Az egész világot bejárták már azok a felvételek, amelyek éjszaka készültek a Koreai-félsziget felett. Miközben Dél-Korea szinte teljes egészében „fénybe borult”, láthatóan majd minden utcán működik a világítás, vagy a reklámok neonfényei villódznak, Észak-Koreában teljes sötétség honol. Az észak-koreaiak egyre inkább a napelemekre támaszkodnak, így próbálják enyhíteni az energiaellátás rendkívüli instabilitását. Helyszíni beszámolók szerint Észak-Koreában egyre több házikészítésű napelemet telepítenek a lakások ablakai alá és az erkélyekre. Vállalatok, a különféle hatóságok, valamint a vidéki agrárközpontok is építenek naperőműveket, derül ki az elszigetelt országról készült műholdfelvételekből, illetve internetes felvételekből.
A koreaiak ilyen „minierőművekkel” akarnak úrrá lenni a krónikus áramhiányon.
Martyn Williams technológiai szakértő, a Stimson Center amerikai agytröszt vezető munkatársa szerint egyre elterjedtebbek ezek a házilag készített rendszerek. Napközben a napelemekből származó villamos energiával akkumulátorokat töltenek, este pedig az akkumulátorból származó áramot például a háztartási készülékek működtetésére használják.
Szakértők emlékeztetnek arra, hogy az észak-koreai áramhiány az államcsőd jele. Még a fővárosban, Phenjanban is többször előfordulnak áramkimaradások - mondja Williams. Phenjanon kívül pedig különösen siralmas az áramellátás. Észak-koreai menekültek elmondták Williams csapatának, hogy egyes régiókban időnként csak egy-egy nap van áram egy hónapban. Nem világos, hogy ilyen körülmények között miként működtethetik a gyárakat – mondta Williams. "Úgy tűnik, hogy a hatalmon lévők lemondtak az országos áramhálózat fenntartásáról" – teszi hozzá a szakértő, aki korábban a 38 North portálján hosszú cikkben elemezte az ottani energiahelyzetet.
Az áramhiány évtizedek óta gondot jelent Észak-Koreában.
Az 1990-es évek közepén az Egyesült Államoknak egy ígérettel sikerült rávennie az észak-koreai rezsimet, hogy befagyassza atomfegyverprogramját. Az Egyesült Államok azt közölte, atomreaktorokat épít, hogy az országot villamos energiával lássa el. Csakhogy a rövid enyhülés után ismét fagyossá vált a két ország viszonya, így a projektből nem lett semmi, Észak-Korea pedig újraindította nukleáris fegyver- és rakétaprogramját.
Ezt követően az ENSZ szankciókat vezetett be, amelyek az amúgy is kétségbeejtően szegény országot még inkább elszigetelték. A Kínából érkező energia maradt az egyik legfontosabb mentőöv. Észak-Korea ugyanakkor a megújuló energiákra támaszkodott. Kezdetben a hangsúly a vízierőművekre helyeződött. A Korea Today című észak-koreai propagandalap 2021-es jelentése szerint az ország energiájának „70 százaléka megújuló forrásokból származott”.
Már Kim Dzsong Un alatt, 2013-tól kezdve törvénybe iktatták a megújuló energiaforrások támogatását. Majd 2019-ben Kim újévi beszédében kijelentette, hogy a megújuló energiába, köztük a szél-, árapály- és atomerőművekbe történő fokozott beruházások segíthetnek megoldani az ország energiahiányának problémáját és a szankciók okozta gazdasági kihívásokat.
Hogy Észak-Korea valójában mennyi áramot termel, azt csak becsülni lehet, mivel nem tesz közzé statisztikákat. A világjárvány előtti időszakra vonatkozóan a dél-koreai Statistics Korea ügynökség 23,9 terawattórára (TWh) becsülte Észak-Korea teljes termelését, míg az amerikai Nautilus Institute for Security and Sustainability mindössze 14 TWh-ra. A kevesebb mint kétszer akkora népességű Dél-Korea 2021-ben 576 TWh villamos energiát termelt, emlékeztetett a Neue Zürcher Zeitung.
