Az év végéig az összes közterületi hirdetőtáblát levesszük – jelezte egy érintettnek tavaly nyáron a városháza illetékese Sopronban. Ebből semmi nem lett, helyette viszont folyamatos a tisztogatás. Úgy néz ki, hogy a fideszes többségű önkormányzat a reklámeszközök nem lojális üzemeltetőitől meg akar szabadulni és ezért ellehetetleníti őket. Az ügy hátterében sokak szerint az állhat, hogy a jövő évi helyhatósági választás előtt a reklámfelületek fölötti teljes kontrollra törekszik a jelenlegi városvezetés. A városüzemeltetési osztály többektől egy fenyegető hangvételű levélben követelte, hogy tüntessék el a reklámtáblájukat.
Ebben az állt, hogy a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használatot azonnal szüntessék meg, a reklámberendezést öt napon belül távolítsák el, a közterület eredeti állapotát saját költségen, kártalanítási igény nélkül állítsák helyre, mert máskülönben bírósághoz fordulnak.
A döntés érthetetlen, hiszen nem politikai reklámok, hanem általában útbaigazító feliratok jelentek meg ezeken a felületeken, hogy az eldugott helyen működő cég, bolt, vagy kulturális intézmény könnyebben megtalálható legyen – állapította meg a városháza belső köreiből származó információk alapján forrásunk, aki az eljárást azért is érdekesnek tartja, mert a rendelet, amire az önkormányzat hivatkozik, visszamenőleg nem alkalmazható, márpedig most ez történik. Úgy véli, hogy a hivatalnak ez a lépése az eredeti szándékán kívül arra is jó, hogy rendbe tegye a régóta fennálló mulasztását. Az önkormányzat azt ugyanis elhallgatja, hogy 2017 eleje óta nem szed díjat a közterületi reklámhordozók kihelyezéséért. Közben meg buszjáratok ritkításával és a közvilágításon kandeláberek kikapcsolásával spórol. A közterület-használati díj beszedését sokáig házon belül csinálta, aztán vállalkozóra bízta. Ebből hozzávetőlegesen évi 8-10 millió forint bevétele származott a városnak. Később más cég kapta ezt a feladatot, de miután lejárt a szerződése, ezt nem hosszabbították meg. Attól kezdve újból a városháza dolga lett volna a számlát kiállítani, amit nem tett meg. A mulasztásból eddig körülbelül 40-45 millió forint kára keletkezett a soproni önkormányzatnak. Ezek után felettébb furcsa, hogy a hirdetőtábla kihelyezőjét jogosulatlan használónak tekinti a hivatal.
Hozzáértők kizártnak tartják, hogy a hibát mostanában vették észre.
Ehelyett inkább azt valószínűsítik, hogy sokáig nem is foglalkoztak a kérdéssel. Most meg bizonyára jól jött, hogy nem egészen háromnegyed évvel az EP-és önkormányzati választás előtt napirendre kerülhetett ez a kérdés. Mert minden jel arra mutat, hogy főként a nem lojálisnak vélt, vagy az ismeretlen lojalitású vállalkozásokat kötelezik arra, hogy sürgősen tüntessék el a közterületekről a reklámtábláikat. E törekvésében megingathatatlan a soproni önkormányzat vezetése.
- Az üzletházunk kivitelezésekor kiderült, hogy a terv nem a mi hibánkból, de rossz lett – panaszkodott a tulajdonos, Sághy Edit, a Tér és Forma Kft. ügyvezetője. – Ez idestova 30 éve történt, amikor a város úgy korrigált, hogy a területből 24 négyzetmétert megvetetett velünk, hogy az épület megfeleljen az építési előírásoknak. Tíz évvel később a tulajdonunkba került részre járdát épített. Azóta ezen bonyolítják le a legnagyobb soproni lakótelep gyalogos forgalmát. A városgazdálkodási osztály 2003-ban szembesült a problémával és viszonzásként az önkormányzat négy darab egy négyzetméteres köztéri hirdetőtáblát és egy parkolót adott a cégnek ingyenes és kizárólagos használatra.
Ezért hökkent meg az ügyvezető a városüzemeltetési osztálytól kapott drákói hangvételű levélen. Hogy a helyzetet tisztázza, az illetékes alpolgármesterhez fordult, akitől ígéretet kapott arra, hogy a problémára igyekszik megoldást találni. – Majd néhány nappal később rendkívüli közgyűlés elé vitte az ügyet, ahol zárt ülésen visszavonta a testület a négy darab hirdetőtábla használatára kiadott engedélyt – jegyezte meg a cégvezető. - Aztán jogszabály-változásra hivatkozva a parkolót is elvette a város. A járdáért, hogy azt újból megszerezze, 300 ezer forintot szeretne fizetni, pedig ezt több mint harminc éve 250 ezerért vetette meg a céggel. Sőt, a kisajátítást is kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem tudunk megegyezni. Az új szabályozási tervvel a járdát már elcsatolta, így az üzletház megint nem felel meg az építésügyi jogszabályoknak.
Közterületről látható magánterület
Idestova öt éve kötelezte az Orbán-kormány az önkormányzatokat arra, hogy állítsák össze a településképi rendeletüket, és ebben írják elő a reklámhordozókat érintő szigorú szabályokat is. Az már korábban eldőlt, hogy önálló reklámtartó építmény elhelyezésére nem kell már építési engedélyt kérni. 2017 óta azonban törvény mondja ki, hogy reklámot, reklámhordót, hirdető-berendezést csak akkor lehet kitenni, ha az önkormányzat már lefolytatta az ehhez szükséges településképi bejelentési eljárást. Nem elég a településképi törvényt ismerni, mert az önkormányzatok helyi településképi rendeletben állapítják meg a közterületen, illetve a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámokra vonatkozó részletes szabályokat. Voltaképpen ebből lehet megtudni, hogy az adott területre milyen feltételekkel lehet, vagy lehet-e egyáltalán reklámot, reklámhordozót kirakni.
A reklámfelület-tisztogatási ügyek részleteit ismerő belső forrásból származó információ az is, hogy a magánterületen lévő hirdetőtábla ugyancsak szálka a városvezetés szemében. A halasztást nem tűrő elbontás indoka például az volt, hogy rontja a településképet. Az egyik ilyen eset főként azért érdekes, mert a jelenlegi tulajdonos éppenséggel a várostól vette meg liciten azt a telket, ráadásul reklámtáblával együtt, amiről később kiderült, hogy rossz helyen van. Az ügy bíróságon kötött ki, ott azonban az önkormányzat már azt kifogásolta, hogy a telekhatár rendezésekor valamivel odébb került a tábla és emiatt a régi szerződés már nem érvényes rá. Ezért muszáj volt a hirdetőtáblát eltávolítani. Ezt igen, azt a régóta meglévőt viszont nem, ami kevésbé igényes kivitelben, csupán egy-két méterre található a másiktól, és mégis beleillik a miliőbe. Annál állítólag az sem okozott problémát, hogy amikor még kellett, akkor sem volt rá építési engedély, ez tudott dolognak számított és mégis szemet hunytak felette. Bizonyára megvolt az oka.
- Nem tarjuk helyénvalónak a hátrányos megkülönböztetést, hiszen a múlt év közepén arról beszéltek az illetékesek Sopronban, hogy az előző év végéig az össze hirdetőtáblát leszedik, mert jön a nagy rendcsinálás. Ebből végül az lett, hogy bizonyos táblákat valóban eltüntettek, a többit meg meghagyták – panaszkodott a várostól több száz kilométerre működő és régóta reklámeszközök üzemeltetésével foglalkozó cég ügyvezetője, aki szerint nem ismert, hogy milyen szempontok alapján szelektálnak.
Gyanítja, hogy aki rokonszenvez a város fideszes vezetésével szemben, az előnyt élvez, aki pedig nem, vagy a vállalkozásához hasonlóan távol tartja magát a politikától, az hátrányt szenved. A személyes benyomása mindenesetre ez.
- Múlt év nyarán emiatt szüntettük meg a reklámfelületet, bíróságra nem mentünk, mivel az esetleges pozitív kimenetelű pereskedés is sokkal többe kerülne, mint amennyit ez az ügy megér. Egyébként, ami velünk történt, az mással is könnyen előfordulhat, ha önkormányzati a terület, mert a tulajdonos kénye-kedve szerint azt csinál velünk, amit akar – összegezte tapasztalatát a reklámcég vezetője. Szerinte nem számított, hogy a hirdetőtábla is egy beruházás, amit folyamatosan karban kell tartani, mint ahogyan az sem, hogy a partnerek általában hosszú távú szerződéseket kötnek, amit az ellehetetlenítés miatt váratlanul fel kellett mondani. A kiszámíthatatlanság kétségessé teszi, hogy aki erre költ, annak megtérül-e egyáltalán a befektetett pénze, hiszen bármikor mondhatják azt, hogy vigye a tábláját oda, ahova akarja és ilyenkor nem lehet mit csinálni. Vannak ugyanis fontosabb szempontok, mint például a tisztogatás, a hirdetési piac nem kívánt szereplőinek kizárása, ami a vetélytársaknak előnyt jelent – tette hozzá a reklámszakember.
- Ezt valóban azért csinálja a fideszes városvezetés, hogy még azt a néhány plakáthelyet is megszüntesse, amelyre esetleg felkerülhetnének az ellenzéki pártok hirdetései is a jövő évi önkormányzati választás előtt.
A hatalmuk megőrzéséért a reklámozásnak minden formáját a saját kezükben akarják tartani – közölte Simon Zoltán, a Demokratikus Koalíció (DK)) önkormányzati képviselője. Példaként említette, hogy Sopronban is Mészáros Lőrinc cége, a Publimont Kft. telepíti a buszvárókat. Cserébe több más városhoz hasonlóan értékesítheti a reklámfelületeket, és ebből a vállalkozásából is milliárdos nagyságrendű osztalékot vehet ki. Hogy ennek ne legyen akadálya, ezért Sopron több pontján, a már meglévő és jó állapotú, de rossz időjárás esetén az újnál nagyobb védelmet nyújtó buszvárókat is lebontják.
Jó néhány városban és reklámcégnél is érdeklődtünk, hogy van-e tudomásuk reklámtáblák szisztematikus eltávolításáról. Egyedül Győrből jött olyan információ, hogy ott már tudott dolog, hogy Sopronban ez megtörtént, de nincs jele annak, hogy esetleg a Rába-parti város is hasonló lépésre készülne.
A kérdéssel megkerestük a Közterület-Felügyeleti Dolgozók Országos Szakmai Tanácsát is, ahonnan a következő választ kaptuk.
- Nem hallottam olyan esetről, ami történetesen a sopronihoz hasonló lenne. Máshonnan nem jöttek ilyen hírek. Máskülönben biztosan tudnék róla, hiszen napi kapcsolatban vagyok az ország különböző részein dolgozó kollégákkal – tájékoztatott Sipos László, a Közterület-Felügyeleti Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa elnöke.
A hirdetőtáblát 1996-ban raktuk ki, amikor építési engedélyt kaptunk rá. Attól kezdve több évtizeden át helybérleti díjat fizettünk. Először a városnak, aztán megbízott magáncégeknek, de az elszámolás sosem késett. Amikor újból az önkormányzat dolga lett volna a díjbeszedés, elfelejtette ezt megtenni. Egy idő után megelégeltük a hiábavaló várakozást és telefonon érdeklődtünk a városházán, hogy miért nem kapunk számlát. E nélkül ugyanis nem áll módunkban elutalni az évente esedékes 100 ezer forintot – közölte a cégtulajdonos. Így derült ki, hogy az eljárás közben más lett. Most már évente megújítandó közterület-használati engedélyt kell kérni. Erről illendő lenne az ügyfelet ídőben értesíteni, ám ahogy a számlát, úgy ezt is hiába várták. Az engedélyhez szükséges formanyomtatványon a kérdések nem reklámeszközöket üzemeltetőkre, hanem boltosok üzlet elé kitett megállító tábláira, közterületekre bódéval kitelepülő árusokra vonatkoztak. Amikor a hivatali ügyintézéshez szükséges iratot kínlódva kitöltötték ígéretet kaptak arra, hogy egy évre meglesz nekik a közterület-használati engedély. Ebből mindössze kilenc hónap lett, és valamikor áprilisban írta meg a hivatal, hogy januártól szeptemberig tart a hozzájárulás. A lerövidített időszakra adott magyarázat az volt, hogy készül a reklámtáblák kihelyezésére vonatkozó új rendelkezés. Értesítést erről nem kapták meg, ám jóval később egy felszólítást viszont igen, ami másként aligha értelmezhető, mint hogy sürgősen hordják el a hirdetőtáblájukat, mivel nem kötöttek szerződést a területre, és ennek pótlására már nincs is lehetőségük.