Európai Unió;brüsszeli csúcsértekezlet;

Érzékeny és érzelmekkel telített politikai témák kerültek terítékre a brüsszeli csúcson

A vezetők hosszan vitatkoztak a közel-keleti helyzetről is.

Egy vezető uniós tisztviselő megfogalmazása szerint a csütörtök délután megnyílt és másfél naposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozón érzékeny és érzelmekkel telített politikai témák kerültek terítékre, közöttük az Ukrajna és az Izrael elleni háború, valamint az EU hosszútávú költségvetésének a kiigazítása. Az állam- és kormányfők ezúttal csak véleményt cseréltek, de meg sem próbáltak közös nyelvet találni a migrációról, amelyről legutóbbi brüsszeli tanácskozásukon a magyar és a lengyel ellenkezés miatt nem sikerült konszenzusos szöveget elfogadniuk.

A résztvevőket most is videó kapcsolaton keresztül szólította meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hangsúlyozta, mennyire fontos az európai egység megőrzése az Ukrajnában és a Közel-Keleten egyszerre zajló háborúk idején.

De Orbán Viktoron kívül immár az új szlovák kormányfő, Robert Fico is ellenzi a katonai segítségnyújtást a megtámadott országnak, ami nehezíti a konszenzusteremtést.

Nem volt könnyű közös nevezőre hozni a 27 ország álláspontját a közel-keleti helyzetről sem. Az állam- és kormányfők leszögezték, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, felszólították a Hamászt a túszok azonnali szabadon engedésére és elengedhetetlennek ítélték a konfliktus de-eszkalálását, de sokáig nem tudtak megállapodni arról, milyen formában követeljék a humanitárius segítség eljuttatását a rászorulókhoz. Voltak, akik tűzszünetet sürgettek, mások inkább az ellenségeskedések időszakos szüneteltetését szorgalmazták, hogy a segélyek elérjék a blokád alatt tartott Gázai övezet palesztin lakosságát. 

A vezetők a késő esti vacsorán tartották első politikai vitájukat az EU költségvetésének a felülvizsgálatáról. A pénzeket kezelő Európai Bizottság a következő három évre 66 milliárd euróval kívánja megfejelni a büdzsét, és 33 milliárdos hitelt szeretne felvenni a pénzpiacokról. A csaknem 100 milliárdra rúgó plusz befizetéseket alapvetően Ukrajna támogatására, a kritikus technológiák fejlesztésére, a közösség által felvett hitelek megnövekedett kamatainak a fedezésére, a migráció kezelésére és adminisztratív kiadásokra költenék.

A csúcsra érkező és a sajtónak nyilatkozó Orbán Viktor állításával ellentétben, a migrációra fordítandó pénzügyi források egy részét nem a “migránsoknak adnák”, hanem döntően határvédelemre és a kibocsátó országok támogatására szánják, vagyis olyan célokra, amelyek fékezik az illegális bevándorlást.

A kormányok többsége nem vonja kétségbe, hogy költeni kell a megadott célokra, inkább a kért összegeket sokallja vagy más forrásból — például költségvetési átcsoportosításokból — fedezné a kiadásokat. A huszonhét vezetőnek idén decemberben kellene nyélbe ütnie az alkut, hogy a finanszírozás zökkenőmentes maradjon.

Orbán büszke az orosz kapcsolatra

A csúcsra érkezvén néhány vezető bírálta a magyar kormányfő találkozóját az orosz elnökkel. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a korábban összekovácsolt uniós egységet egyre nehezebb tartani Magyarország miatt. Gitanas Nauséda litván elnök úgy fogalmazott: Elég furcsa, hogy elkezdünk flörtölni egy rezsimmel, amely kegyetlen atrocitásokat követ el Ukrajnában. Orbán Viktor a Putyinnal lezajlott tárgyalását firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: büszke az Oroszországgal fenntartott kapcsolatra, a béke érdekében pedig nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáit.