Átrendeződik a lengyel politikai élet és ez rengeteg indulattal jár. Az október 15-i fordulatot követő napokban kiderült, hogy az utolsó nyolc évben kormányzó jobboldal, a tekintélyelvű Jog és Igazságosság (PiS) párt nem egykönnyen nyugszik bele, hogy uralmi kurzusának vége. Próbálkoznak az eddig ellenzéki pártok, e tömörülések listáin megválasztott politikusok átcsábításán, hogy megszerezzék a többséget. Mivel kiderült, hogy ez nem megy, időhúzásba és vad költekezésbe kezdtek. Az időhúzásra azért van szükségük, hogy eltüntessék az eddigi törvénysértések nyomait. A lengyel sajtó megtudta: a titkosszolgálatok gyorsított közbeszerzést írtak ki iratmegsemmisítőgépekre. A napokban nyilvánosságra jutott, hogy még a választások előtt pár nappal a CBA korrupcióellenes ügynökség, az izraeli eredetű Pegazus kémszoftver fő használója Lengyelországban) vezetői tanácskozást tartott, ahol az ellenzék – elsősorban a Harmadik Út középpárt politikusainak – fokozott megfigyelésére adtak ki utasítást, azzal, hogy a megszerzett hanganyagok a kormánysajtóhoz jutnak majd. Egy ügynök azonban értesítette a célba vett politikusokat.
A nyomok eltüntetése mellett a pénz eltüntetésén is munkálkodik a kurzus: Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter 400 millió zlotyt (1 PZL kb. 80 forint) akar kiosztani az év végéig a számára kiválasztott intézményeknek és szervezeteknek.
Czarnek a PiS konzervatív-nacionalista ideológiájának egyik fő végrehajtó aktora. (Egyébként ő még tegnap is azt állította egy rádióinterjúban, hogy koalíciós tárgyalásokat folytatnak a parasztpárttal. Ezt a PSL elnöke azonnal megcáfolta.) Az időhúzás megakadályozása létfontosságú: az új kormánynak minél előbb fel kell állnia, azért is, hogy az ország gazdasága hozzájusson a felfüggesztett uniós alapokhoz. Amíg a PiS van hivatalban, addig Lengyelország nem éri el az Európai Bizottság kitűzött mérföldköveit, az eurómilliárdok átutalásának feltételét.
Az ellenzéki vezetőket sürgeti a (liberális-baloldali) értelmiségi és médiaközeg is, ahol sokan gyors tisztogatást, bírósági eljárásokat, az alkotmánysértő politikusok mielőbbi elítélést követelik. Azt latolgatják, hogy ki mindenki kerülhet a Állambíróság elé, amely arra hivatott, hogy eltüntesse a közéletből az alkotmányos rendet súlyosan sértő politikusokat.
Az időhúzás főszereplője Andrzej Duda elnök. Ő csak kedden kezdett hozzá a parlamenti pártok vezetőivel való konzultációhoz. Délelőtt fogadta a legtöbb szavazat elnyert, de kisebbségben maradt PiS tárgyalóit, majd délután az ellenzéki vezetőket. Több megbízható forrás egyértelműen azt állítja, az ellenzék nem hajlandó a PiS menetrendjét követni. Nyilatkozatot tesznek, amelyben kijelentik: koalíciót alkotnak és Donald Tuskot jelölik miniszterelnöknek. A Rzeczpospolita konzervatív napilap elektronikus kiadása szerint megállapodhattak már a kormánylistában és a legfontosabb állami funkciók elosztásában is. A KO viszonylag kevés tárcát kért magának. Még nem világos, hogy ki kapja a szejm elnökének (lengyel terminussal marsalljának) posztját. Erre állítólag Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 vezetője pályázik. A volt újságíró, műsorvezető e posztban felépítve magát indulna 2025-ben a köztársasági elnöki választáson. Tusk viszont pártbeli társát, a hozzá lojális Borys Budkát akarja. Valószínűnek látszik, hogy a Baloldal kapja az oktatási és szociális minisztériumok vezetését.
Andrzej Duda elnök a jobboldal nevében nyerte el hivatalát két ízben is. 2025-ig ő az államfő. Duda Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök kreatúrája, eddig – néha fanyalogva, itt-ott ellenállva, de követte a pártközpont utasításait. Most azonban új helyzetbe került a viszonylag fiatal (51) politikus. Feltételezik, hogy harcba indul a PiS vezetéséért, miután nemzetközi posztra aligha pályázhat. Kaczynski 74 éves, s ugyan még kézben tartja az általa alakított pártot, de már több jelentkező felbukkant, aki átvenné azt. Azt mondják a szakértők, hogy a PiS vezérpártként képtelen egyben maradni. Duda a hírek szerint Marcin Mastalareket tette kabinetfőnökévé. A 39 éves PiS-politikus tapasztalt játékos a pártban. Kaczynski eddig távol tartotta a fontos pozíciókból, mivel Mastalarekről tudott, hogy a pártelnököt politikai nyugdíjba küldené. A Rzeczpospolita megbízásából az Ibris közvéleménykutató is megkérdezte a lengyeleket erről. A minta 57,8 százaléka szerint Kaczynskinek mennie kell.