- Nem az a kérdés, bővítik-e az Európai Uniót, hanem az, hogy mikor

Az Európai Unió most az egyik legnagyobb kihívása előtt áll: egy újabb nagyszabású keleti bővítés előtt, amely örökre megváltoztatná a közösséget. Egy ilyen bővítés politikai, földrajzi és társadalmi átalakulással járna, akár 36 tagállammal és több mint 500 millió lakossal.

Az Európai Bizottság csak november elején jelenti be ajánlását az Ukrajnával és Moldovával való csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően. A következő lépést a decemberi EU-csúcson kell jóváhagyni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már időpontot is meghatározott: szerinte 2030-ban kellene véghez vinni az integrációt, a dátum azonban nagy vitákat váltott ki Brüsszelben. Ukrajna európai kilátásainak köszönhetően újjáéledtek a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának kilátásai.

Ezekről a kérdésekről is szó esett az EU pénteken véget ért granadai csúcstalálkozóján. De miként menjen végbe az integráció? Hogyan készüljön fel például Ukrajna a csatlakozásra, amikor még az országban háború dúl és az intézményrendszere teljes átalakításra szorulna?

Az EU jelzést akar Kijevnek, illetve más csatlakozásra váró államoknak arra, kész befogadni őket és nem hagyja azt, hogy a háború árnyékában növekedjék az agresszor Oroszország befolyása Európában. A politikai akarat azonban önmagában nem elég. A bővítés két negatív példája, Magyarország és Lengyelország lebeg az állam- és kormányfők szeme előtt. A dilemmára a minap Jean-Claude Juncker mutatott rá. Az Európai Bizottság előző elnökének ugyan nincs beleszólása az EU ügyeibe, de talán sokak véleményét tolmácsolta, amikor a következőt jelentette ki Kijev integrációja kapcsán:

Mint az Augsburger Allgemeine című német lapnak adott interjújában elmondta, Ukrajna az általa tett erőfeszítések ellenére nem képes a csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra lenne szüksége ehhez. Az EU-nak rossz tapasztalatai vannak néhány "úgynevezett új tagállammal" a jogállamiság tekintetében. Nem engedhetjük meg, hogy ez még egyszer megtörténjen – tette hozzá Magyarországra és Lengyelországra utalva. Ukrajnát nem szabad hamis reményekkel kecsegtetni, tette hozzá. Mindazonáltal fenn kell tartani Moldova és Ukrajna "európai perspektíváját", fogalmazott. Lehetővé kell tenni ezen országok számára, hogy "részt vegyenek az európai integráció egyes részeiben" – mondja Juncker.

Mindez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A másik az, hogy maga az EU is jelentős átalakításokra szorul azért, hogy alkalmassá váljon az új tagok befogadására. Ha minden csatlakozásra váró állam taggá válna, azzal 36 államra bővítenék a közösséget, ami jelentős költségvetési reformokat feltételez, emellett meg kell változtatni a döntéshozatali folyamatot.

Ugyanakkor nem csak intézményes reformokra van szükség. 

DEMOKRÁCIA Az első és legfontosabb: biztosítani kell a demokratikus értékek védelmét, amint erre Juncker is utalt. Vagyis az EU nem követheti el ugyanazt a hibát, mint a 2004-es tömeges bővítés előtt. Nem elégedhet meg azzal, hogy egy ország teljesíti a tagfelvétel kritériumait. Biztosítani kell azt is, hogy az adott állam a csatlakozást követően is hű maradjon a demokratikus alapértékekhez.

KOOPERÁCIÓ A reformokhoz azonban a német-francia tengelynek több kezdeményezést kellene tennie és a gézpedálra kellene lépnie. Párizs és Berlin együttműködését azonban a háború óta feszültségek jellemezték. Márpedig a nagy európai projekt megvalósítása, véghezvitele elképzelhetetlen a két ország hatékony együttműködése nélkül.

KÖLTSÉGVETÉS Hogy költségvetési szempontból mennyire kihívást jelentene a kilenc állammal, köztük a messze legnépesebb és legsúlyosabb helyzetben lévő Ukrajnával való bővítés, jól mutatja, hogy a jelenlegi 27 tag többsége nettóbefizetővé válna, több tagállam, amelynek pozitív az EU-val kapcsolatos költségvetési mérlege, ez negatívba fordulhat. Még súlyosabb konfliktusok alakulnának ki Lengyelországgal és Magyarországgal, hiszen a két ország mintha már csak az Unió nyújtotta anyagi előnyök miatt lenne a közösség tagja.

KÜLDETÉS Az EU bővítésének kérdését sokáig jegelték, a háborúval azonban ez a téma stratégiai jelentőségűvé vált. Ezúttal már nem az a kérdés, felvesznek-e új tagokat, hanem az, hogy mikor. Már csak azért is, mert Moldova, Ukrajna és Grúzia egy részén orosz csapatok állomásoznak. A bővítés tehát egyfajta küldetéssé vált - érvelt Luuk van Middelaar és Hans Kribbe, a brüsszeli Geopolitikai Intézet munkatársai az El Paísban. Az újabb tagok felvétele kritikus pillanat az EU történetében.

VESZÉLYEK Félő azonban, hogy az EU bővítésének - és Ukrajna támogatásának - a szükséges pénzügyi áldozatok miatt csökkenni fog a támogatottsága - figyelmeztetnek magas rangú uniós források. Igaz, az eddigi felmérések szerint ugyan lassan valóban csökken az Ukrajnának nyújtott segítség európai támogatottsága, de a visszaesés mértéke messze nem drámai.

Mindenesetre a Charles Michel által megjelölt 2030-as dátum megjelenik egy Németország és Franciaország által megbízott szakértői csoport jelentésében is, amely iránymutatásokat fogalmazott meg a reformokra vonatkozóan.

A bővítés legnagyobb haszonélvezője nyilvánvalóan Ukrajna lenne. Az EU költségvetésének jelenlegi paraméterei alapján - azaz az újjáépítés összegeit nem számítva- Ukrajna valamivel több mint 18,8 milliárd eurót kaphatna, az észtországi Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ becslése szerint. Szakértők úgy vélik, nagyon hosszú még az út Ukrajna csatlakozásáig, mert vetélytársat látnak majd az országban, s nem szövetségest.

Ezekre az intézményi változtatásokra lenne szükség

- Az egyhangúság helyett a minősített többséggel történő szavazás új rendszerét kell bevezetni olyan kérdésekben, mint például a külpolitika; valamint egy alapos költségvetési reform. Magyarország példáján látható, hogy egyetlen ország vétóival képes megbénítani az EU döntéshozatalának folyamatát. Egy ilyen lépés az EU összeomlását is megakadályozná.

- Jelentések a jogállamiságról. Több tagjelölt országban jelent komoly gondot a korrupció és a komoly jövedelmi különbségek. A Lengyelország és Magyarország kapcsán levont tanulságok miatt Brüsszel az új partnereket is bevonja majd rendszeres jogállamisági jelentéseibe. Ezzel lehetőséget adnának a tagjelölteknek ahhoz, hogy a jogállamiság tekintetében is folyamatosan alkalmazkodjanak az EU elvárásaihoz. Ha az új tagok gyors befogadása érdekében lejjebb engednék a jogállamiság a mércéjét, azzal az EU szerkezetének szétesését kockáztatnák, és ez óriási költségekkel járna – vélekednek szakértők.

- A biztosok számának csökkentése, Nem lehet minden tagállamnak képviselője az EU végrehajtó testületében, ez megbénítaná a munkát.

- Újra kell osztani a helyeket az Európai Parlamentben.

- Mélyreható változtatásokra van szükség az agrárpolitikában. Ukrajna globális mezőgazdasági nagyhatalom. Csatlakozása mind az egységes piacot, mind az agrárpolitikát érintené. A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokon alapuló politika az EU költségvetésének 31 százalékát (mintegy 378,5 milliárd eurót) teszi ki. A jelenlegi tervezet szerint ezekből a pénzekből Ukrajna lenne a fő kedvezményezett, ahol több mint 40 millió hektárnyi területet művelnek, ami több, mint Olaszország teljes területe. Ez azonban nem olyan egyszerű, s az agrárkérdés miatt ismét szorosabb kapcsolatokat alakulhat ki például az időközben szinte teljesen szétesett visegrádi államok között, mert ezek az országok együtt jobban képviselhetik az érdekeiket az esetlegesen csatlakozó államokkal szemben. Ennek egy sokkal enyhébb megnyilvánulását érzékelhettük az ukrán gabonaválsággal kapcsolatban. Ukrajna öt szomszédja, köztük Magyarország, áprilisban úgy döntöttek, blokkolják a megszállt országból származó gabonaexportot. Annak érdekében, hogy a helyzet ne mérgesedjen el még inkább, Brüsszel úgy döntött, pénzt adott az ukrán gabona ellen fellázadt államoknak és kivételesen engedélyezte, hogy az öt állam közül néhány fenntartsa a blokádokat. Ez a kivétel nemrégiben megszűnt, de Lengyelország, Magyarország és Szlovákia fenntartja a blokádot. Sőt, Varsó és Kijev viszonya, részben a blokád miatt, jelentősen rosszabbodott.