Kikértük a mentők, a tűzoltók és a rendőrök baleseti statisztikáit, nem világos, miért csak a mentőautók sebességét korlátozták

Miközben a mentőbalesetek száma csökkent, több tűzoltóautó karambolozott tavaly, mint 2021-ben. A rendőrségnél az esetszám visszaesett, de személyi sérüléssel járó karambol több történt – derült ki a Népszava által kikért adatokból.

Lapunk azután kereste meg az érintett szervezeteket, hogy a mentőszolgálat sebességkorlátozást vezetett be a mentőbalesetekre hivatkozva. Az adatokból kiolvasható, hogy a mentők 12-szer több kilométert tettek meg, mint a tűzoltók, ám így is másfélszer több baleset történt a tűzoltókkal.

Októbertől – mint arról korábban írtunk – a megkülönböztető jelzést használó járművek (tűzoltók, rendőrség, terrorelhárítók autói) közül kizárólag a mentők sebességét korlátozták. A főigazgatói utasítás szerint még a súlyosan sérült beteggel szirénázó autóik is legfeljebb 30 kilométer per órával léphetik túl a többi közlekedőre vonatkozó legnagyobb megengedett sebességet. Az intézkedést az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lapunknak a mentőbalesetek megelőzésével indokolta.

Lapunk birtokába került dokumentum szerint az OMSZ 1026 mentője évente mintegy 50 millió kilométer tesz meg. Azt nem tudjuk, hogy ebből mennyi autó és mekkora távon használt kék lámpát és szirénát, csak azt, hogy az OMSZ saját adatai szerint ezek a kocsik 2021-ben 90 alkalommal voltak érintettek közúti balesetben, tavaly pedig 74-ben. Azaz egyik évről a másikra éppen hogy csökkent a balesetek száma.

Mivel nem volt világos, hogy miért csak a mentőknél gondolták azt, hogy szükség van ilyen intézkedésre, a Népszava kikérte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendőrautóinak és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltó autóinak baleseti adatait.

Október végén a rendőrségnek 8291 autója rótta az utakat. Ennél a szervezetnél sem ismerjük a megkülönböztető jelzés-használattal összefüggő baleseti adatokat, csak azt, hogy 2021-ben 2840 alkalommal törtek a rendőrautók, 2022-ben pedig 2418 káreseményt regisztráltak. Az ORFK kommunikációs szolgálata lapunknak küldött válaszában azt is megjegyezte: egy-egy jármű egy év alatt akár többször lehetett érintett közúti balesetben. (Az ORFK külön közölte a személyi sérüléssel járó rendőrautó-balesetek számát: 2021-ben 27, tavaly 37 ilyen történt.)

A katasztrófavédelemnek 775 készenléti járműve van. Ezeknek 2021-ben 89 balesete volt, 2022-ben pedig 102. Az adatközlésükből az is kiderült, hogy 10-19 esetben érte el a baleseti kár értéke az egymillió forintot. Hozzátették azt is, hogy tavaly 90 ezerszer riasztották a tűzoltókat, összesen 4 millió kilométert tettek meg a tűzhelyszínek és a laktanyák között. Azaz az összes vonulásnak mindössze 0,11 százalékában szenvedtek balesetet tűzoltóautók.

Ezek az adatok ugyanakkor nem magyarázzák meg azt, hogy miért éppen a mentőszolgálatnál korlátozták a kivonuló autók sebességét.

Mint arról korábban beszámoltunk: Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 18-án személyes látogatást tett az OMSZ mentésirányító központjában. A miniszteri látogatás részleteit firtató kérdéseinkre a szervezet kommunikációs vezetője, Győrfi Pál meglehetősen szűkszavú, konkrét adatok nélküli választ küldött. Arra kérdésre, hogy a miniszter milyen feladatot szabott azt írták: „Európa legjobb, leggyorsabb és leghatékonyabb mentési és mentésirányítási rendszerét alakítsák ki Magyarországon.” A feladat teljesítésére összeállított új intézkedések között szerepel az is, hogy a mentők sebességét korlátozzák. Akkor afelől is érdeklődtünk hogy évente hány alkalommal vesznek részt a mentőgépkocsi vezetők vezetéstechnikai tréningen, de erre is csak annyit írtak, minden lehetőséget kihasználnak.