A perzsa állam tagadja, hogy részt vett volna a támadásban vagy annak előkészítésében, de legfelsőbb vezetői azóta sorra üdvözölték a palesztin terrorcsoport gyilkos akcióját. Ali Hamenei ajatollah, az iszlám köztársaság legfelsőbb vezetője egyenesen azt mondta, „kezet csókol a palesztinoknak, akik a támadást tervezték”.
A magyar diplomácia azonban nem firtatja Irán felelősségét a Hamász támadásában, sem abban, hogy a Teherán által finanszírozott, Libanonban székelő síita terrorcsoport, a Hezbollah északról lövi Izraelt. Szijjártó közlése szerint a vasárnapi telefonbeszélgetés során ő elmondta, hogy „mi a terrorizmust határozottan elítéljük és nem szeretnénk, ha tovább súlyosbodna a helyzet a Közel-Keleten”. Hozzátette azt is, hogy a háborús helyzet eszkalációját meg kell akadályozni, s kifejezte reményét, „hogy minden ország felelősségteljes viselkedést fog mutatni a következő napokban”.
A magyar diplomácia vezetője arról nem számolt be, hogy megpróbált volna közbenjárni Hoszein Amirabdollahián kollégájánál a terrorcsoportok megfékezése érdekében. Pedig a két miniszter és a két ország kapcsolata igencsak jó és élénk.
Szijjártó szeptember végén, New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén is tárgyalt Amirabdollahiánnal. Ekkor jelentette be, hogy októberben nukleáris szakemberek és kutatók érkeznek Iránból Magyarországra, hogy tanulmányozzák a magyar nukleáris szektor működését. Mint mondta, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel kötött megállapodás alapján Magyarország is fontos szerepet kap abban a programban, amely „segíti Iránt a nukleáris energia békés célú felhasználásában”. A Népszava megkérdezte a külügyminisztériumot, hogy az izraeli történések után is fenntartja Magyarország ezt a meghívást az iráni nukleáris szakemberek felé, és ha igen, mikor várható érkezésük? Arról is érdeklődtünk, konkrétan milyen szerepet kapott hazánk az iráni atomprogram békés célok felé terelésében? Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
A magyar kormány és diplomácia Irán kapcsán is a pragmatizmus és a belpolitikába való be nem avatkozás szükségességét hangsúlyozza, ennek köszönhetően maradt az iráni elnyomó rezsim egyedüli nyugati partnere.
A 2015-ben aláírt atomalku után európai országok sora nyitott azonnal Teherán felé, de olyan szorosra egyetlen ország sem fonta a szálakat, mint Magyarország. Orbán Viktor már 2015-ben hivatalos látogatást tett Teheránba, hazánk 2017 óta gazdasági vegyesbizottságot működtet a perzsa állammal, oktatási-kulturális cserekapcsolatokat tart fenn, jelenleg is Magyarországon több mint 2000 perzsa egyetemi hallgató tanul. A kapcsolatfelvétel idején azonban Hasszán Roháni volt Irán elnöke, aki az ottani viszonyok között nyugatbarátnak számított, az ő elnöksége és Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter nyitottsága tette lehetővé az atomalku létrejöttét is.
2021. nyarán azonban a keményvonalas, nyíltan nyugatellenes Ebrahim Raiszi vette át az elnökséget, aki fokozta a belső elnyomást, vérbe fojtatta a Mahsza Amini halála kiváltotta rezsimellenes tüntetéseket, támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját és finanszírozza a palesztin terrorcsoportokat. Mindezért az EU újabb szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Budapest viszont külön utakon jár. Tavaly novemberben egy év alatt másodjára ülésezett a magyar-iráni gazdasági vegyesbizottság, a külügyminiszter szerint „a józan ész és a pragmatikus hozzáállás politikájának keretében”. Szijjártó tavaly júniusban is egyeztetett perzsa kollégájával „az ukrajnai békéről”. A békevágyat azonban árnyalja, hogy Teherán ezidőben egy orosz-török-iráni csúcstalálkozón is biztosította Moszkvát az iszlám köztársaság támogatásától és Hamenei ajatollah azt állította nyilvánosan, hogy országa "műszaki értelemben képes atombombát építeni", a rakétaprogramjukról pedig sosem fognak alkudozni.
A magyar kormány mindmáig egyetlen szóval sem ítélte el az iráni tüntetések vérbe fojtását, az ellenzék bebörtönzését és többek kivégzését sem.
