Rejtélyek sora a 104 milliárdos Gondosóra program körül, a kormányzat alapkérdésekre sem válaszol

Vannak arra utaló jelek, hogy nem megy zökkenők nélkül a készülékek kiszállítása. A rendszer kétségkívül nagy segítség az időseknek, de nem csak ők profitálnak a 104 milliárd forintos programból. Magát az informatikai hátteret ugyanis a kormányközeli 4iG Zrt. dolgozta ki.

„Esztergályos Cecília a Gondosóra program 250 ezredik felhasználója” – jelentette be Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója alig másfél hete. Később viszont már nem negyedmillió felhasználóról beszélt, hanem úgy fogalmazott, hogy 250 ezren regisztráltak. A program központi honlapján olvasható tájékoztató is arra enged következtetni, hogy a feliratkozottak és a felhasználók száma között nagyobb különbség lehet:„A sikeres regisztrációt követően (tehát az adategyeztetés megtörténtével), néhány hónapon belül számíthat a Gondosóra kézbesítésére.” Más is erősíti a gyanút, hogy nem zökkenők nélkül a gondosórák kiszállítása, vagyis sokat kell várni rájuk. A program központi ügyfélszolgálatán azt mondták, a népszerűsítő kampány hatására most 90 nap az átfutási idő, átlagosan pedig másfél hónap alatt kapják meg az eszközt az érintettek.

Mindezek után lapunk arra az egyszerű kérdésre kért választ a kormányzattól, hogy hány gondosórát adtak át eddig? Megkerestük a Miniszterelnökséget, a Belügyminisztériumot, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet (NSZI), a program megvalósításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát, kérdést küldtünk a szakmai felügyeletet ellátó fideszes Nyitrai Zsoltnak, továbbá a programot kezelő központi portálnak, amelyet a Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Kft. üzemeltet. Csak az NSZI-től kaptunk válasz, és bár a program kidolgozásában részt vettek, most csak annyit közöltek: ők nem illetékesek.

Mint arról már írtunk, az Orbán-kormány tavaly tavasszal indította el a Gondosóra programot. A jelentkező és regisztráló, 65 évesnél idősebb emberek ingyen kapnak egy nyakban vagy karon hordható készüléket, amely lehetővé teszi, hogy – rosszullét, baleset esetén – egyetlen gomb megnyomásával kapcsolatba kerüljenek az éjjel-nappal működő diszpécserszolgálat munkatársával, akitől segítséget kérhetnek.

A rendszer kétségkívül nagy segítség az időseknek, de nem csak ők profitálnak a 104 milliárd forintos programból. Magát az informatikai hátteret ugyanis a kormányközeli 4iG Zrt. dolgozta ki. A rendszer a kormánypártot is segítheti. A regisztráció után az adatkezelésben kulcsszerepe van a Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Kft.-nek. Tavaly a választás előtt volt példa arra:

Sokáig nem csak az adatok hiányoztak, már azt sem volt könnyű átlátni, ki a felelős a programért. Kezdetben három kormányzati szervezet volt illetékes, a Rogán Antal kabinetminiszter által közvetlenül felügyelt Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet. Majd júliusban már azt jelentették be: a Gondosóra program megvalósításáért július 15-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda felel, szakmai felügyeletét Nyitrai Zsolt látja el. A kormányzattól azt is megkérdeztük, miért változott a program felelőse, de erre sem érkezett választ. Azt is hiába próbáltuk megtudni, hogy ki gyártja az eszközöket, és hogyan kezelik, ha a tervezettnél nagyobb az igény, mely cégek vettek, vagy vesznek még részt a programban, és kinek mi a szerepe, feladata, és miből finanszírozzák a szolgáltatást.

Ujhelyi István még májusban fordult közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérdésekkel a Belügyminisztériumhoz. Ott először plusz időt kértek a válaszadásra, majd rájöttek, hogy „nem adatkezelők”. Az EP képviselő ezután – a belügy utalása alapján – a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet kereste meg. Onnan júniusban érkezett válasz, de abból az derül ki, hogy nincs adatuk arról, hányan használják az órát, azt sem tudják, mennyi diszpécser dolgozik a programban. Ujhelyi István arra is kíváncsi volt, hogy milyen pénzből állja a kormány a költségeket. A projekt leírásában ugyanis az szerepel, hogy EU-s támogatásból, a helyreállítási alapból valósítják meg. Csakhogy ez az uniós forrás jelenleg nem hívható le a magyar kormány és az Európai Unió között fennálló vita miatt – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő. Kijelenthető-e, hogy a kormány előfinanszírozásból fedezi a program költésegeit, és, ha ez így van, akkor milyen forrásból? – firtatta. Erre a kérdésre sem jött érdemi válasz, mert a program lebonyolításában résztvevő NSZI „ezt az adatot nem kezeli”.

A gyakorlati megvalósítással összefüggésben is sok kérdés maradt. Az NSZI Ujhelyi kérdésére azt nem közölte, hogy hány diszpécser dolgozik a projektben, ők mely cég alkalmazásában állnak, és mennyi a havi költsége a programnak. Az NSZI csak annyit közölt, hogy 30 ezer fő ellátására alkalmas szolgálat működik. Az viszont nem derült ki, hogy pontosan ki ez a 30 ezer ember és milyen ellátásukról van szó. Amit még tudni lehet: áprilisban 96 983 jelzés érkezett, ezek között volt jelzésaktiválás, teszt- illetve téves jelzés, ahogy könnyebb-, illetve súlyosabb balesetről szóló riasztás is.

Mindezzel kapcsolatban Ujhelyi István úgy fogalmazott: „Ez egy fontos és értékes program, amelyet nem véletlenül támogat az Európai Unió. A részben általa kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió program célja, hogy nagyobb szerepet kapjon az idősek digitális eszközökkel történő támogatása. Éppen ezért is lenne elvárás a minél teljesebb transzparencia és a közpénztámogatások figyelmesebb felhasználása. Szomorú, hogy erre az értékes programra is az oly sok hasonló esetben már megtapasztalt fideszes kifizetőhely- és politikai machináció árnyéka vetül.”