Van olyan pedagógus, aki a főállása mellett például lakodalmakban, bálokon zenél, hogy kiegészítse a tanári fizetését. Más fűkaszálást, favágást, építőipari munkákat is vállal, de akad olyan is, aki filmforgatásokra szokott statisztának jelentkezni – derült ki a Népszava és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem reprezentatív, online kérdőíves felméréséből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen másodállásban dolgoznak azok a pedagógusok, akik erre rászorulnak, ennek milyen okai vannak, és hogyan tudják összeegyeztetni a főállásukkal, illetve a magánéletükkel.
A felmérést október 20-26-a között 146 pedagógus töltötte ki, többségük (75,7 százalék) állami fenntartású intézményben dolgozik, 11,1 százalékuk pedig önkormányzati, 9,7 százalékuk egyházi, 3,5 százalékuk magán (alapítványi) fenntartású intézményben. A válaszadók kicsivel több mint fele (52,4 százalék) általános iskolában, 20 százalékuk gimnáziumban vagy szakgimnáziumban, 9,7 százalékuk óvodában dolgozik.
Arra a kérdésre, van-e másodállásuk vagy folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet a főállásuk mellett, a kérdőívet kitöltők 70,3 százaléka válaszolt igennel.
A másodállást vállalók közül szinte mindenki anyagi okokkal magyarázta döntését, mindössze ketten jelezték, hogy nem elsősorban megélhetési nehézségek miatt dolgoznak mást is a tanítás mellett. Többen vannak olyanok is, akik az addigi életszínvonaluk megőrzése érdekében vállaltak másodállást. – A férjem rokkantnyugdíjas, de ő is dolgozik. Gyermekünk is van. Nyugdíj, teljes állás, plusz két félállás, így tudunk azon az életszínvonalon élni, mint pár évvel ezelőtt, amikor még nem voltak félállásaink – írta egyikük. Vannak, akiknek hiteleket is fizetniük kell, mások a gyerekeiket szeretnék anyagilag támogatni, például a továbbtanulásban, az albérlet kifizetésében.
– A férjem is pedagógus. Ahhoz, hogy a két gyermekünknek megfelelő szintű étkezést, ruházkodást, különórára (sport, zene) járást, továbbtanulást, néha kikapcsolódásként mozit, színházat tudjunk biztosítani, ki kell egészítenünk a fizetésünket – olvasható egy másik beszámolóban. Van, akinek másodállással sem egyszerű: mint írta, ritkán vesz ruhaneműt, cipőt, könyveket könyvtárból kölcsönöz. Színházba csak ritkán jut el, mert az a jövedelméhez képest túl drága; nem dohányzik, alkoholt sem iszik, étterembe is csak ritkán megy, nyaralni pedig sokszor nem tud menni, évente még egyszer sem.
Egy másik válaszadó megjegyezte: a tanári fizetés nem elég egy család fenntartására, ahogy az értelmiségi lét folytatására sem, márpedig egy pedagógusnak “valahogy” mégis értelmiséginek kellene lennie.
Arra a kérdésre, milyen jellegű munkákat vállalnak másodállásban a kérdőívet kitöltő pedagógusok, a legkülönbözőbb válaszok érkeztek. Sokan magánórákat tartanak vagy félállásban másik iskolában is tanítanak, de a korábban említetteken túl akad olyan is, aki fotózást, gyerekfelügyeletet, takarítást vállal, többen valamilyen családi vállalkozásba is besegítenek. Van, aki villanyszerelőként dolgozik másodállásban, más ételfutárként, de olyan is akad, aki pedikűrözik, színházban hostesskedik vagy kavicsképeket, lakásdekorációkat készít és azokat próbálja értékesíteni. Az egyik válaszadó adatellenőrként dolgozik egy állami cégnél, de van olyan is, aki pályázatírással, szakkörök, sportfoglalkozások szervezésével foglalkozik. Az egyik válaszadó mezőgazdasági (háztáji gazdaság, termékértékesítés), egy másik építőipari munkákat is végez.
A legtöbben a délutáni, esti órákban, illetve hétvégenként dolgoznak a tanítás mellett. Van, akinek ez hetente több mint tíz plusz munkaórát jelent, amit a főállásával is nehezen tud összeegyeztetni. Az egyik válaszadó azt írta, előfordul, hogy hétköznaponként este tíz óráig is dolgozik. Sokan számoltak be fáradtságról, kimerültségről, az állandó rohanás okozta stresszről, valamint arról, hogy alig jut idő pihenésre. – A családi és baráti kapcsolataimra igen kevés idő jut, folyamatosan kimerült és frusztrált vagyok – írta az egyik válaszadó. Egy másik pedagógus arról számolt be, hétköznaponként este nyolc órakor ér haza, utána még elvégzi az iskolai teendőket (például dolgozatjavítás), hétvégén pedig a tanóráira készül fel. Volt, aki annyit közölt: “fáradt és mégis szegény vagyok”. Kevesen bár, de akadtak olyanok is, akik meg tudják oldani, hogy a munkáik ne befolyásolják túlságosan a családi életüket – igaz, olykor ez is kihívásokkal jár.
– Alig maradna magánéletem, ha hagynám, hogy a munka teljesen kitöltse azt. Így hasítok a napból egy kicsit, de meg is van a böjtje, minden munkanap reggel ötkor kelek.
PDSZ: a legtöbb pedagógusnak másodállást kell vállalnia
– Nekem is többször voltak más munkáim, enélkül a gyerekeim továbbtanulását sem tudtuk volna támogatni – erről már Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője beszélt a Népszavának. Szerinte a legtöbb pedagógusnak másodállást kell vállalnia, különösen azoknak, akik egyedül élnek vagy nincs jobban kereső partnerük, házastársuk. Bár a kormány az új pedagógus életpályatörvénnyel, vagyis a státusztörvénnyel új bérezési rendszert is bevezetett, sokan csak a törvényben meghatározott minimumot vagy ahhoz közeli összeget keresnek, ami Pedagógus I-es besorolásnál bruttó 410 ezer forint. – Ez nettóban durván 266 ezer forintot jelent. Ebből nem egyszerű pedagógusként megélni, tartozásokat fizetni, gyerekeket, szülőket támogatni – tette hozzá Nagy Erzsébet.