban. Bejárta a világsajtót, hogy 2023 harmadik negyedévében – egész évre számítva – az amerikai gazdaság 6 százalékkal, kétszer olyan gyorsan nőtt, mint Kína. Ezek objektíve nagy eredmények, de Biden elismertsége mégis rendkívül alacsony. Jobban tenné, ha nem indulna egy újabb elnöki mandátumért, hanem egy fiatalabb, kiváló jelöltnek adná át a stafétabotot. Politikai pályafutása 31 éves korában, 1973-ban indult szenátorként, vagyis fél évszázadot töltött el politikában, amit betetőzött kétszeres alelnöki, majd mostani elnöki posztja.

Meg kellene hallania a választók hangját, hiszen 77 százalékuk, beleértve a demokraták 69 százalékát is, túl öregnek tartja egy eredményes második elnöki időszakhoz, és nem szeretné, ha indulna érte.