Hétfőn lemondott a lengyel fegyveres erők két legfontosabb parancsnoka, Rajmund Andrzejczak vezérkari főnök és Tomasz Piotrowski műveleti parancsnok. A két háromcsillagos tábornok hétfőn juttatta el lemondását Andrzej Duda köztársasági elnökhöz, aki kedden Wieslaw Kukula tábornokot nevezte ki vezérkari főnöknek, Maciej Klisz tábornokot pedig műveleti parancsnoknak.
A két tábornok lemondása vasárnapi parlamenti választások előtti hétfőn megerősíti: az újraválasztásáért küzdő jobboldali kormányzat kaotikus állapotokat idézett elő az állam működésében, amely most már a védelem működését is veszélyezteti. Piotrowski tábornok májusban már beadta lemondását, amelyet Duda nem fogadott el. Annak akkor az állt a háttérben, hogy Mariusz Blaszczak védelmi miniszter azzal vádolta őt, nem tájékoztatta az ország területére behatoló orosz robotrepülőgépekkel kapcsolatban. Mint akkor megírtuk feltehetően több orosz cirkálórakéta hatolt be tavaly december 16-án a lengyel légtérbe, s ezek Bydgoszcz környékén zuhantak le. Áprilisban találták meg a roncsot, akkor derült ki, hogy a lengyel légvédelem gyakorlatilag tehetetlen az orosz behatolás ellenében, s a cirkálórakéta a legfontosabb lengyelországi NATO-bázis közelébe juthatott. Blaszczak és a tábornokok feszült viszonya már hosszabb ideje tartott. A miniszter megpróbálta a törvényeket áthágva a fontosabb feladatokat az összefegyvernemi parancsnokra ruházni. A miniszter már korábban is hozott olyan döntéseket, amelyekkel Piotrowski tábornokot a háttérbe szorította. Például létrehozott és a fehérorosz határhoz rendelt egy műveleti magasabb-egységet, amelyet az összefegyvernemi parancsnokság irányított. Ez egyrészt a Wagner-zsoldosok elrettentésére, másrészt a migráció megállítására szolgált volna. Most erre tett rá azzal, hogy a műveleti parancsnokságot kizárta a Neon-műveletből, azaz a többszáz Izraelben rekedt lengyel állampolgár kimenekítésére indított akcióból. Ennek a műveletnek az irányítását Blaszczak ismét bizalmasára, Kukula tábornok, összfegyvernemi parancsnokra bízta, akit aztán meg is tett vezérkari főnöknek.
Látszólag a katonai vezetők lemondásukkal beléptek a választási kampány csúcspontján a politikai harcba. Az elemzők szerint azonban a lengyel hadsereg vezetői – őket már mind a mostani jobboldali PiS nevezte ki – vitatták azt a módszert, ahogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt a védelem ügyeit kezelte az ukrajnai orosz agresszió, a fehérorosz határválság, általában véve a NATO-Oroszország viszony vonatkozásában. Pár nappal ezelőtt Blaszczak egy védelmi stratégiai tervet hozott nyilvánosságra, s azzal támadta Donald Tusk ellenzéki vezetőt, hogy miniszterelnöksége idején egy orosz támadás ellen a lengyel erők visszavonultak volna a Visztuláig, feladva az ország keleti felét. A tervet a lengyel vezérkar készítette, s a tábornokokat sokkolta, hogy a PiS bevonja a hadsereget, s a hadsereggel kapcsolatos vitákat a kampányba. Korábban – épp a Bydgoszcz melletti rakétaroncsok ürügyén – kiderült, hogy az ország védtelen az orosz rakétatámadásokkal szemben, miközben a PiS az ellenkezőjével kampányolt.
Lengyelország és a balti államok közvetlen konfrontációban állnak Oroszországgal, miközben támogatják Ukrajnát a háborúban. A PiS épp a kampány részeként fordulatot hajtott végre, hogy megszerezzen ukránellenes szavazatokat a szélsőjobbtól: ez is zavart és felháborodást keltett katonai körökben. A lengyel hadsereg erőteljesen integrálódott az atlanti szövetségbe, tiszti, tábornoki állománya is főleg a nyugati, amerikai sztenderdeket követi. Ezért is nehezen követhethető számukra a jobboldal Nyugat- és németellenes kampánya.
Andrzej Duda elnök, aki egyébként még kedden elfogadta a lemondásokat, aki eddig igyekezett némileg függetlennek mutatkozni, most ezzel bedobta magát a kampányba a PiS oldalán. Donald Tusk közölte: további tíz magas rangú katona elbocsájtásáról tud. Ez, ha igaz, jó hír Moszkva számára.