A betegszállítás az egészségügyi ellátás fontos eleme. A nem sürgősségi betegszállítási szolgáltatások minőségi és biztonsági kérdései azonban ritkán kerülnek szóba. Ezért aztán a döntéshozók különbséget sem tudnak tenni a kórházon belüli és kívüli szállítás között, ha az nem sürgősségi.
Legalábbis erre mutat, hogy a békéscsabai kórház vezetése és az őt támogató és felügyelő OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság) a nyár végén bejelentette a gyermekek átszállítását hétvégeken a 15 kilométerre lévő gyulai kórházba. Mert a személyzet hiánya miatt péntek délutántól hétfő reggelig bezárják a gyermekosztályt. Az OKFŐ a Népszavának ennek kapcsán azt állította: „Biztonságos a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakellátás a vármegyében”.
A külföldi szakirodalomban leírják: ilyen esetekre léteznek az átadási folyamatot segítő irányelvek és protokollok. Ezek magukban foglalják például a kommunikációt, a személyzet megfelelőségét, az áthelyezések megszervezéséhez szükséges időt, valamint a folyamat biztonságát és hatékonyságát. Az 1989-ben kelt, a kórházban ápolt gyermekekről szóló leideni Charta (EACH) pedig azt mondja: „A gyermekeknek és szüleiknek joguk van arra, hogy megfelelő tájékoztatás alapján bevonják őket a gyermekek egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntésekbe.”
Ehhez képest a kórház vezetése a lakossággal, a szülőkkel és családorvosokkal sem egyeztetett előre. Ezzel stresszt, aggódást és szorongást kényszerített a környéken lakó családokra és a gyerekekre, akik élesben szembesülnek az új helyzettel. Pedig a külföldi tanulmányok világosan leírják, hogy a kommunikáció, a hatékonyság és a megfelelő szervezés kulcsfontosságú tényező.
Megint egy végig nem gondolt intézkedés, amikor a beteg gyermekek jogaival senki sem foglalkozott. Fel sem merült, hogy a kormány az 1991. évi LXIV. törvényben ratifikálta a gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezményt, és aláírta a már idézett Chartát.
És hogy mindennek mi az oka? Az előrelátás hiánya. A nyilatkozatok szerint néhány kolléga szülni megy, mások pedig az alapellátásban vállaltak feladatot. Magyarán a kapkodás, a szervezés átgondolatlansága, a paternalista gondolkodás, a lakosság tájékoztatásának hiánya tette válságossá a helyzetet.
A Gyermekjogi Egyezmény alapelvei többek között előírják a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, magyarán minden gyermeknek egyforma joga van hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz, még Békéscsabán is. Megfogalmazzák "a gyermek mindenek felett álló érdekét” is, amit nem írhat felül a személyzet hiánya.
Különösen, mert a szakirodalom szerint a betegszállítás az egyik legártalmasabb művelet a betegre nézve.
Már annak is megvan a veszélye, ha kivisznek egy beteget a főútra. Azt sem gondolta végig senki, hogy egy lázas, elesett gyereket hány kéz érint a szállítás során, hány potenciálisan fertőző felnőttel találkozik, hány sérülés fenyegeti utazás közben.
Kiszámolta a kórház, hány szakképzett ember kell egy ilyen szállításhoz? A Charta kimondja: „A gyermekek kezelését és ellátását olyan személyzet végezze, amely képzettségénél és empátiás képességénél fogva alkalmas arra, hogy felismerje a gyermek fizikai és érzelmi fejlődési szükségleteit, és jártas a gyermekekkel és családjukkal történő foglalkozásban.” A kórházra felügyelő OKFŐ meg a kórházigazgató egyszerűen fittyet hány a gyermekjogi szabályokra, úgy tesznek, mintha egy farakásról lenne szó.
Hány gyermeket tesznek be egy mentőautóba vagy autóba, hány felügyelővel? És ha a szülők elkísérnék a kicsiket? Ahhoz akár autóbusz is kellene! Az 1997. évi CLIV., az egészségügyről szóló törvény azt írja a szülő kórházban való jelenlétéről: "a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.” Ez a szállító mentőautóra is igaz, amelynek legalább belülről gyerekbarátnak kell látszania. És csak ezután jön az új hely, az ismeretlen orvosok, ápolók, miközben a Charta megköveteli, hogy „a gyermekekkel lehetőleg azonos személyek foglalkozzanak folyamatosan”. A biztonságot jelentő játékok elviteléről szó sem esik.
Veszélybe kerül a betegbiztonság is: fennáll a hiányos kórlapok, a névcsere, a leletcsere lehetősége, ha nincs megfelelő protokoll. Az új kórházi baktériumflóra a betegbiztonság másik kényes pontja. Bármilyen kórházi fertőzés lesújthat a gyermekre. Aztán ha meggyógyul, ott lesz a nagy kérdés: hova menjen vissza ellenőrzésre?
A lehető legjobb orvosi ellátás az ember - különösen a gyermek - alapvető joga. Ezt hirdeti legalábbis az UNESCO. Magyarország, de Békéscsaba ebből biztosan kimarad.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.