Sir Keir Starmer a "nemzeti megújulás évtizedét" helyezte kilátásba programbeszédében, melyet egy tüntetőn kívül kollégáinak londoni palesztin képviselőkkel való találkozása is beárnyékolta.
A sors akaratából éppen Sir Keir Starmer kulcsfontosságú liverpooli kongresszusi felszólalásának napján kérdőjeleződött meg a Labourt tartósan jellemző pártfegyelem és egység. Az árnyék-kormány több tagja, jelesül David Lammy külügyi és Afzhai Khan üzleti életért felelős szóvívő támadások kereszttüzébe került, amiért előbbi a londoni palesztin képviseletvezetővel készült közös fórumon fellépni, utóbbi pedig máris parolázott a Palesztin Szolidaritási Kampány keményvonalas aktivistáival, akik kiadott közleményükben az izraeli erőszak rovására írták a polgári személyek ellen szombat hajnalban elkövetett terrortámadást és túszszedést.
Az egyórás programbeszéd óriási biztonsági blamával kezdődött, hiszen az első percben tüntető szakította félbe Sir Keirt és öntött arcára és zakójára csillámot. A kényszerűen ingujjra vetkőzött politikus, aki "a nemzeti megújulás évtizedére" tett ígéretet, a kormányfő múlt heti felszólalásához hasonlóan igyekezett bepillantást engedni a személyiségébe és vezérlő motívumaiba is. Az ellenzék 61 éves vezére, aki korábban emberi jogokra szakosodott ügyvédként, majd 2008 és 2013 között a Koronaügyészi Hivatal igazgatójaként szolgált, idilli, a tehetős délkelet-angliai Surrey megyében eltöltött gyermekkorát említette nagyszabású építkezési koncepciója indokaként, mint amit mindenki megérdemel, hogy később szárnyalni tudjon. Ahogy a hetvenes évek forradalmi építkezési hulláma során olyan új városok alakultak ki, mint Milton Keynes vagy Crawley, a Labour egy hathónapos konzultáció alapján dönti majd el, hol valósíthat meg erős társadalmi igény alapján gyors gazdasági növekedéssel kecsegtető urbánus településeket, melyeket a XVIII.-XIX. századi György-korabeli stílust képviselő családi házakkal népesít majd be. A program az állami és magánbefektetési szféra együttműködésére számít.
Ugyancsak a jövőre, a szavazóknak a Konzervatívoktól és a Skót Néppárttól való elcsábítására gondolva a Gordon Brown prédikáló stílusát követő Sir Keir olyan Nagy-Britanniát ígért, mely elég erős, stabil és biztonságos ahhoz, hogy az "emberek bízhassanak gyermekeiknek a jelenleginél jobb életében". Ennek érdekében szögezte le ismét, hogy a Munkáspárt a jólétteremtésen és ebből fakadóan a növekedés gyorsításán fáradozva reméli elérni céljait, így egyelőre nem gondolkozik a közvetlen adók emelésén. A "dolgozó emberek oldalán állva" érvelt a megreformált Munkáspárt megválaszthatósága mellett, ellentétben a kaotikus Konzervatívokkal, akik "képtelenek átlátni a nép Nagy-Britanniáját és még a pandémia idején is képtelenek voltak megváltozni".
A beszéd végére a rendőrség rendbontás és közháborítás gyanújával őrizetbe vette a 28 éves tüntetőt, aki trikójának feliratából ítélve a "People Demand Democracy" mozgalom tagja.
