„Sunnyog a hatalom a recski sárlavina ügyében, ahogy tették azt a vörös iszap ömlés idején, a Hableány katasztrófánál és minden olyan ügyben, ahol a NER valamiképpen érintett” – summázza a legújabb fejleményeket Magyar György ügyvéd, aki a tucatnyi károsult képviseletét látja el. Az ügyvéd azon határozat miatt fakadt ki, amelyről lapunk is beszámolt Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselőjére hivatkozva.
Az ellenzéki politikus az elmúlt hetekben több hivatalt is megkeresett a recski bányanyitás, illetve a június első napjaiban bekövetkezett sárlavina közötti összefüggést feszegetve. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) egy szeptember 15-én kelt bányakapitánysági határozatot küldött válaszul, amely szerint a „bányafelügyelet lezárta a recski bánya ügyében hivatalból folytatott eljárást. Az alapos vizsgálat megállapította, hogy a bányavállalkozó nem a jóváhagyott kitermelési műszaki üzem terv szerint végezte a bányászati tevékenységét, ezért a bányavállalkozót az általa kialakított depónia megszüntetésére kötelezte, valamint 3 millió forintos bírságot szabott ki rá”. (Már korábban felmerült, hogy azért, hogy minél nagyobb területet nyerjenek a bányának, elkezdték kitolni a hasznosíthatatlan meddőanyagot a hegyoldal széle felé, azt mosta le a csapadék a Hunyadi utcára.)
Kanász-Nagy Máté arcpirítónak tartja, hogy a bányakapitányság - miután hosszas vizsgálódás után megállapította, hogy a bányavállalkozó jogi felelőssége megáll - szankcióként alig 3 millió forintos bírságot szabott ki.
„Ez a határozat közelebb vihet minket a megoldáshoz, amely az, hogy a bánya működése nem befolyásolhatja károsan a településen élők mindennapjait. Ez akár a bánya bezárását is jelentheti, mivel olyan közel van a település széléhez, hogy kiderülhet: nem működtethető biztonsággal – válaszolta a Népszava kérdésére az ellenzéki országgyűlési képviselő, aki szerint már az is kérdéses, miképpen kaphatott bányanyitási engedélyt.
Kanász-Nagy Lantos Csaba energiaügyi minisztertől vár választ arra a hétfőn Kövér László házelnökön keresztül elküldött kérdésére, miszerint a kormány szándékában áll-e a kiszabott bírság mértékéknek felülvizsgálata tekintettel az okozott kár súlyára, a kialakult lakhatási válságra, a bányanyitással kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémákra?
„Két másik bányafelügyeleti eljárás közé rejtve – az ügyfelek tájékoztatása nélkül – egy hirdetményben tették közzé a lassan egy hónappal ezelőtt hozott határozatot, miszerint lezárták a recski bánya ügyében hivatalból folytatott eljárást” – mondta Magyar György, aki ezt azért is furcsállja, mivel a hatóság korábbi megkeresésükre azt válaszolta: a bányahatóság nem indított eljárást a Recsken történt eset kivizsgálására, mivel álláspontjuk szerint ez nem üzemzavar volt.
Magyar György ügyvédi irodája kifogást nyújtott be a bányaszabályok megsértése miatt és az ügyészséghez fordult az eljárás elindítását kérve.
Most beadványban kérték az SZTFH-tól, hogy a sárlavinával érintett ingatlanok tulajdonosait képviselő ügyvédként tájékoztassák az irodát a 2023. június 8-án a Hunyadi utca házaira leömlő sárlavina ügyében indított hatósági eljárások cselekményeiről és eredményéről.
„Felháborítónak tartjuk, hogy az érintettek bejelentkezett jogi képviselőjével a hatóság nem közölte ezt a határozatot, de még a vizsgálatot is elhallgatta” – magyarázta Magyar György. A bányakapitányság a hirdetmény szerint nem mondja ki explicit a bányatársaság felelősségét a sárlavina keletkezésében, de azt igen, hogy nem a jóváhagyott kitermelési műszaki üzem terv szerint végezte a bányászati tevékenységet és engedély nélkül létesített depóniát. Mindez jogalapot jelent a bányatulajdonosok kártérítési felelősségének megállapításához. Elsőként kártérítési követelési igényt nyújtanak be a bányatársaságnak. Ha nem sikerül peren kívül megegyezniük, akkor bíróság elé viszik az ügyet.
Ígéret van, pénz nincs Recsken, a kormány titkolja a felmérésről készült jelentést„Kiderült, hogy nem csupán az eső volt az ok. A bányavállalkozóknak vállalniuk kell a felelősséget az engedélytől eltérő tevékenység miatt bekövetkezett kárért, de szóba se állnak a Hunyadi utca lakóival. A kártérítés azonban nem csak a palota tulajdonosoknak jár, hanem a vályogházakban és szerényebb otthonokban élőknek is” - válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György.
A Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezésével az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft.-t bízta meg a kormány, a feladatra 500 millió forintot különítettek el. A Népszava megkeresésére az MR Közösségi Lakásalap közölte: „a Belügyminisztériummal történt egyeztetést követően a helyzet hosszútávú megoldását célzó tervezés folyamatban van, a lehetséges megoldásokat az érintett családokkal közvetlenül beszélik meg a következő napokban”.
A korábbi hírek mindenesetre arról szóltak, hogy a lehetséges alternatívák között szerepel, hogy a településen belül más ingatlanokat vásároljanak vagy béreljenek az érintetteknek a lebontott házuk helyett. A másik lehetséges út az, hogy a lakásalap által megkapott – volt devizahiteles – ingatlanokból ajánlanak fel nekik egyet a vármegye vagy akár az ország más településén.
Megkerestük az érintett bányatársaságot is, ám lapzártánkig nem válaszoltak. Az időközben részvénytársasággá alakult Andezit-Bau többségi tulajdonosa és cégvezetője, Nagy István a Hír Tv-nek azt mondta, hogy felvásárolják az érintett házakat és ezzel megszűnik a probléma. A cég kisebbségi tulajdonosa a fideszes Kósa Lajos jó barátja, Fiák István debreceni ügyvéd.