Még mindig háromszorosával múlja felül a magyarországi infláció az eurózóna-országok átlagát, ami súlyos teher a lakosságnak és az országnak. Az októberben 9,9 százalékra lassult éves drágulási ütem értékelésekor ezt is figyelembe kell venni, még ha a kormány öndicsérő beszámolóiban ezt nem is említi. A miniszterelnökkel az élen az egy számjegyű infláció őszi/év végi elérését tűzte ki célul a kormány, s ez most teljesülni látszik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyenesen az infláció lebirkózásának nevezte a csökkenést, és a kormány gazdaságpolitikájának tudta be. Az elemzők ennél jóval árnyaltabban fogalmaznak: leszögezik, hogy teljesen lényegtelen, hogy a friss inflációs adat éppen 10 százalék alatt, vagy pont felette alakult. Ennek politikai szempontból lehet hírértéke, de gazdaságpolitikai szempontból az inflációs cél továbbra is 3 százalék, ennek eléréséhez pedig még évek kellenek. Az év egészében 18 százalék körüli pénzromlás várható, jövőre 5-6 százalékra eshet, a 4 százalékos infláció elérése valamikor 2025-ben lehetséges, addig a meredek drágulás folytatódik.
Az uniós módszertan szerinti harmonizált magyar árindex már „csak” 9,6 százalékot mutat, de még mindig toronymagasan a magyar infláció a bajnok, ugyanis az eurózónában ez csak 2,9 százalékos, vagyis az eltérés háromszoros. A régiós eurózónatag országokban is a mienknél alacsonyabb a pénzromlás üteme, hiszen Szlovákiában az árak 7,8, a friss eurózónatag Horvátországban pedig 6,7 százalékkal nőttek egy év alatt.
A KSH jelentése szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ám ez csak a statisztika sajátos mágiájának a következménye, mert az energia fogyasztói ára októberben sem csökkent egy fillérrel sem. A járműüzemanyagok ára 12 hónap alatt 30,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 13,2 százalékkal.
Az előző hónaphoz, azaz szeptemberhez mérten az árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek, ilyet legutóbb májusban tapasztalhattunk. Az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent, s valójában ez utóbbinak köszönhető az egyhavi csökkenő árindex – kommentálta az inflációs adatot Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint ezzel együtt az októberi adat belesimul a trendbe. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra, ám novemberben és decemberben lassul a csökkenés üteme, az év végére pedig hét százalékra mérséklődhet az árindex. 2024 elején fontos infláció tényező lesz az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint a béremelések. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását, és a tavaszi hónapokban akár be is fagyhat az inflációs index – mondta Nagy János.
Az elemzőket és a piacokat is meglepte a 9,9 százalék alá csökkent októberben az infláció a szeptemberi 12,2 százalék után. A forint számottevően erősödött, az eurót pénteken 377 forinton is jegyezték, ez 2,5 forintos erősödés a reggeli nyitóadatnál.
Virovácz Péter szerint egyértelműen pozitív meglepetés az októberi inflációs adat, ám az idei éves áremelkedés ezzel együtt is 17,8 százalék lesz, jövőre csökkenhet 5-6 százalék közé. Az ING Bank elemzője hangsúlyozta, hogy az egy számjegyű infláció a politikának lehet csak fontos, gazdaságpolitikai szempontból az inflációs cél továbbra is 3 százalék. Még hosszú út áll előttünk, hogy elérjük ezt a célt - tette hozzá az elemző, aki szerint a 10 százalék alatti inflációval megnőtt az esélye, hogy a jegybank a hó végi kamatdöntő élésén a korábbi 75 bázisponttal szemben kerek egy százalékponttal csökkenti az irányadó kamatát.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint is meglepetés volt a mostani adat, de ez nem írja át az előrejelzéseket. Az év hátralévő két hónapjában tovább folytatódik a dezinfláció, decemberben árnyalatnyival 7 százalék alá várja árindexet, éves átlagban pedig 17,8 százalékos lehet az árszínvonal emelkedése. A jövő évi inflációs pályával kapcsolatban komoly bizonytalanságot jelent a szolgáltató szektor átárazásainak mértéke, miközben év elején az adóváltozások dobhatják meg az árakat. Összességében erőteljes sokkok hiányában a dezinfláció 2024-ben is folytatódhat, de már jóval lassabb mértékben. Továbbra is úgy véli, hogy 4 százalék alá csak 2025-ben csúszik be az éves árindex, az alapforgatókönyvük szerint a jövő évi átlagos infláció 5 százalék körül (kissé e szint alatt) alakulhat, de ezt a számot azonban egyértelműen felfele mutató kockázatok övezik.
A kormány ünnepel, az MNB figyelmeztet
Míg az elemzők próbáltak visszafogottak lenni a jó hírek hallatán, ugyanez nem volt elmondható Nagy Mártonról. A miniszter győzelmi jelentése szerint a kormány „lebirkózta" azt az inflációt, amit szerinte ”a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe löktek”. Elemzők már előre figyelmeztettek, hogy hiba lenne a 10 százalék alatti árindexet győzelemként ünnepelni. A magyar infláció ugyanis még messze nincs legyőzve, az várhatóan jövőre is 7-5 százalék között fog ingadozni, amely továbbra is az EU legmagasabb árindexe marad. A kormány ugyan már ünnepel, a gazdaság növekedés serkentésére fekteti a hangsúlyt, ugyanakkor az MNB többször egyértelműen megüzente, hogy csak fokozatosan csökkenti a kamatait, és tartósan fenntartja a pillanatnyi infláció feletti – pozitív reál – alapkamatot a drágulás tartós letörése érdekében. Az MNB célja az árstabilitás, a három százalék alatti infláció elérése. Ez már megtörtént az eurózónában, de idehaza még akár további másfél évbe is telhet ennek elérése.
Lassulás
Az adó- és béremelések, valamint a cégek áremelései miatt a tavaszi hónapokban akár be is fagyhat az inflációs index
Nagy János
9,9 százalék a kormány év végi célja volt, a valódi célkitűzés a 3 százalék elérése, ami még messze van
Képalá
Az élelmiszerárak már lassabban nőnek, de az üzemanyagárak esése nagyobb arányban járult hozzá az inflációcsökkenéshez