A felmérések azt mutatják, hogy – és itt nem kizárólag magyar jelenségről van szó – az emberek nagy része sajnos nem ismeri a teste működését, sokan például előbb észreveszik, ha valami gond van a kocsijukkal, mint saját magukkal – jelentette ki az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pr- és kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva.
Győrfi Pál szerint megérne egy tanulmányt, hogy miként lehetséges az, hogy egy kevesebb mint tízmilliós ország lakóinak kilencedét-tizedét minden évben meg kell menteni. A válasz több tényező együttállásában, például a népegészségügyi problémákban is keresendő: itthon magas a krónikus betegségben szenvedők aránya, akiknél ráadásul gyakran szövődmények is fellépnek. A másik ok a demográfiai helyzet: amelyik társadalomban magas az idősek aránya, ott többször van szükség mentőre. Harmadrészt pedig a szociológiai körülményekre és az egészségkultúrára is visszavezethető a magas feladatszám - magyarázta.
A két végletet egyaránt megtapasztaljuk nap mint nap: előfordul, hogy 37,2-es hőemelkedés miatt ordítva követelik tőlünk a mentőhelikoptert, míg másszor stroke vagy infarktus esetén sem tartják szükségesnek mentőt hívni. A várakozás ilyenkor életveszélyes, mert az illető kicsúszhat abból az időablakból, amikor még lehetne rajta segíteni – fogalmazott Győrfi Pál.
