Hétfő óta Lengyelországban elkezdődött a népszavazási kampány is. A nyáron a jobboldali többség módosította a választási törvényt, lehetővé vált, hogy a választás napján referendumot tartsanak. A kérdéseket a kormánypártok szája íze szerint manipulálták. Az elsőben azt firtatják, hogy a választó egyetért-e az állami vagyon külföldieknek való kiárusításával? A másodikkal megkérdezik: helyesli-e a megkérdezett az általános (férfiak és nők) nyugdíjkorhatár 67-re való emelését? A harmadik pont a fehérorosz határkerítés jövőbeni sorsára vonatkozik. (Ezt akkor emelték, amikor Lukasenko fehérorosz diktátor közel-keleti migránsokat „szervezett” két éve a lengyel határra, hogy bosszút álljon az ellenzékének adott támogatásért. A szerk.) A negyedik kérdést sikerült az orbáni propagandával teljes összhangban megfogalmazni. Ez így szól: „Támogatod-e az illegális közel-keleti és afrikai bevándorlók ezreinek befogadását, ahogy azt az európai bürokrácia által kidolgozott kényszerítő mechanizmus előírja?” A függetlenségére és szabadságára büszke lengyel erre csak nemmel válaszolhat.
Ezektől a kérdésektől Jaroslaw Kaczynski a kormánypárt vezetője valóságos csodát várt – többet, mint a családi pótlék emelésre, adócsökkentésre és ingyenes autópálya-használatra vonatkozó ígéretektől. A népszavazási kampányra az állam nem sajnálja a pénzt – az ellenzéki sajtó beszámolója szerint az állami tulajdonú vállalatok számlálatlanul utalhatnak át e célokra, így a nálunk is jelenlévő Orlen benzinkút-hálózat is. Jelenleg a legtöbb, stabilan 30 százalék feletti támogatója továbbra is a jobboldali-nacionalista és klerikális Jog és Igazságosság (PiS) pártnak van, amely a tőle még jobbra álló Konföderáció nevű szélsőséges pártszövetséggel szerezhet többséget. Hasonló támogatást jeleznek a közvélemény-kutatók ellenzéki oldalon. Ott a vezető erő jóval húsz százalék feletti liberális párt, a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO). Mellette egy Harmadik Út nevű középpárti szövetség és a több pártból álló Baloldal indul a szavazatokért, tíz százalék körül lehet híveik aránya.
A felmérések csekély többséget ígérnek, ha a három ellenzéki erő összefog a szejmben. Ezt a megosztott állapotot arra használja a jobboldali kormánypárt, hogy idegenellenes pánikot keltve mozgósítson, és közben az Európai Unió ellen fordítsa a bizonytalan polgárokat. A felmérések szerint a két szembenálló tábor elkötelezett híveinek száma szinte azonos. A pártkötődéseken nem változtatnak a leleplezések és botrányok sem. A harc azokért folyik, akik még nem döntöttek. A kormánypárt az ő egzisztenciális és morális félelmeikre (nyugdíjkorhatár-emelés, cégek kiárusítása, idegenek kényszerű betelepítése) építve kampányol. Fokozódik eközben a Zöld határ című, Agnieszka Holland által rendezett filmet körülvevő hisztéria. A film emberi tragédiákról szól, amelyek a lengyel-fehérorosz határon történnek. Lukasenko rendszere közel-keleti menekülőket csábít Belaruszba, majd vezet a lengyel határhoz. A határőrök és segítők dilemmái, a menekültek szenvedése fokozza a film drámaiságát. A kormánypolitikusok támadást indítottak a film ellen, azzal, hogy az „meggyalázza a lengyel egyenruhát”. Andrzej Duda elnök egy a náci megszállás alatti csasztuskát felidézve, a filmet illetően azt mondta: „csak disznók járnak a moziba.” Nos, október 2-án Holland alkotását már közel félmillióan nézték meg. Ez egy művészfilmnél, figyelembe véve a politikai nyomást, önmagában komoly szám, amelyet a film iránti érdeklődés mellett nyilván az aktuális politikai háttér, a választási harc is magyaráz.
A Holland filmje körüli média- és politikai vihar a közepébe csapott a PiS által eltervezett migrációs népszavazási kampánynak. A konzervatív-nacionalista párt fél éve készült arra, hogy ezekben a napokban teljes erővel megnyomja a „morális pánikgombot”, s a keletről és délről áramló muzulmán és afrikai tömegek megjelenésének jelzésével keltsen félelmet a lengyel társadalomban. Most kiderült, hogy a lengyelek – ugyan tartanak az eltérő kultúrájú idegenektől – de sokan közülük készek a rászorulók megsegítésére, azonosulnak a segítőkkel. Az ukránok befogadásával is példát adtak a világnak. Ráadásul kiderült: a PiS-kormány külügyi apparátusa ismeretlen számú munkavállalási vízumot adott ki főleg afrikai és ázsiai államokban – korrupt szervezetek közvetítésével. Az indok a lengyelországi munkaerőhiány volt, ám az országba érkezett majdani vendégmunkások eltűntek, nyilván tovább álltak nyugatabbra.
A törvény előírása, hogy az állami televíziónak október 9-én nyilvános vitát kell rendeznie valamennyi országos listát állító párt részvételével. Az ellenzék bejelentette: részt vesznek, a PiS még hallgat. Donald Tusk, az ellenzék vezére kiállna a PiS pártelnökével vitázni, de Jaroslaw Kaczynski erre aligha vállalkozik.
