Újabb szenzációnak lehetünk tanúi, Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huilliernek ítélte a 2023-as fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az anyag elektrondinamikájának vizsgálatához attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért.
A díjazottakat azon kísérleteikért ismerik el, amelyek új eszközöket adtak az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok feltérképezéséhez. Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier olyan rendkívül rövid fényimpulzusok létrehozásának módját mutatta be, amelyek segítségével mérni lehet azokat a gyors folyamatokat, amelyek során az elektronok mozognak vagy megváltoztatják az energiát. Ezek a folyamatok korábban követhetetlenek voltak.
A kutatási eredményeknek számos területen van potenciális alkalmazása. Az elektronikában például fontos megérteni és ellenőrizni, hogyan viselkednek az elektronok egy anyagban. Az attoszekundumos impulzusok különböző molekulák azonosítására is használhatók, például az orvosi diagnosztikában - tájékoztattak.
Krausz Ferenc Móron született 1962. május 17–én. 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a BME-n és fizikus diplomát az ELTE TTK-n. A lézerfizika területén kezdett kutatni a BME Fizikai Intézetében, 1991-ben doktorált a Bécsi Műszaki Egyetemen, ahol később docensként és professzorként is dolgozott. Németországban élő, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 2003 óta a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Tavaly harmadmagával – Paul Corkummal és Anne L'Huillier-vel – a fizikai Wolf-díjat is elnyerte az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő eredményeiért. Az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején – emlékeztet az MTA a Wolf-díj elnyerése alkalmából született méltatásában.
Karikó Katalin kapta a 2023-as orvosi Nobel-díjat!