Pártjának, az SPD-nek egyik helyen sincs esélye a győzelemre. Bajorországban a voksolás mindig „fix 1-es”, vagyis csak az a kérdés, mekkora fölénnyel nyer a kereszténydemokraták testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU). Markus Söder bajor miniszterelnök számára sikerrel érne fel, ha negyven százaléknál jobb eredményt érne el a pártja, ez a cél azonban egyre elérhetetlenebbnek tűnik. Különös módon ugyanis nőtt a CSU koalíciós partnerének, az erőteljesen jobboldali Szabadválasztók Szövetségének („Freie Wähler”) a népszerűsége, miután vezetőjéről, Hubert Aiwanger miniszterelnök-helyettesről kiderült, diákkorában egy antiszemita pamfletet találtak nála és osztálytársai szerint rokonszenvezett a nemzetiszocializmussal.
Hessenben is új tartományi parlamentről döntenek a választók, és minden felmérés arra utal, hogy az SPD-nek nem sikerül visszakerülnie a helyi kormányba. Itt jelenleg a CDU kormányoz a környezetvédőkkel. A kabinet élén Boris Rhein (CDU) miniszterelnök áll. Az SPD utoljára 1999-ben Hans Eichel személyében állított kormányfőt a tartományban. Azóta azonban a CDU nyeri a választásokat. Az SPD váratlan húzással próbált volna ismét jó eredményt elérni: Nancy Faesert, a szövetségi kabinet belügyminiszterét indította tartományi csúcsjelöltjént.
Ez a húzás azonban nagyon nem járt sikerrel. A felmérések szerint ugyanis a CDU 31 százalékon áll, az SPD-re viszont mindössze 16 százalék voksolna. A párt csak a harmadik a néhány tized százalékkal előttük álló környezetvédők mögött, de közvetlenül az SPD nyakában liheg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt is, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az AfD már nem csak Kelet-Németországban számottevő tényező.
Az SPD gyenge eredményében szerepe van egy ügynek, ami voltaképpen a mai napig nem zárult le. Faeser még 2022 őszén menesztette a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) akkori vezetőjét, Arne Schönbohmot, miután utóbbit a ZDF televízió egyik műsorában azzal vádolták meg, hogy túl közel áll Oroszországhoz. Mivel a vádak nem voltak kellő bizonyítékokkal alátámasztva, bírálatok sora érte Faesert, aki viszont rendre megvédte döntését. Sokaknak az sem tetszik, hogy Faeser belügyminiszterként kampányol, és kijelentette, hogy az egyébként előre borítékolható választási vereség esetén is miniszter marad Berlinben.
A voksolás újabb rossz hírt jelent a berlini kormány legkisebb tagjának, a liberális FDP-nek. A politikai erő Bajorországban szinte biztosan kiesik a tartományi parlamentből, Hessenben viszont némi szerencsével bent maradhat. Az mindenesetre biztos, hogy a választók lesújtó ítéletet mondanak majd Olaf Scholz szövetségi kormányának eddigi tevékenységéről. A Forsa közvélemény-kutató intézet október elején végzett felmérése szerint a választásra jogosultak csaknem a fele szerint a mostani kormány rosszabb munkát végez a kereszténydemokraták és az SPD alkotta előző kabinetnél. Mindössze 19 százalék tartja a jelenlegi hárompárti együttműködést jobbnak a nagykoalíciónál.
A mostani választás a szövetségi kormány munkájára is hatással lehet. Ha ugyanis a várakozásoknak megfelelően rosszul szerepel a kabinet három pártja, felmerül a kérdés: mehet-e minden a régi kerékvágásban Berlinben? Annál is inkább, mert 2024-ben újabb tartományi választások következnek Szászországban, Türingiában és Brandenburgban, három keletnémet tartományban, ezeken pedig még rosszabb eredményre számíthat az SPD, a Zöldek, valamint az FDP triója és előretörhet az AfD.
Scholz kancellártól sokan azt remélik, a vasárnapi választások után megnyomja majd az „újraindítás” gombot. Személyi és tartalmi változtatásokra egyaránt szükség lenne, vélekednek sokan. Annak ugyanis drámai következményei lennének, ha tovább emelkedne az euroszkeptikus bevándorlásellenes és oroszbarát AfD népszerűsége. Az újrakezdés azonban nem annyira egyszerű, amit Nancy Faeser sorsa is mutat. Bár Scholznak a várható hesseni vereség miatt alkalma nyílna arra, hogy menessze népszerűtlen belügyminiszterét, nincs megnyugtató alternatívája a posztra. A Neue Zürcher Zeitung mindazonáltal úgy véli, a kancellárnak meg kell majd hoznia ezt a döntést, „leváltása jelzés lenne arra, hogy a migrációs politika, a belbiztonság és a jobban működő integráció témája a jövőben is prioritást élvez”.
Söder ajánlata Olaf Scholz kormányának